Wittinghoff Tamás: „a különböző szemüvegek csak a látást élesítik, a tisztánlátást nem”
Wittinghoff Tamás és a budaörsi egyházak vezetői beszédet tartottak a mai, augusztus 20-i megemlékezésen. A hagyományok szerint közösen megszegték az új kenyeret. A rendezvény a Templom téren zajlott, ragyogó napsütésben. A műsort a Budaörsi Fúvószenekar biztosította.
„A magyar államalapítás legfontosabb és megkérdőjelezhetetlen üzenete nem más, mint Európa. Bő ezer évvel ezelőtt vált világossá a magyarság vezetői számára, hogy a megmaradásnak és a jólétnek is egyetlen útja van: csatlakozni a nálunk fejlettebb Nyugat-Európához” – kezdte a beszédét Wittinghoff Tamás polgármester.
Majd így folytatta: „Ez a felismerés aztán töretlenül vonult végig a magyar történelmen, amikor Mátyás a humanistákra támaszkodott, amikor Batsányiék vigyázó szemüket Párizsra vetették, amikor Széchenyi a nyugat európai utazásaiból merített inspirációt ahhoz, hogy modernizálja a hazáját, amikor a századforduló legtehetségesebb írói a Nyugat nevű folyóirat köré csoportosultak, vagy amikor a II. világháború utáni koalíciós időkben minden erőnkkel szabadulni próbáltunk az oroszok halálos öleléséből. Ugyanezt folytatták az 56-os forradalmárok és ugyanígy döntött a teljes magyar társadalom 1989-ben, amikor immár szabad akaratából a kelet helyett egyértelműen Nyugat-Európát választotta”
„Nem véletlen, hogy a rendszerváltás egyik fő üzenete is ez volt. Ahogy a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Csengey Dénes, 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatában fogalmazott.: „Európába, de mindahányan!”
„Vagy idézzük fel, hogy mit is mondott a mai miniszterelnök 16 évvel ezelőtt: „Lehet hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugattól érkezik”, ki kell tartani a “nyugatos Magyarország mellett”, „nem szabad engedni, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék”.” “Mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk, és azt üzenjünk a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy visszamásszanak az ablakon”, mondta Orbán Viktor 2007-ben.”
„Az általa fogalmazott jövő napjait éljük, és szomorúan tapasztalhatjuk, hogy egyre nyíltabb és erőteljesebb kísérletek történnek arra, hogy megváltoztassák a magyar társadalom irányultságát és szembe fordítsák Európával. Ma országszerte sok olyan ünnepi beszéd hangzik majd el, amelyekben megpróbálják másképpen magyarázni Szent István sorsdöntő lépését. Pedig nem létezik másik értelmezés.”
„Valahogy úgy történik ez, ahogy Bibó István egy vita kapcsán fogalmazott, amelyet 1956 lázas napjaiban folytatott Dobi Istvánnal. Dobi egy olyan politikus volt, aki kacskaringós életút után végül a kommunisták feltétel nélküli kiszolgálója lett. Egy interjúban Bibó így emlékezett vissza erre a beszélgetésre „Dobi István sötéten közbe szólt, mondván: nagyon sokféle szemüvegen lehet nézni ezt a magyar ügyet. Én meg azt replikáztam neki, hogy sokféle szemüvegen lehet nézni, de ha az ember leteszi a szemüveget, akkor csak egyféleképpen”.
„Ráadásul, és ezt már én teszem hozzá: a különböző szemüvegek csak a látást élesítik, a tisztánlátást nem.„
„Ha például a több mint ezer évvel ezelőtti államalapítás körülményeit akarjuk tisztán látni, akkor először nem is Istvánról, hanem apjáról, Gézáról kell megemlékeznünk, akiről méltatlanul kevés szó esik. Pedig valójában Géza volt az, akiben megszületett a felismerés, hogy nincsen más út: be kell tagozódnunk a fejlett nyugati társadalmak közösségébe, ehhez pedig fel kell vennünk a kereszténységet. Nem csak felismerte ezt, de rengeteget tett a folyamat tényleges elindításáért. Lezárta a katonai kalandozó hadjáratokat, lányait tudatosan úgy házasította ki, hogy minél több erős hatalommal kerüljön jó viszonyba. Kezdeményezte a kereszténység felvételét, sőt maga is megkeresztelkedett, igaz, nem titkolta, hogy ezt csak kényszerűségből tette. Bár lelke mélyén ő is tudta, hogy nem lehet túl sokáig kétfelé áldozni.”
„Fiát, Vajkot, a későbbi Istvánt ezért is nagyon tudatosan részesítette keresztény nevelésben. Majd úgy házasította ki, hogy a bajor Gizella révén még a német császársággal is rokonságba kerüljön. Halála előtt pedig elfogadtatta a főembereivel, hogy hűségesek lesznek a helyére lépő fiához. Bár mindent igyekezett előkészíteni István számára, de azért tisztában volt vele, hogy a feladatok legnehezebbje mégis a fiára hárul majd.
A mából nézve tényleg hihetetlen, hogy egyetlen ember végre tudott hajtani egy ilyen mélységű fordulatot, amelyben a társadalmi élet minden szintjét teljesen újjá kellett szervezni. Beleértve a gazdaságot, a hadügyeket, az igazgatást, az emberek közötti viszonyokat, de még a spirituális életet is.”
„Bár nagyon keveset tudunk erről a korszakról, alig maradtak fent egyértelmű és megbízható források, de a legfontosabb eredményei máig önmagukért beszélnek. István olyan alapokat rakott le, amelyek az országunkat sok száz éven át megkerülhetetlen, stabil és erős középhatalommá tették a térségben. Egyúttal ezek az alapok biztosították a magyarság megmaradását ugyanazon a helyen, immár több mint ezer éven át.”
„Mi lehetett a titka ennek az elképesztő teljesítménynek? Bár egyetlen beszédben ezt nyilván nem lehet megfejteni, de pár figyelemre méltó tényre rámutathatunk.
István ön-azonos politikus volt. A kereszténységet nem érdekből vette föl és gyakorolta. Minden forrás azt támasztja alá, hogy ő valóban és mélyen vallásos volt.”
„Világos stratégiát követett: bármi áron végre kell hajtani a fejlett Európához való csatlakozást. Nem voltak ebben visszakozások, vagy akár szembefordulások azzal, amit eredetileg gondolt.”
„Elfogadta a nyugati mintákat és, ha nem is szolgaian, de hatékonyan alkalmazta ezeket a hazai viszonyokra.”
„Támaszkodott a legmodernebb nyugati haditechnikára, mert az már akkor is fölényben volt a kelettel szemben.”
„Kiszámítható, megbízható szövetségesnek bizonyult, szavait partnerei komolyan vehették és számíthattak rá.”
„Bár szigorúak voltak a törvényei, azok már középtávon is stabilitást hoztak és biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtottak a lakosságnak.”
„Nem csak a törvényi feltételeket teremtette meg, de biztosította a szükséges anyagi forrásokat is mind az egyházi, mind a várak köré szervezett vármegyei rendszer működéséhez.”
„Utóbbit, azaz a megyerendszert, mely a hatalom megosztását szolgálta, olyan jól alakította ki, hogy ezer éven keresztül átvészelhette a történelem összes viharát. Csak az utóbbi években üresítették ki teljesen a megyék szerepét, s azzal, hogy a nevével archaizálnak inkább komikussá teszik a gyakorlatilag funkció nélküli szervezeteket.”
„A Szent István utáni majd ezerévnyi történelmünk hozott jót és sok rosszat is. Ezek közül a tragédiák közül rengeteg éppen keleti irányból csapott le. Hol a tatárok, hol a törökök, majd ismétlődően oroszok mérték ezeket ránk.”
„Hogyan juthattunk hát ilyen történelmi tapasztalatokkal a hátunk mögött oda, hogy egyesek megint a hanyatló nyugatról és a kelet felé fordulásról beszélnek?”
„Persze ezek a hangok sem előzmény nélküliek. Ismerősek a múltból. Az én generációm és az idősebbek sok példát hozhatnak a rendszerváltás előtti idők diktatúráiból.”
„Talán ezért még fájdalmasabb ismét Európa, a nyugat hanyatlásáról hallani, egy olyan országban, ahol az infláció két-háromszor nagyobb, mint bármelyik más uniós országban.”
„Ráadásul olyanok beszélnek a hanyatló nyugatról, akik ingatlanokat vásárolnak a gazdag európai országokban, akik a gyerekeiket ott taníttatják, akik magángépekkel oda járnak focimeccsekre, bevásárolni és nyaralni. Mondják mindezt azoknak a millióknak, akik olyan információ hiányban és szegénységben élnek, hogy esélyük sincs személyesen megtapasztalni azt a bizonyos hanyatló nyugatot. És persze arra is nagyon vigyáznak, nehogy tudomására jusson ezeknek a tömegeknek, hogyan beszélt a miniszterelnök e kérdésről 2007-ben.”
„Idézem: „Azt üzenjük innen egyfajta új nyugat nemzedékként a fiatalabbaknak, hogy igen, továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék. Szeressék, hogy Magyarország egy nyugatos ország.”
„2023-at írunk, s úgy vélem, az utolsó pillanatokban vagyunk. Most még többségben vannak azok Magyarországon, akik tudják, hogy a biztonságunk és a jólétünk garanciája az Európai Unió és a NATO.”
„De nagyon veszélyesen sodródunk ki Európából. Gyakorlatilag megvonta tőlünk az Unió a pénzügyi támogatásokat a demokrácia hiánya és a korrupció miatt. Elszigetelődtünk külpolitikailag, mert ellenségként tekintenek a vezetőink a nyugatra, az Európai Unióra, és az Egyesült Államokra, de már a volt szocialista országok közül is összevesztünk szinte mindenkivel. Megvetéssel néz ránk a fejlett világ, mert úgy érzik a rettenetes orosz agresszió kapcsán is, hogy szembe megyünk azokkal, akik az áldozat védelmét tartják evidenciának.”
„Ettől egyáltalán nem független a súlyos gazdasági helyzet, amit mindenki a saját zsebén érez, de akkor is megtapasztal, ha egészségügyi szolgáltatásokat akar igénybe venni, vagy éppen ránéz a közoktatás helyzetére.”
„Eközben gőzerővel folynak a kampányok, sokmilliárdnyi közpénzt felemésztve, a magyar társadalom megtévesztésére. A kutatások azt mutatják, hogy e „tudatformálás” egyáltalán nem sikertelen. A magyar kormány a saját gazdaságpolitikai kudarcaiért Európát teszi felelőssé. A háború ügyében a megtámadott Ukrajnát hibáztatja, és közben újabb és újabb hazai társadalmi csoportok ellen uszít.”
„Ma még többségben vannak azok, akik a saját tapasztalataiknak hisznek, a józan eszükre és nem a propagandára hallgatnak. De ez a többség már nagyon törékeny. Ezért kötelességünk, még egy ilyen ünnepi alkalommal is, hogy emlékeztessünk mindenkit: Szent István óta Magyarországnak a fejlett Európában van a helye. És ebből nem engedhetünk.”
A polgármester beszéde után budaörsi egyházak vezetői is szóltak néhány szót, majd a hagyományok szerint közösen megszegték az új kenyeret. A rendezvény a Templom téren zajlott. A műsort a Budaörsi Fúvószenekar biztosította.
