Lehet-e hiánnyal tervezni az önkormányzati költségvetést?

0
516

Tegnap fogadta el a képviselő testület Budaörs 2018. évi költségvetését, amiben a tervezett bevételeket (összesen 12 972 260 000 Ft) közel 40 százalékkal meghaladják a tervezett kiadások (összesen18 116 424 000 Ft.) De ez vajon baj? Valamiféle felelőtlen gazdálkodásra utal? Egyáltalán, hogyan lehet egy önkormányzat költségvetésében magasabbra tervezni a várható kiadásokat, mint a bevételeket?

A fenti kérdések nem elsősorban e sorok írójában merültek fel, még csak a testületi ülésen sem volt igazán téma, hanem az ezt megelőző pénzügyi bizottsági ülésen vetette fel Kapitány Gábor külsős (tehát nem képviselő, hanem a KDNP által delegált civil tag), a helyi KDNP elnöke, aki később egy vele készült interjúban ennek hangot is adott a saját tulajdonában lévő internetes helyi újságban.

A költségvetést ismertető cikkünkben mi erről ezt írtuk: „a működési költségvetési egyenleg – 1 025 814 ezer Ft, felhalmozási költségvetési egyenleg -4 118 350 000 Ft, ami azt jelenti, hogy hitelből, illetve a múlt évről áthozott összegből elsősorban nem a működését, hanem a tervezett fejlesztéseket kívánja az önkormányzat finanszírozni.” Vagyis igen, elvileg lehet deficites a költségvetés, ami azonban valójában természetesen nem az, ha a különbségre a bevételi oldalon forrásként hitelt, illetve pénzmaradványt terveznek be.

A hitel felvétele Budaörs életében már többször volt politikai vita tárgya. Legélesebben a 2006-tól 2010-ig tartó választási ciklusban, amikor – bár a polgármester személye nem változott – a fideszes képviselők voltak többségben a képviselő-testületben és Ritter Imre akkori költségvetési bizottsági elnökkel az élén (aki jelenleg német nemzetiségi szószóló a magyar parlamentben) erősen visszafogták a fejlesztéseket a pénzügyi lehetőségekhez képest, mert hitelfelvételről részükről szó sem lehetett.

Utána akkor került napirendre a kérdés, amikor 2013-2014-ben az állam az önkormányzatok adósságát konszolidálta – mint arra a tegnapi budaörsi testületi ülésen Wittinghoff Tamás emlékeztetett, elsősorban a devizahitelben igen eladósodott fideszes települések megmentése érdekében –, és ami 2106 települést és megyei önkormányzatot és önkormányzati társulást érintett. (A KSH adatai szerint 3173 önkormányzat volt 2013-ban.) Budaörs ekkor 6,574 milliárd forint adósság terhe alól szabadult fel, de a polgármester akkor és most ismét azt hangsúlyozta: ennek törlesztésére megvolt a fedezet. S bár természetesen jó volt az adósságtól megszabadulni, az már Budaörs szempontjából kevésbé az, hogy a konszolidációval párhuzamosan szigorodtak az önkormányzati adósságfelvétel szabályai is, így 2013-tól a települések már csak kormányengedéllyel vehetnek fel hitel. Korábban nem volt ilyen korlát. És éppen e szigorítás miatt nem is tudtunk a következő években élni – a város relatíve jó anyagi helyzete miatt a pénzintézetek által kedvező feltételekkel kínált – hitelfelvétellel.

Egészen mostanáig. Pontosabban – ahogy azt már tegnap is megírtuk – a képviselő-testület már a 2016. évi költségvetést kormányzati “engedélyhez kötött 2.830.000  000 Ft hitelfelvételével fogadta el a költségvetésben nevesített fejlesztések megvalósítása érdekében. A hitelfelvétellel kapcsolatos eljárás 2016-ban sikeresen lezajlott és a képviselő-testület döntése alapján 2016. december 15-én a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések aláírásra kerültek. A Képviselő-testület a 308/2016.(XII.14.) ÖKT számú határozatában a hitelfelvételét jóváhagyó 1386/2016.(VII.21.) számú Kormány határozatban meghatározott hitelcélok egy részét módosította és felhatalmazást adott a Kormányhatározat módosításának kezdeményezésére. A Kormány 1269/2017.(V.29.) számú határozatában jóváhagyta a kérelemben foglalt módosításokat. A 2017. évi költségvetési rendeletet 1.720.000 000  Ft hitellel, mint külső forrással fogadta el a képviselő-testület, melyből 2017. évben mindösszesen csak 121.356 000 Ft került lehívásra”.

A 2018. évi költségvetési javaslatban tehát a még meg nem valósított feladatokra tekintettel 2.703.000 000  Ft hitelfelvétel szerepel.

Ha felveszi Budaörs ezt az összeget, eladósodik-e a település, mit is jelent ez? Mint a bevezetőben írtuk, a pénzügyi bizottsági ülésen került ez bővebben terítékre. A jegyzőkönyv szerint Kapitány Gábor elsősorban Szita Károly könyvvizsgálót faggatta (ő az, aki szakmai szempontból évek óta véleményezi Budaörs éves költségvetését, és bár a tegnapi testületi ülésen is jelen volt, nem érkezett hozzá kérdés). Először arról, hogy más városok is 40 százalékos hiánnyal tervezik-e a költségvetésüket. Szita Károly ilyenről ugyan nem tudott, de mint kiderült, a lényeg nem is ez, hanem az, hogy a törvény szerint a felvett hitel maximum annyi lehet, hogy a visszafizetési kötelezettségek ne haladják meg a futamidő alatt a saját bevételek 50 százalékát. Ez a 2,7 milliárd forint talán a 4-5 százalékát teszik ki, így egyáltalán nem mondható magasnak.

„A működési költségvetés egyenlege két okból lehet mínuszos” – ezt már Barta Gáborné az önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője fejtette ki a bizottsági ülésen. Az egyik, hogy az előző évről áthúzódó pénzmaradvány nem a bevételek között szerepel, ez torzítja az egyenleget, ahogy az is, hogy az építési engedély köteles beruházások úgynevezett fordított áfásak, a forrása pedig pályázat. „Ha mindezt letisztogatnánk, akkor meglenne az egyensúly.”

Politikai vagy szakmai szempont vajon, hogy Budaörs jelenleg az országban alighanem az egyetlen olyan település, amelyik egyetlen fillért nem kap az állami költségvetésből?A legnagyobb problémát az idén is az állam által szolidaritási hozzájárulás címen elvonandó 2,144 milliárd forint költségvetésre gyakorolt hatása jelenti, ami azonban még súlyosabb, mint a megelőző évben. Ugyanis 2016-ban Budaörs Város Önkormányzata, mint az iskolák működtetői feladatait ellátó önkormányzat a feladat ellátására közel 700 millió forintot fordított, ugyanakkor az iskolák államosításakor bevezetett szolidaritási hozzájárulás Budaörs tekintetében ennek az összegnek közel a háromszorosa, ebből adódóan a költségvetési kiadásaink 2018-ban 1,444 milliárd forinttal magasabbak, ami továbbra is a saját bevételeink elvonását jelenti, jelentősen rontva ezzel a költségvetés pozícióját” – írtuk tegnapi cikkünkben. S természetesen a költségvetési vitánál ez is többször és több megközelítésben felmerült. Rengetegszer foglalkoztunk vele korábban, többek között az állam ellen emiatt indított perről beszámolva, ezért itt részletesen nem szeretnék rá kitérni.

Arra azonban még igen, hogy ha a KDNP helyi elnökének és a kormányban koalíciós partnerének, a Fidesznek az a fő problémája a 2018. évi budaörsi költségvetéssel kapcsolatban, hogy az egyenlege mínuszos, akkor Löffler Dávid (Fidesz) mégis milyen megfontolásból adta be, nyilván nem a saját feje után, azt az egyetlen (!) módosító indítványt, hogy tervezzenek még be egy 150 millió forintos pályázatot a budaörsi vállalkozások és a társasházak, illetve magánházak energiatakarékos építési beruházásainak a támogatására? A korábbi években voltak ilyen pályázatok, s ahogy azt a polgármester a testületi ülésen elmondta, ezek egyike tette lehetővé, hogy a panelprogramban a lakosságnak csak egyharmad önrészt kelljen hozzátennie az egyharmad állami és egyharmad önkormányzati forráshoz, és ettől újult meg az elmúlt években a budaörsi lakótelep. De ha meg kell húzni valahol a nadrágszíjat, akkor az ilyen jellegű támogatások bizony az elsők, amelyek ennek a szigorításnak áldozatul esnek. Továbbá, ha lenne is szabadon 150 millió forint – az iparűzési adó bevételek alakulását látva az év második felére persze még kiderülhet, hogy talán lesz is –, annak az oktatásban, az egészségügyben és számos más, az itt élők életszínvonalát jobban meghatározó területeken is bőségesen lenne helye.