Ha zajos a szomszéd, ezt teheted

0
226

Mivel az igazi nyári meleg még várat magára, egyre többen töltik az időt kerti munkával. Ami azonban nem egyszer szomszédi vitához vezet, mert míg az egyikünk aktív pihenésre vágyik, a másikunk csendre, nyugalomra. De mikor, kinek van – legalábbis jogi értelemben – igaza? Budaörsön vajon milyen szabályok vannak érvényben a zajosabb kerti munkákkal kapcsolatban és az égetésre? Továbbá a kerti bulikra? Kiderül a cikkből.

Itt a tavasz, sőt, nyakunkon a nyár. Családi házas övezetben a nyitott ablakok melletti pihenést gyakran zavarja meg kora reggel a szomszédból építkezés, flexelés, fűnyírás, vagy késő este egy jól sikerült kerti parti zaja.

Ezekről a nagy zajjal járó tevékenységekről nincs Budaörsön külön helyi önkormányzati rendelet. A szabályozást magasabb rendű jogszabály, törvény, illetve kormányrendelet tartalmazza, de Budaörsön jó alappal számíthatunk a helyi lakosok józan belátására, együttműködési és jó szomszédi törekvéseire is – válaszolta kérdéseinkre Ács Annamária, a városháza kommunikációs munkatársa. Aki így folytatta: Ha ezek sajnálatos módon hiányoznának, a Polgári törvénykönyv birtokvédelmi szabályait lehet érvényesíteni, amelyek értelmében az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. Birtokháborítás esetén a helyi jegyzőhöz lehet fordulni.

A környező ingatlanok használóinak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen, illetve indokolatlan zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban hallatszik, mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik. A hangsúly itt a „szükségtelen” illetve „indokolatlan” szavakon van. Könnyen belátható, hogy egy éjszakai csőtörés elhárítása vagy más hasonlóan váratlan és közvetlen beavatkozást igénylő tevékenység jogosan végezhető, bármekkora zajjal is járjon az.

Azt, hogy a környezeti zaj-és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell esnie, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet állapítja meg, attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, milyen messze van a szomszéd, illetve nappal vagy éjszaka keletkezik-e a zaj. Kisvárosi lakóterületen, zöldterületek területén például 06-22 óra között 50 dB; 22-06 óra között (éjjel) 40 dB a megengedett zajterhelés.

Kerti parti esetén – amely nem közterületen megtartott, alkalmi rendezvénynek minősül – nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni, a zajtól védendő valamennyi területen a zajterhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB. Ezek a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.

A súlyos csendháborítás egyben szabálysértés is lehet. A szabálysértésekről szóló törvény kimondja: aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. Ilyenkor a rendőrséghez lehet fordulni, mint szabálysértési hatósághoz.

A szomszédok indokolatlan, szándékos és rendszeres zajongással való zavarása azonban a zaklatás vétségét is megvalósíthatja, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 222. §-a akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Fontos kiemelni, hogy az indokolt zaj nem képezi büntetőeljárás tárgyát még akkor sem, ha a zajkibocsátás meghaladja a környezet tűrőképességét. Indokolt lehet munkavégzés, lakásfelújítás, vagy a kárelhárítás miatti zajterhelés esetén. Indokoltság esetén is vizsgálni lehet azonban a zaj mértékét. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. § j) pontja kétféle „veszélyes mértékű környezeti zaj”-fajtát definiál: egyrészt amely meghaladja a külön jogszabályban (például az adott tevékenységre vonatkozóan) megállapított zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét. Másrészt veszélyes mértékű környezeti zaj lehet az olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

Több szempontból is aggályos az avarégetés. Budaörsön az avar és kerti hulladékok égetéséről, valamint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés helyi szabályozásáról szóló 4/2011. (II.04.) önkormányzati rendelet szabályozza a kérdést. (A veszélyhelyzet idején volt egy kisebb zavar abból, hogy a környezet védelméről szóló törvény 2020 nyarától általános égetési tilalmat vezetett be, melyet egyúttal a covid miatti veszélyhelyzet idejére feloldottak, de ezt a tilalmat egy 2021 decemberi módosítás eltörölte, így a pandémia elmúltával a környezetvédelmi törvény alapján továbbra is az önkormányzatok hatásköre a kérdés szabályozása.)

Az önkormányzati rendelet hatálya Budaörs Város közigazgatási területén valamennyi magánszemélyre és itt tevékenykedő vállalkozásra kiterjed.

A rendelet szerint avar és kerti hulladék az ingatlanokon azok tisztán tartása, ápolása, gondozása, vagy egyéb kertészeti munkálatok végzése során keletkezett fű, lomb, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék, és egyéb növénymaradvány (ezeket összefoglaló néven kerti hulladéknak nevezzük).

A főszabály az, hogy kerti hulladék égetése nem végezhető sem közterületen, sem pedig – és ez lehet, hogy sokaknak meglepetést okoz – a rendszeres háztartási hulladék elszállításba bekapcsolt ingatlanon, azaz ahonnan a kukásautó elviszi a háztartási szemetet. Ez Budaörsnek szinte a teljes területét érinti!

Ahol esetleg mégsem tilos kerti hulladékot égetni, ott a rendeletben írt részletes szabályokat kell betartani, melyek közül csak egyet emelek ki: kerti hulladékot égetni kizárólag március és április, valamint október és november hónapokban, keddi és szombati napokon, 9 és 18 óra között lehet.

Szabálytalan égetés esetén – amennyiben magánszemély égeti a hulladékot – a Budakeszi Járási Hivatal Hatósági Osztályához lehet fordulni, ha nem magánszemély területén égetnek, akkor pedig a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. A környezetvédelmi hatóságok által kiszabható bírság magánszemély esetén akár 100 ezer Ft-ig is terjedhet.

Budaörsön hagyományosan a törvényben meghatározottaknál nagyobb sűrűséggel szállítják el a zöldhulladékot. Ennek alternatívája a komposztálás lehet.

A Levegő Munkacsoportot idézem, amely szerint kerti hulladék esetében a megoldást a komposztálás jelenti.

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un. allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.”

Kérdéseiket ide várjuk: [email protected]

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here