A 2023. évi költségvetésben fogadta el a képviselő-testület a Templom tér 12. alatti műemlék-jellegű épület energetikai felújítását. Az indoka az volt, hogy brutálisan magasak lettek a közüzemi költségek az energia válság miatt. A beruházás alatt azonban nem várt problémák adódtak. Maga az épület Budaörs egyik, ha nem a legszebb műemlék-jellegű, helyi védettség alatt álló épülete.
„Az önkormányzat energetikai korszerűsítést végez a Templom tér 12. épületén”. Ami jó hír, és ami meglepő módon azért került a napokban az érdeklődés középpontjába, mert a jelenlegi 14 fős képviselő-testületben három fővel jelenlévő, a városvezetés eredményeit folyamatosan (enyhén szólva) megkérdőjelező fideszes önkormányzati képviselők külön-külön megosztottak a közösségi oldalukon egy videót és fotókat azzal a címmel, hogy a „PostART megújul”, amit ők is megtekintettek.
De mi is újul meg és miért? Az épület hátsó részén található PostART-ról négy éve írtuk, (https://budaorsinaplo.hu/felujitjak-a-postart-ot/) , hogy „a pince födémét kell kicserélni, illetve megerősíteni, mert a termek aljzata megsüllyedt, és ha már erre sor kerül, új burkolat és parketta is lesz, és az előadások közben olykor zavaró csöveket hangszigetelik. Továbbá leszedik a jelenlegi álmennyezetet és az alatt is kicserélik a vezetékeket. A folyosón pedig kicserélik a világítást. Felújítják a mosdót is, végre több lesz belőle, illetve kialakítanak egy öltözőt a fellépők számára. Az ablakokat, bár igen régiek, a tervek szerint csak lefestik, ahogy a radiátorokat is.” Ami ezt követően meg is történt. Továbbá ugye a napokban már beharangozták az alig egy hónap múlva, május 8-tól 12-ig esedékes Budaörs Fesztivált, és azon belül több programot a PostART-on. Ez is veszélybe kerülhet?
Selmeczi Ágnes a fesztivál szervezője és a szóban forgó kulturális intézmény vezetője a fenti első mondatot Löfler Dávid vitát kiváltó Facebook videója alatt kommentben így folytatta: „Ez azt jelenti, hogy a BABtér által használt épületrészen (bejárat a Templom tér felől), nyílászáró csere lesz, az épület úgynevezett hátsó szárnyában, ahol a PostART működik, szintén nyílászáró csere, itt homlokzati szigetelés, lámpatest csere, illetve az udvaron egy biztonságos lelátó készül a nagy terem előtti – jelenleg eléggé balesetveszélyes terasz – kiegészítéseként, ezáltal biztonságossá téve azt a felületet. Az épületet elcsúfító beton kiszögelés elbontásra került, így egységes képet nyújt majd az udvar felőli homlokzat. A PostART feletti emeleti részen bontásra került az elavult szigetelés, új nyílászárók kerülnek ott is beépítésre, valamint a tetőszerkezet jelenleg rossz állapotú gerendái cserélve, javítva lesznek, és új cserepek kerülnek fel a tetőre, hogy a napelem paneleket biztonsággal elbírja. Nagyon nagy munka folyik, részünkről is rengeteg plusz munkával (takarítás napi több órában), hogy működni tudjunk. Ebben maximálisan partner az önkormányzat, valamint a kivitelező. Ez érinti a BABteret is, az első épületrész emeletén működő tánc iskolát, a PostART-ot is egyaránt, de megfelelő ütemtervvel, logisztikával mindegyik hely tud kompromisszumokkal ugyan, de működni. Amit természetesen szívesen megteszünk, mert a végeredmény csodás lesz! A Budaörs fesztiválra lekerülnek az állványok, az ablakcsere is lezajlik. Szóval a vitát lezárva: a Templom tér 12. egész épület együttest érintik a munkálatok, aminek végeredménye igencsak látványos lesz – budaörsiek legnagyobb örömére!”
A beruházásról további információkat kértünk és kaptunk Lőrincz Mihálytól, a városháza műszaki ügyosztályának a vezetőjétől. „A 2023. évi költségvetésben fogadta el a képviselő-testület az épület energetikai felújítását. Az indoka az volt, hogy brutálisan magasak lettek a közüzemi költségek az energia válság miatt. A közbeszerzési eljárás sajnos eredménytelen lett, mert a beérkezett ajánlatok jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló forrást. Át kellett gondolni a műszaki tartalmat és újra kiírtuk a közbeszerzést. Az új tartalom az összes nyílászárók cseréje a főépületen és a szárnyépületen. Külső homlokzati hőszigetelés, illetve födém szigetelés. Napelem telepítés a tetőre és az ehhez szükséges elektromos munkák. A nyertes szerződés nettó összege 291 millió Ft volt. Ami kimaradt az eredeti elképzelésből, az a fűtés rendszer átalakítása. Ez egy következő ütem lesz. A munkát elkezdték, de sajnos váratlan problémák merültek fel. A tervezők a feltárások során a szárnyépületben a parapet falakat vizsgálták és feltételezték (jogosan), hogy a tetőtér ferde mennyezete is ugyanabból az anyagból van. A valóságban azonban azbeszt alapú elemekből épült. Tekintettel arra, hogy az azbeszt egészségkárosító hatású, ennek teljes cseréje indokolt, ami pótmunkát jelent. További problémába ütköztünk a tetőtéri ablakok kibontása után. Ekkor vált láthatóvá, hogy a hibás és hiányos rétegrend miatt a héjazat fa elemei és a cserepek belső felületei olyan mértékben sérültek, hogy felújításuk, illetve a cserepek esetében a cseréjük, elkerülhetetlen. A kivitelezéssel megbízott vállalkozó által jelzett pótmunkák jogosságát igazságügyi jogosítvánnyal rendelkező szakértővel is megvizsgáltattuk, aki jogosnak ítélte. Ennek megfelelően terjesztjük hamarosan a pótmunkák költségigényét a képviselő-testület elé”.
Maga az épület Budaörs egyik, ha nem a legszebb műemlék-jellegű, helyi védettség alatt álló épülete. Az egykori udvarház főutcára néző homlokzata az írásos emlékek tanúsága szerint az 1927-28-as években került rá a korábban egyszintes, hosszú épületrészre. Az épület teljes rekonstrukciójához már 2016-ban (!) is az akkori árakon mintegy 1 milliárd forintra lett volna szükség, ami a városnak nem állt rendelkezésére, különösen annak fényében nem, hogy Budaörsnek közel tíz éve évente ennek a kétszeresét, illetve most már a négyszeresét úgynevezett szolidaritási hozzájárulásként az államnak befizetnie az iskoláink államosítása okán.
Éppen tíz éve, 2014-ban (!) kalauzolta végig a pincétől a tetőtérig az érdeklődőket négy szakember (történészek és az akkori főépítész), és tudhattuk meg tőlük, hogy az 1700-as évek végén Zichy Péter, illetve inkább felesége gróf Bercsényi Zsuzsanna építtette, aki azonban nagy valószínűséggel soha nem lakott benne, hanem csak gazdálkodásra vette igénybe. 1764-ben a Magyar Kamara tulajdonába került. Az 1774-es térképeken és műszaki terveken látszik, hogy a mai jellege akkor alakult ki. A község már jóval a grófnő halála után, 1883-84-ben vásárolta meg iskolának. A 19. századból kevés információ maradt fenn, amit tudni lehet, hogy az irgalmas nővérek vették át a használatát. Még a huszadik század első felében is idejártak iskolába a budaörsi kislányok, a köztünk élő, mai 80 feletti dédnagymamák. A nyílászárók nagy részét ugyan már korábban is többször kicserélték, de még mindig vannak benne például nyolcvan-kilencven éves ablakok. A beltéri ajtók zöme „csak” harminc-negyven, most már ötven éves. A kovácsoltvas korlát azonban még háború előtti.
Az épületet a köznyelv kastélynak hívja, de nem az, hanem udvarház. Viszont városképi szempontból nagyon fontos, hogy az állaga ne romoljon. A múltban volt tehát óvoda, iskola, majd a nyolcvanas évek közepétől posta. A hátsó udvari részen kapott helyet éppen tíz éve „ideiglenesen” a PostART.
Egy 2016-os cikkünkben írtuk (https://budaorsinaplo.hu/megujul-a-regi-udvarhaz-homlokzata/): „De mi lesz benne a jövőben? Az alapvető funkció a tervek szerint a művelődési ház átköltöztetése, itt kapna helyet több civilszervezet, de elférne szálláshely, kávézó és egy turisztikai központ is. A két, hatalmas pincerészben pedig bowling klub, étterem, söröző működhetne, ha lenne olyan vállalkozó, aki belevágna a sok-sok kötöttséggel és felelősséggel járó beruházásba. Az egykori Bercsényi udvarház, mint a bevezetőben említettük, ugyan nem nyilvántartott műemlék, hanem helyileg védett épület, de kétségtelenül Budaörs egyik legrégebbi és legfontosabb épülete.”
