Az Egerek és emberek, a budaörsi színház most szombati bemutatójának témája szomorú, fájdalmas, és nemes egyszerűséggel igaz mese. De szigorúan felnőtteknek!
A Budaörsi Latinovits Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház közös produkciója, most szombati bemutatója több szempontból ígérkezik izgalmasnak.
Egyrészt azért, mert John Steinbeck (többek között) az Egerek és emberek című darabjáért 1962-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Azóta rengetegen feldolgozták, de a legemlékezetesebb talán a Gary Sinise által rendezett és magyarul is szinkronizált film, amiben maga is játszik, továbbá John Malkovich, Ray Walston, Casey Siemaszko, Sherilyn Fenn, John Terry, Richard Riehle, Alexis Arquette. A film szomorú, fájdalmas, és nemes egyszerűséggel igaz mese.
Másrészt azért várom nagyon a budaörsi bemutatót, hogy kiderüljön, mit sikerül ebből visszaadni, vagy mást, pluszt, eredetit hozzáadnia a színház fiatal, ámde nagyon tehetséges művészeti vezetőjének Berzsenyi Bellaagh Ádámnak, rendezőként. A szereplők kiválasztása már ígéretes, hiszen ki más lehetne Lennie mind alkatilag, mind korábbi teljesítménye alapján mint a budaörsi társulat oszlopos tagja ILYÉS RÓBERT. Továbbá George BÖRÖNDI BENCE, Candy BREGYÁN PÉTER, Curley DÉKÁNY BARNABÁS m.v., Curley felesége PÁDER PETRA, Slim: CHOVÁN GÁBOR, Főnök: SZEMÁN BÉLA m.v., Carlson: SZÉLL ATTILA m.v., White: BRASCH BENCE e.h., Crooks: STUBNYA BÉLA m.v.
„A szerző 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak. Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná magát neki. De inkább megírta0. A Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia szerint valósághűen, mégis élénk képzelőerővel adja vissza a válság kárvallottjainak életét, és annyi részvét van a humorában meg a társadalomszemléletében. Az író feladata – válaszolta Steinbeck a beszédében, amellyel a díjat átvette – az, hogy emléket állítson az Ember nagyságának, hősies szívének és szellemének; és annak, hogy bukásában is nemes marad, a lelkét bátorság, együttérzés, és szeretet hatja át. (…) Az Egerek és emberek korántsem derűs, még kevésbé lovagias. Nem a bölcsen félreállók világa, hanem azoké, akik küzdenek; és, mint minden magára valamit adó küzdő, elbuknak a végén – de a bukásban nemesednek meg csak igazán, ekkor szikrázik fel a lelkükben a bátorság, az együttérzés; és utóbbi kettő összege, a szeretet.”- írja a beharangozóban Kovács Kristóf dramaturg. Cikkünket pedig a szombati bemutató után folytatjuk!
