Kézi számlatömb helyett billingózás

0
19

Új élet kezdődik a számlázásban szerdától, 2020. július 1-től ugyanis minden, belföldi adóalanyok közötti ügyletről készített számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. A jelentős többletadminisztráció miatt jogosan háborognak a kézi számlatömbhöz ragaszkodó vállalkozók, a digitalizáció azonban elkerülhetetlen és akár vállalkozásfejlesztési lehetőségként is felfogható a változás.

A jogszabályváltozás mindenkire vonatkozik, ezúttal nem kivétel a katás vállalkozói lét, az alanyi adómentesség vagy a számla kis végösszege sem.

Az adóhatóság nem szabályozza a számlakiállítás módját, maradhat a kézi számlatömb is. Érdemesebb azonban online számlázásra váltani, annál is inkább, mert egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb a számlázás, automatikus lehet az adatszolgáltatás és a vállalkozás pénzügyi nyilvántartásai is egy felületen kezelhetők. Ezzel jóval több, eddig adminisztrációval töltött idő szabadul fel, mint az elsőre gondolnánk. Még az ár sem lehet érv a kézi számlatömb mellett, mert a Billingo Starter ingyen, korlátozás nélkül bárki számára elérhető” – mondta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó ügyvezetője.

Kézi számlatömbből történő számlázás esetén a számlaadatokat a NAV Online Számla felületén kell feltölteni. Erre 500 ezer forint ÁFA érték alatt 4 nap áll rendelkezésre és fontos, hogy minden adatot pontosan adjunk meg, ellenkező esetben az adatszolgáltatás sikertelen. NAV összekötéssel rendelkező számlázó programból kiállított számla esetén a számlázás pillanatában a rendszer automatikusan küldi be az adatokat a NAV-nak, a sikerességről pedig visszajelzés is érkezik. Egy gonddal kevesebb.

Online számlázás vagy kézi számlatömb?

“Gyakori érv a kézi számlatömb mellett, hogy mindig kéznél van, azonnal oda lehet adni és bárhova magunkkal vihetjük. Ezeket a Billingo online számlázó program mind tudja. A számlázó felülete mobilra optimalizált, így okostelefonról, tabletről vagy laptopról is kényelmesen használható. Ez a megoldás azoknak is tetszik, akik nem telephelyhez kötötten dolgoznak, hanem mindig más helyszínen számláznak” – mondta Sárospataki.

“Az online számlázóval kiállított számla, azonnal e-mailben továbbítható a vevőnek. Nagy előnye ugyanakkor a kézi számlatömbbel szemben, hogy az automata kitöltő funkcióval a vevő adatai céginformációs adatbázisból kiválaszthatók, a rendszer néhány karakter megadását követően automatikusan tölti ki a többi adatot, pl. vállalkozás teljes nevét, címét és a július 1-től kötelező adószámot is. A saját adatainkat sem kell megadni. Ezzel nemcsak gyorsabb a számlázás, de garantáltan pontos és aktuális minden megadott adat, ami a NAV adatszolgáltatás alapfeltétele. A Billingóval kiállított számlákat a rendszer automatikusan küldi meg a NAV-nak, nem kell azokat kézzel feltölteni” – mondta Sárospataki.

Nincs e-mail cím? Nem gond, bárhol nyomtatható

“Sokan kérdezték, hogyan tudnák digitalizálni a számlázásukat akkor, ha nem telephelyhez kötött a tevékenységük, a vevőik viszont nem rendelkeznek e-mail címmel. Nekik sem kell lemondani a billingózás kényelméről. A Billingo számlák mobil blokknyomtatóval is használhatók. Ehhez egy speciális mobil eszközre lesz szükség, amit bárhova magunkkal vihetünk. A telefonunkat, tabletet vagy laptopot, vezeték nélkül, bluetooth-szal tudjuk összekapcsolni a nyomtatóval, így a számla bárhol, azonnal nyomtatható és átadható. Akár még a logó is feltüntethető rajta. A blokknyomtató beszerzéséhez egyedi Billingo kedvezményt is adunk felhasználóinknak” – mondta az ügyvezető.

A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100.000 forint áfa-tartamú számlákat jelentéskötelessé tette a NAV felé. Természetesen önkéntesen az ennél kisebb forgalmi adót tartalmazó számlákat is lehet jelenteni. Már az első hat hónapban 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, majd 2019-ben újabb 25,6 millió. A jelentett áfa összege 2019 második félévében 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbi időszak összegét – ez már a GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatásából derül ki.

A magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke és a fekete gazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az OPG és az EKAER rendszerek bevezetése is ennek a szándéknak volt az eszköze. Emellett 2013. január 1-jétől a 2 millió, 2015. január elsejétől az 1 millió forint feletti áfa-tartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak. E folyamat újabb lépéseként 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfa-tartamú számlák is jelentéskötelessé váltak. Ezeket a számlákat a NAV online rendszerében kötelezően jelenteni kell – elmulasztásuk esetén a cégek meglehetősen magas összegű bírság kiszabását kockáztatják. A szabályozás kialakításakor kiemelt szempont volt az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség szerint az elektronikus számlázás ösztönzése. Az összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfa-tartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak.

A jogszabály-változás után az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió, 2019 egész évben pedig 25,6 millió darab számla adatai érkeztek be a NAV-hoz, azaz havi átlagban ezek száma meghaladta a 2 millió darabot. E számlák teljes áfa-tartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezer, 2019 egész évben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot. A törvényes összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019 teljes évben 7,9 millió darabot tett ki – azaz a kisösszegűek tették ki az összes beérkezett számla mintegy 30%-át. Miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6%-át tartalmazták.

A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számla-bejelentő ágazat a kereskedelem volt, az összes számla 43%-a származott ebből az ágazatból. De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27%-kal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7%-uk, az építőipar területéről pedig 4% érkezett.

Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1-eje és 2019. december 31-e közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második félévében éves alapon 9%-kal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfa-tartalma ennél jóval gyorsabban, 18%-kal növekedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10%-kal növekedett – az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóan a jövőben is növekednek. E folyamat következő lépése, hogy idén július 1-étől minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát jelenteni kell az adóhatóságnak. Az ezzel kapcsolatos gazdálkodói tájékozottság valószínűleg korántsem teljes körű. Emellett a koronavírus okozta járvány meglehetősen összerázta a magyar cégvilág jelentős részét, sok vállalkozás a túlélésért küzd. Például a Billingo online számlázó azt tapasztalta, hogy a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, és az arra kötelezettek most kezdtek el igazán átállni az online számlázásra. Valószínű, hogy az utolsó napok lesznek a legerősebbek.  Ezért az új rendszer indulásakor döccenők lehetségesek (nagyon sok, kisösszegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni). Mindezt felismerve a NAV szeptember 30-áig tartó szankciómentes időszakot fog alkalmazni. Azaz, az adóhatóság eddig az időpontig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az Online Számla rendszerben. Ez segítséget jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára. A fehérítési és adóbevétel-növelési folyamat ezzel korántsem zárul le, mert 2021. január 1-étől már minden számlát látni fog a NAV.