Két hétig, tehát április végéig láthatók a városháza aulájában két nagy falon a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola tanulóinak rajzai és három kis tűzzománca Mátyás királyról.
Mint a kiállítást megnyitó Mészáros Erzsébet budaörsi festőművész elmondta, amikor a gyerekeket megkérdezte, hogy ki volt az első magyar király, tízből kilencen Mátyást említették, holott természetesen Szent István nevét is hallották. De – talán a népmeséknek köszönhetően – Mátyás, akit 560 éve választottak királlyá, a legismertebb. A rajzokhoz a tanulók többsége az egyik legnehezebb műfajt választotta, a portrét, bár Mátyásról nagyon kevés őt ábrázoló festmény maradt fenn – hangsúlyozta a festőművész. A kisebbeket pedig inkább egy-egy mesejelenet ragadott meg.
A legjobbak díjakat is kaptak, amit Mészáros Erzsébet és Turcsik Viktor igazgató adott át, a harmadikostól a nyolcadikosokkal bezárólag, minden évfolyamon az első, második és harmadik helyezetteknek, illetve számos különdíjat ítéltek oda, és minden résztvevő kapott oklevelet.
Akik pedig felkészítették a gyerekeket: Bartók Enikő a kiállítás szervezője, Hoffman Klára, Sós Adél, Szöllősy Mária és Török Csilla tanárok.
A kiállítás megnyitóját egy hermanos kislány nagyon szépen csengő éneke és egy csellós kisfiú még egy kicsit botladozó előadása tette ünnepélyesebbé.
Mészáros Erzsébet festőművész megnyitó beszéde
Nagy szeretettel köszöntök én is mindenkit a Herman Ottó Általános Iskola rajzpályázatának, illetve az azon szereplő legjobb munkákból rendezett kiállításnak a megnyitóján! Igen nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ismét én méltathatom ezt a tárlatot, hiszen az elmúlt években is nagyszerű alkotásokkal találkozhattam. A Herman Ottó Iskola különösen nagy gondot fordít a művészeti képzésre: kiváló felkészítő tanárok segítségével az iskola tehetséges diákjai a megyei és az országos rajzversenyeken évről –évre kiemelkedő helyezéseket érnek el. Ezért is örömteli, hogy most nem az iskola falai között, hanem tágabb teret és nagyobb nyilvánosságot kapva ezúttal itt, a Városházán mutatkozhatnak be.
A kiállítás idén is tematikus, vagyis a munkáknak egy megadott téma köré kell csoportosulniuk. A téma pedig nem más, mint: Mátyás király. A 2018-as évet a nemzetpolitikai államtitkárság Mátyás emlékévnek nyilvánította. Idén ünnepeljük Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560-ik évfordulóját. Mátyás a magyar történelem egyik legjelentősebb és legismertebb alakja: számos történet, legenda, mese fűződik alakjához.
Képzeljétek el, hogy a nyári kézműves táborunkban, ahol főként alsó tagozatos gyermekek vesznek részt, meg szoktam kérdezni, hogy tudják-e,vajon, ki volt Magyarország első királya, és mit gondoltok, mit válaszolnak? Nos, 10-ből 9 gyermek azonnal rávágja, hogy Mátyás király. Pedig biztosan hallottak már Istvánról is, de a gyermekek körében is Mátyása legismertebb a magyar király. Ez nem meglepő, ha a magyar népmesékre gondolunk, hiszen ki ne látta, hallotta volna a Mátyás királyról szóló csodálatos meséket…
A témaválasztást azért is tartom nagyon szerencsésnek, mert Mátyás a sok jelentős intézkedése, mint pl. a központosított királyi hatalom kiépítése mellett a művészeti élet területén is hatalmas változást és fellendülést hozott. Budai palotája a humanista műveltség és a reneszánsz kultúra egyik európai fellegvára lett. Részben második feleségének, Aragóniai Beatrixnak köszönhetően Mátyás a legjobb olasz, főként firenzei művészeket hozatta udvarába: átalakította a budai és a visegrádi palotáját, és olyan világhírű művészek alkotásaival vette körbe magát, mint a festő Mantegna, vagy Filippino Lippi, a szobrász: Giovanni Dalmáta, vagy a faragó: Giovanni Fiorentino. A feljegyzések szerint még maga Boticelli is tervezett a számára trónkárpitot, illetve egy miseruhát. Mátyás azonban nem elégedett meg azzal, hogy behívja hazánkba a külhoni művészeket és meghonosítsa a reneszánsz kultúrát, hanem arra törekedett, hogy itthon is képezzenek művész-és mesterembereket.
Ilyen értelemben egy budai művészeti iskola kialakulásáról beszélhetünk. Mátyás uralkodása alatt például Budán asztalos – könyvkötő , könyvfestő műhelyek működtek, beindult a majolikagyártás, amelynek vezetője hamarosan egy magyar mester lett…szerte az országban gótikus templomokat, és más reneszánsz épületeket emeltek, udvarában magyar mesteremberek építettek és faragták a márványokat.Emellett Mátyás hatalmas, több ezer kötetből, ún, corvinából álló álló könyvtárat hozott létre. Intézkedéseivel és törekvéseivel tehát jelentős szellemi, művészeti fejlődést indítottak be az országban,amelyet későbbi történelmi utódai tovább fejleszthettek, noha tudjuk, hogy a török megszállás hosszú időre lassította és megakasztotta ezt a folyamatot és Mátyásnak többek között éppen a törökökkel szembeni külpolitikája erősen vitatható, ám a művészeti életben elévülhetetlen értéket teremtett.
És most nézzük meg, hogy a mai utódok mit tudtak ebből a gazdag életműből meríteni, hiszen a téma sokrétű, mint ahogyan a munkákon láthatjuk is. a portréktól a címerekig , az iniciálékon át a lovagi ábrázolásig a holló szimbólumán át népmesék világáig rendkívül színes a paletta!
Már az elmúlt héten, amikor először néztem meg a kiállításra szánt képeket, rögtön láttam, hogy nagyon sok itt a bátor ember! Sokan választották ui, a portrét, ami az egyik legnehezebb műfaj.. Azonban, akik vállalkoztak rá , megoldották a feladatot bizonyára a legjobb tudásuk és egyéni látásmódjuk szerint… Külön nehezíthette a helyzetüket, hogy nincs túl sok fennmaradt hiteles kép Mátyásról. Legismertebb talán a róla és a Beatrixról készült dombormű. Néhány rajz, egykori metszet csupán ami felelhető, de legjobb támpontot talán az ezres bankjegyünkön szereplő grafika adhatott. A kiállításra majd minden tanuló egy-egy képet készített. Az egységes hatás érdekében azonban ezeket a képeket a Tanáraik hármasával-négyesével a tablóba rendezték. Mivel igen sok volt a beadott munkák között a portré, a leggyakoribb megoldás, hogy a tablókon fölül az egyik Mátyás portré grafika, a másik pedig valamilyen színes technika: ceruza, zsírkréta, vízfesték, vagy éppen vegyes technika. Az alsó mezőben elhelyezkedő kép , vagy képek pedig valamilyen más , választott téma, népmesei feldolgozás, címer, vagy éppen Mátyás lovas képe. Ez utóbbiak közül nekem nagyon tetszett SZEGŐ CSENGE 5. osztályos Tanuló munkája.
A királyfigura megragadására egyedi és nagyon ötletes a kártyalapszerű ábrázolás, amin a kivitelezés is nagyon jó és BÁNSZKI LUCA 8. osztályos Tanuló tehetségét dicséri.
Rendkívül eredeti ötlettel állt elő DIÓSZEGI RÉKA 7. osztályos diák , aki egy sakktáblát-mintegy a történelem sakktábláját jelenítette meg , a király figuráján Mátyás fejével. Ugyanezen a tablón nagyon jó a mellette lévő grafika is a madárral, CSIZMADI DOMINIKA képe, illetve az ugyanitt látható meseillusztráció, ha jól láttam, a Három bakkecske történetéből.
A kisebbek fantáziáját leginkább a mesék világa ragadta meg. Láthatjuk itt „Az okos lány”, a Mátyás király és a vadkörtefa”,., vagy „A Mátyás király és az igazmondó juhász” történetét. Az utóbbi ÁGÓ LILI 3. osztályos tanuló tolmácsolásában varázslatosan színes mesevilágot tár elénk. Emellett több képen is megjelenik a „ holló” szimbólum, mintegy illusztrációként Arany János, Mátyás anyja című balladájához., de NÉMETH LILI 3. osztályos tanuló kedves képén a király udvari bolondja is elénk ugrik.
Figyelemre méltó a vitézi életet és a korabeli hadviselést bemutató , jól megkomponált akvarell kép, ahol az alkotó, , a 8. osztályos MARKOVICS ANDRÁS lovagi páncélban mutatja be a figurákat, az egyiket lovon ülve , pajzsot és zászlót tartva .Noha a másik két alak szinte teljesen statikus, mozdulatlan, a zászlók lobogása mégis mozgalmasságot visz a képbe.
Nagyon szép , festett iniciálét láthatunk az ötödikes VILLÁSI KINGA vegyes technikájú képén és ezt a témát dolgozta fel VÍGH LAURA 7. osztályos tanuló is , de tűzzománccal, ami nagyon jól sikerült. Ez egy igen nehéz technika, ám ez nem rettentette el KISS ÁGNEST ÉS ANGYAL DOLEJSI ZSELYKÉT –mindketten ötödikesek, akik elkészítették Mátyás király, ill. a Hunyadiak címerét. Mindkettő fantasztikusan jó lett, csak gratulálni tudok hozzá!
Azt gondolom, hogy ennek a versenynek, pályázatnak minden egyes részt vevő gyermek a nyertese,és mellettük Mindenki ,aki megtekinti a tárlatot! Ha valakinek esetleg várakozása ellenére nem került ide a képe a kiállításra, gondoljon arra: „ Meghalt Mátyás király, oda az igazság”. A tréfát félre téve én nagy szeretettel gratulálok minden alkotónak és az őket segítő kiváló tanároknak!
Végezetül most is egy meghívással zárom a mondandómat: nagy örömmel várjuk idén nyáron is az alkotni, rajzolni- festeni , faragni , fotózni kívánó diákokat a BUM nyári művészeti táboraiba, a Zichy Majorba, ahol a legkülönbözőbb foglalkozásokon vehetnek, vehettek részt. Nekünk- nekem és férjemnek Bandynak, rendes nevén Petrény Andrásnak most is háromféle tematikájú táborunk lesz, az olajfestészeti, amit különösen figyelmetekbe ajánlok, a fafaragó ill. a kézműves táborunk. Nagy szeretettel látunk benneteket!
