Fordítsunk nagyobb figyelmet az italoskartonok szelektálására is!

0
235

Városunkban több helyen is kialakítottak szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, ahová főként a műanyag flakonok és az alumínium dobozok kerülnek, ám az italoskarton kiválogatásában van még mit fejlődnie a budaörsieknek, hiszen az IKSZ (Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés) adatai alapján az általuk használt italoskartonok mintegy öthatoda a kommunális hulladékba, ezáltal pedig az újrahasznosítás esélye nélkül a szeméttelepre kerül.

A magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában jelentős különbségek vannak az IKSZ (Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés) felmérése szerint. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, a középmezőnybe tartozik abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

A magyar lakosság, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is beleértve, átlagosan 60 db, tejes és gyümölcsleves italoskartont használ el egy év alatt. A hulladékká vált italos kartondobozok szelektív gyűjtésében továbbra sem jeleskedünk; 78-80% még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22% kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már 10-ből 7 lakos számára hozzáférhető. Emiatt évente mintegy 12.600 tonna, azaz mintegy 420.000.000 darab italos kartondoboz megy veszendőbe, ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne és a környezet védelmét szolgálná. Ha ezeket a tejes és gyümölcsleves dobozokat hosszabb élük mentén egymás után helyeznénk, 318-szor érne el a sor Győrtől Miskolcig.

A felmérés szerint városunkban az évente egy lakosnál keletkező körülbelül 60 darab italoskartonból összesen 7-8 db (12%) kerül  a szelektív gyűjtőbe és kerül újrahasznosításra. A többi 52-53 darab a szeméttelepre kerül és nem lesz újhasznosítva, illetve nem lesz belőle újra papír.

Hogyan tudnánk javítani ezen a helyzeten? Fontos a folyamatos kommunikáció, és a rendszeres óvodai és iskolai oktatás és példamutatás. A családi házas övezetben található háztartások mindegyike ingyenesen kapott egy sárga fedelű szürke kukát, amelybe a papír, a műanyag, az italoskarton és a fém csomagolási hulladékok helyezhetők el. Ezt az edényt a Szolgáltató előre meghatározott időpontban szállítja el. A családi házas övezetben élő lakosság az üveghulladékot a közterületeken lévő hulladékgyűjtő pontokra helyezheti ki. A tömb, illetve társasházas övezetben lévő háztartások a házakhoz közeli szelektív hulladékgyűjtő szigetre vihetik,  ahol is az italoskartont a meghatározott konténerbe kell dobni.

Az országos eredményeket tekintve a magyar városok közötti távolságok azonban nemcsak átvitt értelemben, de a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága terén is nagyok. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fejenként elhasznált 60 darabból, egy főre vetítve és évente, a legtöbb italoskarton hulladékot a veszprémi lakosság (23 db) gyűjti, akiket gyűjtés hatékonysága tekintetében a paksiak (21 db), a székesfehérváriak (20 db), a kecskemétiek és a monori lakosok (19-19 db) követnek, akiknél kicsivel kevesebbet szelektálnak a szolnokiak (18 db), a dunakesziek (17 db) és a gyömrőiek (17 db), azaz mi jócskán le vagyunk maradva az élbolytól.

 Az italos kartonok szelektív gyűjtésének intenzitása szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el Budapest. A fővárosi házhoz menő szelektív gyűjtésbe bevont 1,7 millió lakos mindegyike fejenként 13 db dobozt szelektál évente. Érdekesség azonban, hogy nagy létszámuknak köszönhetően a budapestiek összesen 750 tonnányi italoskartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italoskartonok összessége.

Mint minden rangsornak, az italoskartonok szelektív hulladékgyűjtési eredményességét vizsgáló összesítésnek is vannak utolsó helyezettjei. A legkevesebb italos kartondobozt a gyulai (5 db), a szentendrei (4 db), a bonyhádi (3 db), a balassagyarmati (1,5 db) és a komlói (1 db) lakosság dobja a szelektív gyűjtőkbe évente. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92-99%-a örökre kikerül az anyagok körforgásából.

Az IKSZ 2016-ban készített reprezentatív felmérése, amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük is elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.

„A 33 városra kiterjedő vizsgálatunk eredményei mind abba az irányba mutatnak, hogy amely városokban aktív szemléletformálás és oktatás zajlik, ott ennek az eredménye meg is mutatkozik a szelektíven gyűjtött hulladékok, köztük a visszagyűjtött tejes és gyümölcsleves italos karton dobozok mennyiségében” – mondta Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója. „A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókra kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez a lakosság körében, ott szignifikánsan magasabb a visszagyűjtött italos karton dobozok aránya”– erősítette meg Baka Éva.

Kövessük a veszprémiek példáját!

Közismert tény, hogy a felelőtlen erdőgazdálkodás és a fakivágások miatt a Föld felszínéről 2-3 naponta eltűnik egy Budapest méretű erdő, miközben a világ sivatagos területének nagysága évente egy Magyarország nagyságú területtel nő.

Mindezek tükrében nem csak érdekes, de fontos is az elemzés azon megállapítása – melyet az IKSZ a rendelkezésére álló adatok alapján készített -, hogy ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat, mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3.400 tonnányi italoskarton hulladék mennyisége 6.000 tonnára lenne növelhető. Ezzel a mennyiséggel pedig évente hozzávetőleg 38.000 felnőtt fát tudnánk megmenteni.

{gallery}szelektiv{/gallery}