Női kézilabda NB I – Kálóczi Imre kommentárjával

0
379

„Budaörs beperelte az államot a 2 milliárdos elvonás miatt, ezért politikailag ki kell esnie!” – valószínűleg ez ostobaság. A tegnapi női kézilabda meccs, ahol Budaörs egy góllal veszített az ötödik helyen álló Ipress Center-Váctól mindenesetre számos kérdést felvet a klub elnöke szerint is.

A hír: A bennmaradásért küzdő Mosonmagyaróvár egygólos győzelmet aratott a harmadik Érd vendégeként a női kézilabda NB I szerdai játéknapján. Előtte néhány órával Budaörs egy góllal veszített az ötödik helyen álló Ipress Center-Váctól, így az eredmény 29-30 (15-20).

Eredmények:
Dunaújvárosi Kohász KA – DVSC-TVP 29-26 (14-14)
Budaörs – Ipress Center-Vác 29-30 (15-20)
Érd-Mosonmagyaróvár 19-20 (11-10)

A tabella:
 1. Győri Audi ETO KC           25 24   1   –  850-546  49 pont
 2. FTC-Rail Cargo Hungaria     25 21   1   3  819-605  43
 3. Érd                         25 17   3   5  697-618  37
 4. Dunaújvárosi Kohász KA      25 17   1   7  746-637  35
 5. Ipress Center-Vác           25 17   1   7  735-665  35
 6. Alba Fehérvár KC            25 12   –  13  685-677  24
 7. DVSC-TVP                    25  9   4  12  658-651  22
 8. MTK Budapest                25  9   2  14  630-728  20
 9. Siófok KC                   25  8   2  15  706-714  18
10. EUbility Group-Békéscsaba   25  7   4  14  607-679  18
11. Kisvárda-Master Good        25  6   3  16  611-679  15
12. Mosonmagyaróvár             25  7   1  17  572-677  15
13. Budaörs                     25  6   3  16  625-739  15
14. Kispest NKK                 25  1   2  22  608-934   4

A kommentár: Kálóczi Imre a budaörsi kézlabda egyesület elnöke (Budaörs alpolgármestere) elgondolkodtató értékelést tett közzé a közösségi oldalán. Szó szerint közöljük:

A mai (tegnapi) meccsek után kavarognak bennem a gondolatok. Alapvetően büszke vagyok, és ennek több oka is van.

Az egyik, hogy a budaörsi lányok ma is játszottak egy fantasztikus meccset. Jó volt nézni, ahogy 6 gólos hátrányban sem adták fel, hanem a „talajt feltépve” próbáltak mindent megtenni azért, hogy felzárkózzanak a náluk sokkal erősebb váci csapatra. Ez sikerült is, hiszen az utolsó percet úgy kezdtük, hogy döntetlen volt az állás. Hiszem, hogy az ilyen hozzáállás, a jó példák, a példaképek szolgálják az utánpótlás fejlődését. Azt az utánpótlásét, akikből a jövő válogatott játékosainak kell kikerülni, és mai is ott ültek a lelátón több, mint százan.

Büszke vagyok a szurkolókra is, akik egy sima hétköznap este is megtöltötték a lelátókat, és a nehéz percekben is segítették a csapatot. Néha hangosan, néha döbbenten, de mindig sportszerűen fogadták az előforduló bírói tévedéseket is. Semmilyen atrocitás nem történt a budaörsi szektorokba beszivárgott néhány „lelkes” váci drukker látványos szurkolása ellenére sem. Örülök, hogy a Budaörs Handball ilyen intelligens szurkolótáborral rendelkezik.

Az is büszkeséget szült bennem, amikor az ellenfél szurkolói hangosan és irigykedve dicsérték a városunkat, a körülményeket, az infrastruktúrát és a klub rövid életének eredményeit.

A meccsen személyesen jelen volt Kim Rasmussen, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, valamint Pálinger Katalin, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke is, akivel hosszan beszélgettem a Budaörs Handball jelenéről, jövőjéről. Nagyon örülök annak, hogy alelnök asszony maximálisan egyetért a klubunk céljaival, és támogatásáról biztosított minket. Büszke vagyok arra is, hogy a hazai kézilabdaélet ilyen meghatározó személyeit is fogadhatjuk Budaörsön.

A mai este ugyanakkor számos kérdést is felvet bennem. Van amit nem akarok, és van, amit nem tudok megválaszolni. Ugyanakkor elmenni sem szeretnék mellettük.

A Budaörs-Vác meccsen a bírók tevékenysége alakította ki a végeredményt. Volt már máskor is ilyen érzésem, de ahogy akkor sem, úgy most sem „verem rá a vereséget” a bírókra. Bízom benne, hogy nem volt jó napjuk. Azaz pontosítanék: Szeretném azt hinni, hogy csak rossz napjuk volt.

Mindenesetre megnyugtatott, hogy nem csak én érzem így: amikor Németh András, a Vác szakmai igazgatója, miután gratuláltam neki, annyit mondott, hogy „mi (Vác) ma nem érdemeltünk győzelmet”. A büfében sorban álló váci szurkoló ezt kevésbé diplomatikusan így fogalmazta: „Azért ezt ma megköszönhetjük a bíróknak”.
Egyetértek a váciakkal, de engedjétek meg, hogy továbbra is higgyek abban, hogy csak rossz napjuk volt a bíróknak…

Volt azonban párhuzamosan egy másik meccs is… A már bronzérmes Érd az utolsó előtti helyen lévő Mosonmagyaróvárt fogadta.
Az Óvár elméletben még bent maradhat az első osztályban, azonban ehhez a bravúrhoz az Érdi és a Dunaújvárosi meccsen minimum 3, de hogy biztos legyen, inkább 4 pontot kell szerezni. Képtelenség, mondtam még én is a meccsek előtt.
Aztán ma 20:19-re legyőzte az Érdet a Mosonmagyaróvár…

A különböző fórumokat egyből ellepték a „legvagányabb” összeesküvés-elméletek, miszerint „Budaörs beperelte az államot a 2 milliárdos elvonás miatt, ezért politikailag ki kell esnie!” Ehhez képest az „Érdi bundások” már túl általános megnevezés a fórumokon.

Itt szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a Budaörs Handball alapításakor az érdiek NB1/B-s indulási jogával indultunk a bajnokságban. A kezdeti nehézségeink áthidalásában nagyon sokat köszönhetünk/köszönhetek klubszinten is, és személyesen az érdi vezetőségnek. Az elmúlt évek alatt komoly baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Éppen ezért teljesen biztos vagyok benne, hogy az érdi klub vezetése nem akart nekünk rosszat, és főleg nem valami egyéb haszonért „alakították ilyenre az eredményt”.

Ettől függetlenül a tény azonban tény marad. Egy jóval gyengébb csapattól kaptak ki olyan játékkal, amire nem nagyon van magyarázat. Hogy esetleg az érdi játékosok közül néhányan elcsábultak a kézilabda szövetség fő szponzorának (Szerencsejáték Zrt.) „ajánlatán”, miszerint kilencszeres pénzt fizetett a tippmix az érdi vereségre és így egy kis szezon végi „bónuszra” tettek szert, vagy a meccs előtt átvett bronzérem fényében nem kívántak felesleges sérülést kockáztatni, mindegy is.. A lényegen ugyanis nem változtat. Veszélybe sodorták más csapat(ok) jövőjét.

Ezek után kíváncsi lennék azon szövetségi szakemberek véleményére, akik eltörölték a rájátszást, hogy tényleg ezt akarták? Tényleg az utolsó meccseken az döntsön kiesésről, hogy „leadnak” meccseket az erősebb csapatok, akik már „megvannak”? Azt gondolom, hogy –egymás elleni eredmény szempontjából- a Kisvárda is jobb a Mosonmagyaróvárnál, és a Budaörs is oda-vissza verte őket. A jelenlegi rendszerben ugyanakkor ez nem számít, lehet, hogy az erősebb csapat esik ki, és a gyengébb marad bent. Mindez azért, mert volt 1-2 meccs, ahol a papíron lényegesen erősebb ellenfélnek nem számított az eredmény..

Emellett, hogy ne legyen olyan „egyszerű” az élet, érdemes végiggondolni azt is, hogy mi lesz jövőre. Egy olyan csapat fog kiesni az első osztályból, aki a világ legerősebb bajnokságában (Ezt nem én találtam ki..), 1 fordulóval a vége előtt már 15 pontot gyűjtött..
Bárki is legyen a peches a 3 csapat közül, kár érte.. Kizártnak tartom, hogy bármelyik feljutó csapat képes lesz ehhez hasonló eredményt elérni. Ezt onnan tudom, hogy tavaly mi is feljutó csapat voltunk, és nem sok vizet zavartunk. Ahogy idén a Kispest sem (mondjuk tőlünk elvittek két pontot..). A Kisvárda is csak azért tud itt lenni, mert volt anyagi tőkéje 1 év alatt 2 csapatnyi játékost leigazolni.
Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért nem lehet „selejtezőt” játszani a feljutók és a kiesők között? Tudom, hogy „ők majd igazolnak”, de kicsodát? A kieső csapatból hiába veszi át a játékost, az attól nem fog többet tudni, mint ami a jelenlegi, kieső helyet eredményezi. Marad a külföldi, meg az ilyen-olyan okból „elcsípett” 1-2 átlagos játékos.

Ha „közönségszavazás” lenne, hogy ki essen ki, akkor is bajban lennénk..
1. A Kisvárda, aki a jelenlegi politikai helyzetben anyagilag a 4 leggazdagabb klub között van, azaz biztosan meg tudnak adni mindent, ami egy játékosnak a fejlődéshez kell? Ráadásul a környéken nincs első osztályú kézilabda, amit a folyamatos telt házas meccsek bizonyítanak?
2. A Mosonmagyaróvár, ahol 32.000 lakos él, egyetlen élcsapata a városnak, ráadásul most adták át a csodálatos létesítményt, tehát minden körülmény adott a fejlődésre?
3. A Budaörs, amiről mindenki úgy tudja, hogy az „ország egyik leggazdagabb” települése, több, mint 30.000 lakosa mellett 5000 vállalkozás van, magyarul hosszú távon biztosított a működés? Ráadásul az egyetlen(!) csapat, aki csak magyar játékossal dolgozik? Ők az egyetlenek, aki a szövetség „ideális” klubmodelljeként dolgoznak?

Azért nem lennék most a szövetség felelős vezetőinek a helyében sem, de ami tény, az itt is tény: Ők alakították így a rendszert…

Nagyon bízom ugyanakkor abban, hogy az élet igazságos, és ha már ilyen a rendszer, és valakinek búcsúznia kell, akkor a tudás, és nem a szerencse/sorsolás/bírók rossz napja fog dönteni. Magyarul a szombati Mosonmagyaróvár-Dunaújváros meccsen elő kell jönnie, hogy miért nagyobb a költségvetése 100 milliókkal az egyiknek, mint a másiknak..

Nagyon nem szeretném azzal zárni a szezont, hogy a hagyományos évzáró ünnepségen 350 csalódott budaörsi utánpótláskorú gyereknek próbálom elmagyarázni, hogy az élet néha igazságtalan..

Szóval szombaton: Hajrá Dunaújváros, ne legyél Érd!!!
Minden máskor pedig: Hajrá Budaörs!!