„Megszabadulni a német nemzetiségű alattvalóktól”

Írta

2017-11-02

1780

Budaörs egyik legfájdalmasabb történelmi eseménye volt a második világháború után a lakosság jelentős többségét adó sváb lakosság kitelepítése. Nincs olyan tősgyökeres helyi család, amelyiknek ne lennének ezzel kapcsolatos, a nagyszülőktől hátrahagyott saját történetei. Ez a cikk azonban egy eddig alig hallott, új ismerettel bővíti korábbi tudásunkat: nem 1945 után vetődött fel először a német lakosság kitelepítése, hanem jóval korábban.

A kitelepítést szorgalmazók valójában folyamatosan foglalkoztak a tervezett intézkedés előkészítésével. Az 1945-ben meginduló német kitelepítési akció korántsem külső erők műve volt: előkészítéséhez a magyar politikusok és értelmiségiek jelentős mértékben hozzájárultak.

Amint időről-időre megtörténik, most is előkerült a magyarországi németek kitelepítése, a második világháború utáni években. Olvasom a szomorú történeteket és mélyen együtt érzek azokkal, akik elmondják.

Együtt érzek azonban azokkal a németekkel is, akik több százezren megszenvedték a Generalplan Ost következményeit Európa keleti felén. Hitler 1939. október 6-i beszédében vázolta fel általánosságban a külföldön élő németség hazatelepítésének tervét. Ennek első szakasza volt a kelet-európai országok német lakosságának kimozdítása otthonából, s a birodalom határain belülre utaztatása. Természetszerűen népességfelesleg keletkezett, nem jutott mindenkinek lakás, nem jutott megélhetési lehetőség, másrészt szigorúan megvizsgálták, ki méltó a letelepítésre, az eljárás idejére táborokba zsúfolták a tömegeket. A helyzet súlyosságát mutatja például, hogy 1941 tavaszán mintegy 260 000 német még barakkokban tengődött, holott 1939 előtt háza volt, lakása, földje, munkája, normális családi élete. Szót érdemel persze az a nem német ajkú – többnyire szláv – lakosság is, amelynek azért kellett elhagynia otthonát, hogy legyen hely a területen a hazatoloncolt németeknek.

Magyarországon sem 1945 után vetődött fel először a német lakosság kitelepítése, hanem a Generalplan Ost meghirdetésével egy időben. Ungváry Krisztián írja korabeli forrásokra alapozva a kitelepítésekről és a lakosságcseréről: Horthy Miklós kormányzó rendkívül pozitívan állt a németek kitelepítéséhez. Kitűnő gondolatnak nevezte a németség hazatelepítését, és 1939. november 3-án Hitlerhez írt levelében leszögezte, hogy valamennyi kisebbségre alkalmazni kellene ezt a módszert. Külön kiemelte, milyen nyereség volna Németországnak, ha megkaphatná a „mi derék svábjainkat”, „akiket mi mindig nagyon szerettünk, bizonyára a legjobb gazdák és mezőgazdasági dolgozók valamennyi repatriálásra tekintetbe jövő közül”. A kitelepítések támogatóinak biztatást adott Hitler Sztójaynak tett 1940. szeptemberi kijelentése, amely szerint sor kerül majd egymillió német visszatelepítésére a Kárpát-medencéből. Erről a kijelentésről a magyar politikusok széles köre tudott. Kállay például azzal érvelt Ribbentrop előtt, aki a Volksbund jogainak bővítését követelte, hogy erre azért sincs szükség, mert a helyzet „úgyis csak átmeneti jellegű”. Kállay a német nemzetiséggel kapcsolatos követeléseket rendre azzal hárította el, hogy a magyarországi németek így is arányszámukat meghaladó mértékben vannak jelen a politikai és gazdasági életben.

Sajnálatos, hogy erről igen kevés szó esik, pedig amint például Ungváry Krisztián írja, a Tolna megyei huszonkilenc sváb falu kitelepítési listája már 1945. március–áprilisa óta készen volt. Ha meggondoljuk, hogy 1945 márciusában a harcok még Tolna megye területén zajlottak, ez arra utal, hogy a kitelepítést szorgalmazók valójában folyamatosan foglalkoztak a tervezett intézkedés előkészítésével. Az 1945-ben meginduló német kitelepítési akció korántsem külső erők műve volt: előkészítéséhez a magyar politikusok és értelmiségiek jelentős mértékben hozzájárultak. Már-már tragikomikus, hogy Horthy Miklós 1945. május 19-én az angol királyhoz írt levelében leszögezte: „Leghőbb vágyunk lenne megszabadulni a német nemzetiségű magyar alattvalóktól, akik a leghálátlanabbul viselkedtek. Ugyancsak magyarokra lehetne kicserélni a többi nemzetiséget. Erre sohasem lehetne találni jobb alkalmat.”

(Akit a téma részletesebben érdekel, annak ajánlom szíves figyelmébe a forrást, Ungváry Krisztián: Kitelepítés, lakosságcsere és a holokauszt egyes összefüggései.)

Írta: Bálint Ibolya

Kapcsolódó cikkeink:

Emlékező kiállítás a városházán: https://budaorsinaplo.hu/menekules-eluzetes-otthonra-talalas-kiallitas-nyilt-a-varoshazan/

Előadások a svábok ide érkezéséről:

https://budaorsinaplo.hu/a-fegyelem-a-dolgos-elet-alapja-ezt-vallottak-a-budaorsi-svabok/

https://budaorsinaplo.hu/emlekezzunk-regiekrol-a-svabok-magyarorszagi-betelepitese/

Konferencia a kitelepítésről:

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/multunk/20151019/budaors-a-masodik-vilaghaboru-vegen

Könyvajánlók a kitelepítésről:

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/multunk/20140424/ujabb-konyv-a-nemetek-kitelepiteserol

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/helytortenet/20120124/regi-budaorsi-csaladok-iii

Egy visszaszökött budaörsi család története: