Az adventi koszorú kör alakja az összetartozást, az egységet fejezi ki. Míg korábban csupa természetes anyaggal díszítették, manapság üveggyöngyök és műanyag díszek is rákerülnek. Az eredeti koszorúra az advent vasárnap hozzánk látogató négy angyal köpenyének színére emlékeztető szalagot teszünk, vagyis kék, fehér, piros és lila színűt. Az első gyertyát András napja körüli vasárnap gyújtjuk meg. Ez veszi kezdetét az „Adventus Domini”, vagyis az Úr érkezésének. Majd négy vasárnapon keresztül felgyullad egy újabb gyertya és e gyarapodó fénnyel válik a karácsonyhoz vezető út egyre rövidebbé.
András napján (erről bővebben ITT) a különféle varázslatok időszaka is megkezdődik, hiszen aki egy férfi ruhadarabot tesz a párnája alá, megálmodja, ki lesz a párja. Az erdélyiek ilyen tájt nem csupán a hideg, hanem a hajnali misére harangozástól megzavarodott boszorkányok ellen is úgy védekeztek, hogy napnyugtától reggelig sem ajtót, se ablakot ki nem nyitottak.
December 13-án kezdték készíteni felmenőink a Luca-széket. Mindennap valamit alakítottak rajta, hogy a karácsonyi szentmisén arra felállva megláthassák a boszorkányokat. Nem csoda, hogy nem maradt egyetlen szék sem, mivel a hazamenekülők a lebukástól félve rögtön el is égették azokat. A régiek a baromfi termékenységére is gondoltak, mivel ezen a napon ahol fontak vagy varrtak, nem tojtak a tyúkok. A Luca-búzát egy lapos tálban csíráztatták. Ha kihajtott karácsonyra, akkor bőséges termést várhattak a jövő évre. Ezt búzát vagy a templomba vitték, vagy az asztalt díszítették vele.
Az élelmesebb fiatalemberek házról házra járva jókívánságokkal látták el ismerőseiket, de ha nem kaptak cserébe némi adományt, átkot szórtak a házra. Ehhez a szokáshoz hasonlatos a regölés, amikor népi mondókákat, varázsigéket mondtak a bőséges újesztendőre és párok összeboronálására.
A betlehemesek pásztorruhában járták a környéket és mesélték el Jézus születésének történetét. A felnőttek kántálni mentek, karácsonyi dalokkal köszöntötték a ház lakóit késő este. Manapság ismét lehet látni kisebb gyerekcsoportokat, itt Budaörsön is, persze elsősorban a hagyományőrző eseményeken, így ők már nem a pár forintért vagy a karácsonyi süteményért szórakoztatják szép adventi énekekkel a felnőtteket. Holott ez a népszokás kifejezetten az adománygyűjtést szolgálta.
Karácsony után, december 27-én az is szokás volt, hogy minden család bort vitt a templomba, hogy a pap megáldja azt. Majd a szentelt borral gyógyítottak, és a boroshordókba is öntöttek belőle, hogy a bor meg ne romoljon. S volt még egy hagyomány: december 28-án aprószentek napján a gyanútlan gyermekeket a szomszédba küldték megvesszőzni, hogy egészségesek maradjanak. Ezzel emlékeztek meg a Jézus keresésekor megölt rengeteg fiúcsecsemőről. Ez a szokás mára szerencsére feledésbe merült.
