Sianos Tamás és Ritter Imre is átvette a parlamenti megbízólevelét

0
488

A görög nemzetiségi szószóló a magyar Országgyűlésben a budaörsi Sianos Tamás (a képen szemből a bal szélen) lett, aki tegnap vette át megbízólevelét. Mint korábban megírtuk, az április 8-i választás eredményeként a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata részéről a budaörsi nemzetiségi önkormányzat korábbi elnöke, Ritter Imre (a képen a felső sorban a bal szélen) pedig kedvezményes mandátumra lett jogosult, vagyis ő teljes jogú parlamenti képviselő. (Erről ITT nyilatkozott.)

Nemzetiségi listára szavazók száma összesen 59 235
Bolgár nemzetiség 156
Görög nemzetiség 235
Horvát nemzetiség 2 269
Lengyel nemzetiség 259
Német nemzetiség 33 009
Örmény nemzetiség 264
Roma nemzetiség 18 490
Román nemzetiség 794
Ruszin nemzetiség 893
Szerb nemzetiség 424
Szlovák nemzetiség 1 641
Szlovén nemzetiség 252
Ukrán nemzetiség 549

 

A Nemzeti Választási Bizottság által közzétett adatok szerint 60 723 Magyarországon élő nemzetiségi állampolgár kérvényezte, hogy az április 8-i országgyűlési választáson nemzetiségi szavazóként legyen névjegyzékbe véve, és közülük 59 235 fő adott le érvényes szavazatot. Magyarországon jelenleg nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség, de hogy ki vallja magát nemzetiséginek, az kizárólag a saját döntésétől függ. Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak, és a nemzetiségi lista állításához az adott nemzetiség választópolgáraként névjegyzékbe vett személyek legalább 1 százalékának ajánlása, de nem több mint 1500 ajánlás szükséges. A nemzetiségi jelölteket pedig a nemzetiségi listán szerepelők közül szintén az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának közgyűlése választja ki. A nemzetiségi listákról tehát kedvezményes kvóta alapján juthattak be a lista első helyén szereplő jelöltek az Országgyűlésbe, vagyis kevesebb szavazattal, mint a pártok. Az, hogy hány szavazat szükséges a mandátumszerzéshez, az adott évi országgyűlési választás részvételi arányától függ.

A nemzetiségiek mozgósítását nehezíti, hogy aki nemzetiségi listára szeretett volna szavazni, annak ezért cserébe le kellett mondania arról, hogy a parlamenti mandátumokért folyó vetélkedésben pártlistára is szavazhasson, és csak a lakhelye szerinti egyéni jelöltre adhatta le a voksát.

A nemzetiségi képviselőnek – nevezetesen Ritter Imrének – elméletben más képviselőkkel azonos jogai vannak. Ő már – szemben a szószólóval, de erre visszatérünk – felszólalhat az üléseken, ha a Házbizottság úgy ítéli, hogy a nemzetiségüket érintő kérdésről van szó, és szavazhat is. Korábban egyetlen alkalommal sem szerzett mandátumot egyik nemzetiség választott képviselője sem, ez tehát a németeknek most először sikerült.

A többiek azonban továbbra is szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe. A szószóló egyáltalán nem szavazhat, és csak egyes esetekben szólhat hozzá a nemzetiségeket érintő vitákhoz. Ahhoz, hogy valaki szószóló legyen a törvény nem ír elő minimum szavazatot, elvben elég lenne az is, ha az egész országban csupán egyetlen szavazatot adnak le az adott nemzetiségi listára.

2014-ben összesen 15 209 német nemzetiségű választópolgár kérte, hogy nemzetiségi listára szavazhasson. Ez akkor jócskán elmaradt a kedvezményes mandátumszerzéshez szükséges 22 022 szavazattól, ráadásul akkor is kevesebben szavaztak, mint ahányan a névjegyzékbe regisztráltak. 2018-ban 33 684 német nemzetiségi regisztrált, és 33 009-en el is mentek szavazni.

Sianos Tamás gyerekként került Magyarországra

A görög szószóló Sianos Tamás, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Görögországban született, gyermekként került Magyarországra. A 2005-ben megjelent „Hazára leltünk Budaörsön” című kötetben a 130. oldaltól olvasható róla,  hogy a hazájában 1948-ban kitört a polgárháború következtében menekítették előbb Jugoszláviába majd Magyarországra. Hozzánk akkor összességében mintegy nyolcezer görög érkezett: üldözöttek, sebesültek,családok, árvák. 1500 körüli volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik szülők nélkül jöttek. Eleinte sokan a Kőbányai Dohánygyár épületeiben laktak. Később Iváncsa közelében megépítették falujukat, Beloianniszt. Sianos Tamás hatévesen a bátyjával, Panajotisszal érkezett ide. „Így utólag már tudjuk, hogy a testvérháború szenvedései, a vérontás felesleges volt, hiszen a nagyhatalmak döntöttek. Arról folyt a vita, hogy Lengyelország vagy Görögország kerüljön a szocialista táborba. Az oroszok Lengyelország mellett voksoltak, így a görög demokratikus erők magukra maradtak.Sokad magammal együtt Iszkaszentgyörgyre kerültem. Kitűnő nevelőink és tanáraink megszervezték az életünket. (…) Az oktatás görög, magyar és makedón nyelven folyt. (…) Az általános iskolát 1956-ban Balatonalmádiban fejeztembe. Ugyanis közben – életkor alapján – áthelyeztek másik intézetbe. (…) Jó beosztású értelmiségiek váltak az egykori kis menekültekből. Engem Pápára küldtek műbútorasztalosnak. De én középiskolába szerettem volna járni. A bátyám – aki már az orvosi egyetemen tanult, az unokatestvéremmel együtt – segített, hogy bejussak a budapesti Állategészségügyi Technikumba. Akkor kollégiumban laktam, az ösztöndíjamból és állami támogatásból tartottam el magamat. Az élet önállóságra nevelt. Érettségi után elvégeztem az Alkotmány utcai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát. Feleségemmel – Ilyés Juliannával – egy iskolai bálon ismerkedtünk meg.1967-ben összeházasodtunk. Feleségem szülei Budaörsön az Esztergályos utcában vettek egy házat, hogy együtt lehessen a család. Itt éltünk majd’ négy évig, de amikor megszületett a kislányunk, szűkös lett a ház. Pestre költöztünk társbérletbe, de minden szombat-vasárnap Budaörsön voltunk. Amikor apósom meghalt, végleg kiköltöztünk. (…) Üzleti útjaim során eljutottam a világ számos országába: Angliába, Franciaországba, Olaszországba, NSZK-ba, NDK-ba, Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába, Csehszlovákiába, Kínába, Indiába, Szingapurba. 1972 után Görögországban megenyhült a politikai helyzet. Annak idején a görög kormány hivatalos álláspontja szerint nem gyermekmentés, hanem gyermekrablás történt 1948-ban. De ez nem igaz, mert mi a szülők tudtával és beleegyezésével jöttünk el a hazánkból. Az akkori görög kormány mintegy megbüntette a szülőket. Nem engedélyezte, hogy találkozhassanak a gyermekeikkel. 24 év telt el, amikor újból láthattam a szüleimet, testvéreimet. Addigra az emlékek megfakultak, a kedves arcvonások elhomályosultak. Hatéves voltam, amikor édesanyám utoljára átölelt, és kész férfiként láttam újra. Az első utamra a feleségem és a lányom is velem jöttek. A hatóság még 1975-ben is félt. Amikor kiértünk, bevonták az útlevelünket, és ezt a tartózkodási engedélyt adták helyette. Valamennyiünkkel, még a hatéves lányommal is aláíratták, hogy átvettük. Az útlevelet visszainduláskor megkaptuk. Szeretek Budaörsön élni. Házunkat 1991-ben átépítettük. A kertben ápolgatom a virágokat, a gyümölcsfákat, a tujákat, rózsákat. Hobbim a kertészkedés és az olvasás. Fiatalkoromban szívesen visszatértem volna Görögországba, de mióta családom van, úgy érzem, hogy itt a helyem. Jelenleg a Budaörsi Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke vagyok. Körülbelül 4000 főre tehető a magyarországi görögök száma. Budaörsön 100 körül élünk. Nehéz a számunkat megbecsülni, mert a diaszpórában elkerülhetetlen a vegyesházasság. Azért vállaltam el az elnöki feladatok ellátását, mert szeretek tevékenykedni, saját kultúránkért, gyökereink megmaradásáért tenni valamit. Munka kell ahhoz, hogy meg tudjak maradni. Ha összejövünk görögül vagy magyarul beszélünk, ahogy könnyebben jön a szó. Kapcsolatot tartunk az országos görög önkormányzattal. A magyar nemzeti ünnepeken túl megünnepeljük görög eredetű ünnepeinket is. (…)