Orvosok egymás között, a betegekért

0
353

Megismerhetik egymást és személyesebb kapcsolat alakulhat ki

Egy népbetegség, a pajzsmirigy betegség kialakulásának okairól, megelőzéséről, tüneteiről, diagnosztikájáról, ellátási lehetőségeiről, kezeléséről hallhattak két előadást, majd ezt követően megbeszélték saját tapasztalataikat a témával kapcsolatban január 29-én a budaörsi háziorvosok, az alapellátásban dolgozó nővérek és a szakrendelő szakorvosai a Budaörsi Egészségügyi Központ által szervezett fórumon.

„2018-ban létre fogjuk hozni azt az orvosok közötti kommunikációs hálózatot, amelynek tagjai egymással konzultálva gyógyítanak, tehát az alapellátásban, a szakellátásban és a sürgősségi ellátásban dolgozók együttműködve. Ehhez át kell alakítani a szemléletet, de csökkenteni fogja a várólistákat, hiszen például egy vérvétellel már a háziorvos tisztázhatja, hogy nincs szükség belgyógyászati kivizsgálásra; vagy ha a rovarcsípést ellátja az ügyelet és nem küldi tovább szakrendelésre, ott több idő marad a valóban szakellátást igénylő esetekre. Továbbá szeretném élénkíteni az intézmény dolgozói számára a tudományos életet, hogy a napi rutin mellett legyen idő és igény megismerni és megvitatni a legújabb egészségügyi kutatások eredményeit is” –nyilatkozta lapunknak a múlt hónapban Dr. Gamal Eldin Mohamed a Budaörsi Egészségügyi Központ igazgató főorvosa.

Ennek részeként került sor január 29-én az első rendezvényre, melyen ott voltak a budaörsi háziorvosok, az alapellátásban dolgozó nővérek, a Budaörs Egészségügyi Központ vezetősége, a szakrendelő szakorvosai, szakdolgozói, sőt Budaörs Város Önkormányzatának vezetősége is képviseltette magát. A fórum egy népbetegség, a pajzsmirigy betegség kialakulásának okairól, megelőzéséről, tüneteiről, diagnosztikájáról, ellátási lehetőségeiről, kezeléséről szólt a legújabb kutatások eredményeit érintve, valamint az alapellátás és szakellátás (endokrinológiai, pajzsmirigy, belgyógyászati, radiológiai, ultrahang, laboratóriumi, nőgyógyászat, sebészet) együttműködésének minőségi javítását. A szakmai előadók Dr. Csupor Emőke endokrinológus és Dr. Bálint Beáta radiológus volt.

„A népbetegség fogalma azt jelenti, hogy a betegség (jelen esetben a pajzsmirigy betegség) a lakosság több mint 10 százalékában fordul elő” – foglalta össze lapunknak Dr. Csupor Emőke. Így folytatva: „A pajzsmirigy betegség megelőzése, az elsődleges prevenciója már a terhes gondozásban elkezdődik, a megfelelő mennyiségű, adagú jódpótlással. A már kialakult pajzsmirigy betegség felkutatása, kivizsgálása, kezelése, gondozása az alapellátás és a szakellátás koordinált, minőségi együttműködésének a feladata. Az egészséges és beteg lakosság kórtörténetét, a családban előforduló betegségeket legtöbbször elsőként a háziorvosok, az alapellátásban dolgozó kollégák észlelik, így a pajzsmirigy betegségek rizikótényezőinek felkutatása elsődlegesen az ő feladatuk. Sajnos számos esetben a meddőség, spontán vetélés hátterében is pajzsmirigy betegség állhat, és néha évek is eltelnek, mire ez kiderül. A pajzsmirigy betegség oki tényezőinek feltárása, a kivizsgálása, a terápia beállítása szakorvosi feladat, a betegség gondozásában az alapellátás és szakellátás közösen vesz részt.

A fórum egyik javaslata szerint ahhoz, hogy az endokrinológiai (belgyógyászati) beutalási várólistán az időtartam csökkenjen a háziorvosoknak nagyobb arányban kellene részt venniük a már szakorvos által kivizsgált, terápiásan beállított pajzsmirigy betegek gondozásában. Továbbá ha módjukban áll, akkor az általuk újonnan felfedezett pajzsmirigy betegeket úgy kellene a szakorvoshoz beutalniuk, hogy a nyaki lágyrész, pajzsmirigy ultrahang eredménye már meglegyen, kivéve a sürgős eseteket.

Csupor doktornő előadása után a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy betegségek képalkotó diagnosztikáját foglaltam össze, amely az említett szervek elváltozásainak különböző vizsgáló módszerekkel való láthatóvá tételét jelenti” – ezt már dr. Bálint Beáta osztotta meg velünk. „Ezen diagnosztikai módszerek közé tartozik az ultrahang, mely a pajzsmirigy megítélésénél a szerv felszínes elhelyezkedése miatt az elsődleges vizsgáló eljárásnak tekintendő, és jelenleg más képalkotó módszerekkel az ultrahanghoz hasonló felbontást nem lehet elérni, ami azt jelenti, hogy már két milliméteres képletek is láthatóvá tehetők. A vizsgálat ezen kívül relatíve olcsó, biztonságos, szövetkárosító hatása jelenlegi ismereteink szerint nincs.  A többi képalkotó diagnosztikai eljárás, mint a hagyományos RTG vizsgálat, CT, MR, izotóp vizsgálat és a PET-CT inkább csak kiegészítő adatokat szolgáltatnak.

Az ultrahang vizsgálattal meghatározható a pajzsmirigy mérete, elhelyezkedése, szerkezete és kimutathatók a benne lévő  körülírt elváltozások, mint az úgynevezett göbök, ciszták és meszesedések. Hogy egy göb jóindulatú, vagy rosszindulatú elváltozás-e, egyik vizsgáló módszerrel sem lehet biztonsággal megítélni. Vannak azonban olyan ultrahang jelek, amelyek alapján felvethető rosszindulatú elváltozás valószínűsége, ilyenkor ultrahang vezérelt vékonytű biopsziát javasolunk (vékony tűvel meg kell szúrni a göböt), és az így nyert sejtek elemzése segít a kérdés eldöntésében.”

S hogy vajon az első két felkért előadó mennyire tartja jó ötletnek ezt az új fórumot? Dr. Csupor Emőke szerint a Budaörs Egészségügyi Központ ezzel a kezdeményezéssel – az egészségügyi ellátásban dolgozó kollégák képzése illetve az eddig is biztosított magas színvonalú, komplex betegellátás mellett – felkarolta, a jobb együttműködés megszervezését az alapellátás valamint a szakellátások között, a lakosság egészségének a megőrzése, illetve a betegek minőségi gyógyulása érdekében.

Szakmai pályafutásom során  mindig fontosnak és hasznosnak tartottam az egyes orvosi szakmák közötti  párbeszédet, a betegek érdekében a  kollégák közötti  konzultációt” – válaszolta kérdésünkre dr. Bálint Beáta. Hozzátéve: „Ezek az utóbbi időben az egészségügyben mindenki által ismert problémák (létszámhiány, sok beteg, stb.) miatt  háttérbe szorultak. A régebben jól bejárt betegutak megszűntek, a betegek kétségbe esve keresik bajaikra a megfelelő ellátást. Mi, orvosok is sokszor nehezen igazodunk el a rendszerben. Az egészségügyi központ által kezdeményezett megbeszélések segítségével személyesebb kapcsolat alakulhat ki a háziorvosok és a szakrendelőben dolgozó orvosok között, személyesen is megismerhetjük egymást,  emiatt talán bátrabban merjük a telefont felemelni és egymástól segítséget kérni.

Végül arra voltunk kíváncsiak kinek milyen egyéb javaslata van esetleg a budaörsi orvosok közötti párbeszéd élénkítésére? „Alapvetően fontosnak tartom a budaörsi orvosok párbeszédében a rendkívül leterhelt, háziorvos kollégák munkájának jobb megismerését. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy az alapellátásban dolgozó kollegák is aktívabban vegyenek részt a fórumon, tartsanak előadást, beszámolót munkájukról, szakmai tapasztalatukról adott betegségcsoportban, a betegellátásban jelentkező nehézségeikről, szervezési gondjaikról a szakrendelő orvosai számára, és ne csak hozzászólói legyenek az adott témának” – hangsúlyozta Dr. Csupor Emőke. További javaslata, hogy „a fórumokon elhangzottakról igény szerint emlékeztetőt kaphassanak a kollégák, vagy akár az előadások teljes anyaga legyen elérhető számukra.” Harmadszor: „Az orvosok közötti párbeszéd fontos szereplői a betegek. A lakossági egészségügyi fórum megszervezése adott betegségcsoportokban szintén javítaná a gyógyító-, megelőző munka minőségét, hiszen a jól informált beteg jobban együtt tud működni az orvosaival. A lakosság megfelelő, szakmailag hiteles tájékoztatása tehát a minőségi egészségügyi ellátás alapja.”

Szerintem az új vezetés már dolgozik azon, hogy a szakrendelőben dolgozó orvosok ugyanígy személyes kapcsolatot tudjanak kialakítani egymás között, megismerjék egymás- és a szakrendelő tevékenységeit” – jegyezte meg dr. Bálint Beáta.