Családunk kutyája a közelmúltban kétszer is súlyosan megbetegedett és mindkét kezelés több tízezer forintunkba került. Az állatorvosok (két különböző helyen) fertőzést állapítottak meg és azt tanácsolták, ne vigyük be a kutyafuttatóba, mert valószínűleg ott szedte össze a kórokozót…
Kutyáink egész életükben önzetlenül szolgálnak minket, a gazdáikat, és hűségük az ember iránt öregségükre sem fogy el. Megérdemlik hát az odafigyelésünket és azt, hogy vigyázzunk rájuk. Nem, ez a cikk nem az útszélén kitett jószágokról fog szólni, még csak nem is általában arról, hogy melyek az állattartás szabályai (erről ITT írtunk), hanem egyetlen témáról: a kutyafuttatóink állapotáról. Melyeket alig egy-két éve alakított ki az önkormányzat Budaörsön, nem kis vita kíséretében, és melyek a kutyák szabad mozgását hivatottak szolgálni. (Erről akkor ITT és ITT számoltunk be.)
Családunk kutyája a közelmúltban kétszer is súlyosan megbetegedett és mindkét kezelés több tízezer forintunkba került. Az állatorvosok (két különböző helyen) fertőzést állapítottak meg és azt tanácsolták, ne vigyük be a kutyafuttatóba, mert valószínűleg ott szedte össze kórokozót. Ezért annak ellenére, hogy nagyon fontos lenne neki a szocializálódás, a közös játék a barátokkal, szomorúan úgy döntöttünk, ebből kimarad, nem kockáztatunk.
De vajon ez mennyire ismert probléma? Elsőként Stift Nándor önkormányzati képviselőnél érdeklődtem, vajon ő tud-e arról, hogy a futtatókban fertőzéseket kapnak a kutyák, aki azt felelte, hogy nem hallott még róla, de a másnapi testületi ülésen napirend előtt felveti és értesít, hogy mire jutott. Valószínűleg semmire, hiszen nem hívott vissza és bizony a kérdést a hivatal illetékes munkatársának a nyilvános ülésen úgy tette fel, miszerint ő maga sem hiszi igazán, hogy a futtatók fertőznének.
Akkor nyomozzunk tovább! Szabó Imre az önkormányzati tulajdonú BTG parkfenntartás vezetője a következőket mondta el: a kutyafuttatók beruházója valóban a budaörsi önkormányzat volt, de az üzemeltetést átadta a (beruházás előtti lakossági vitában szerepet vállalt) Budaörsi Kutyabarátok Egyesületének. 
A kapura pedig kifüggesztették a kutyafuttató használati rendjét, amely egyértelműen felszólítja a kutyatartókat, hogy a kutyapiszkot mindig a gazdának kell az állata után feltakarítania, amihez a BTG Kft. biztosítja a megfelelő zacskókat, és a kutyapiszok gyűjtőket is a BTG üríti ki. Továbbá mind a lakótelepen lévő három futtató, mind az M1/M7 zajvédő falnál található negyedik területén a fűnyírást is az önkormányzati cég végzi el. Szintén a BTG feladatkörébe tartozik a futtatókon a homok és a víz biztosítása. 
A futtatók nyitását és zárását pedig (csakúgy, mint a játszóterekét) a Controll Side őrző-védő cég végzi. Szabó Imrétől azt is megtudtam, hogy a kis kutya homokozó rendszeres cseréjéhez egy tartályban homok is található a helyszínen. Az, hogy kinek kellene a cserét és milyen időközönként elvégezni, számomra nem egyértelmű, de az egyik futtatóban lefényképeztem, hogy igen csak „megkövült” már a homok és a gaz is növekedésnek indult benne. Ez pedig igazi „bacitanya” lehet a kutyák számára.
De érdeklődjünk tovább! Mivel a BTG szerint az üzemeltetéssel megbízott Budaörsi Kutyabarátok Egyesületét nem sikerült megtalálni (a Facebook oldalukon a legfrissebb bejegyzés két éves), újra az önkormányzatnál kopogtattam, ezúttal Benkovics Gábor környezetvédelmi osztályvezetőnél. Aki megerősítette, hogy a futtató üzemeltetéséről a Budaörsi Kutyabarátok Egyesületével állapodtak meg, viszont a vezetőjének csak e-mail címét tudta megadni, telefonszámot nem talált. És hozzátette, hogy a „kutya vécé” használt homokját a BTG Kft.-nek kell havonta cserélni.
Természetesen gyorsan elküldtem a kérdéseimet a megadott e-mail címre az egyesület vezetőjének, de eddig nem kaptam választ. Többek között tehát arra sem, hogy mint üzemeltetőnek, mit is kellene csinálniuk, illetve rajtam és a két állatorvoson kívül ők is tapasztalták-e a bevezetőben említett fertőzéseket. Továbbá, hogy hallottak-e arról, hogy az országban és más országokban rendszeresen vegyszeresen fertőtlenítik is a kutyafuttatókat, ami úgy tűnik, itt Budaörsön eddig még nem történt meg egyik futtatón se.
Egy szombathelyi kutyafuttató fertőtlenítéséről ITT olvastam egy felhívást, bár még 2009-ben íródott, illetve ITT. A tanulsága, hogy a fertőtlenítés ott bevált – ezt már Both Gyulától tudtam meg, és az ő ajánlásával kerestem meg azt a céget, ahonnan a fertőtlenítőszereket vásárolták, és tőlük a következő tájékoztatást kaptam: „Köszönettel megkaptuk érdeklődését a kutyafuttatók fertőtlenítésére alkalmas vegyszer iránt. Valóban beszállítottunk Both Gyula Úrnak, anno a dr. Schumacher cég által gyártott Cleanisept nevű vegyszert, melyből a felhasználásra kész oldatot szóró eljárással vitték fel a felhasználási helyre. Mivel azonban a gyártó aránytalanul megemelte a termék árát, így cégünk megkereste annak magyar gyártású megfelelőjét, így alábbiakban küldjük a Kliniko-med vegyszer adatait, webáruházunkban pedig megtalálja az egyes kiszereléseket és árakat. A termék biztonsági adatlapját levelem mellékleteként megküldöm. (ITT a leírás.) (…) Üdvözlettel, Kisfalvi Éva, Horob Kft.” A forgalmazó ismertette még, hogy a szer milyen területeken alkalmazható (ezek egyike az állategészségügy), illetve hogy miként kell használni és mire figyelve.
Mivel az egyesület továbbra sem jelentkezett, sétáltatás közben más kutyásokat kérdezgettem, hogy mi az, ami tetszik nekik a budaörsi kutyafuttatókban és mi az, ami nem.
Összefoglalva: nagyon jó dolog, hogy kedvenceink a futtatóban kutyus társaikkal tudnak játszani. A kutyáknak nagy szükségük van a rendszeres mozgásra. Ezt a minőségi játékot, mi emberek, még ha játszunk is velük, nem tudjuk megadni nekik. Közben a gazdik beszélgetnek, barátságok alakulnak, jól érzik magukat. Ötleteket, tippeket tudunk meg egymástól akár a kutyatartás kapcsán. Jó, hogy van ivókút és nagy terület, ahol szabadon szaladgálhatnak.
Ami nem tetszik, hogy nem fertőtlenítik a homokot, amiben kaparásznak az állatok, és nagyon úgy tűnik, hogy amióta létezik a futtató, nem is cserélték ki. A betegségek, a kennel-köhögés többek szerint komoly gond, de ennek az is oka, hogy nem mindenki tartja be a kiírt szabályokat és nem szedi össze a futtatón a kutyája után az ürüléket, illetve bár tudnak arról, hogy beteg vagy férges a kutyájuk, sokan mégis behozzák a közösségbe. A füvet pedig mindig a játszóterek és parkok után utolsóként nyírják itt le – hallottam még – , így néha brutálisan nagyra nő és ezért azon sem csodálkozhatunk, hogy kullancs kerül a kutyába. Továbbá jó lenne, ha akadályok, játékok is lennének a futtatókban a kutyáknak. Ahol van ilyen, azt az ottani gazdik vitték oda illetve építették meg. Azt is megtudtam, hogy ahol nem fű, hanem homok a talaj, ott a nagyobb esők után nincs sár, mert beszívja a vizet.
Budaörsről többször hallottuk már, hogy kis Ausztria, ezért ha már úgyis Bécsben volt dolgom, arrafelé is szétnéztem, hogy milyenek a kutyafuttatók. Hiszen köztudott, hogy az ott élők nagyon szeretik a kutyákat, és ha vásárolni mennek, az élelmiszerboltokon kívül, bárhova bevihetik őket, és nem ritka, hogy vendéglőkben egyenrangú vendégként kezelik az ebeket. 
Az élelmiszerboltok előtt pedig falba szerelt kampóra akaszthatja a gazdi a kutya pórázát, és sok helyen a boltok előtt itató és etetőtálak is ki vannak számukra helyezve, száraz eledellel, friss vízzel. Azért persze ennek arrafelé ára is van, mégpedig az ebadó. Bécsben évi 72 eurót kell fizetni a kutyusok után, vidéken kevesebbet, de cserébe mindenhol kapnak is érte szolgáltatást. A „Bécsi fekete blog” szerint ott 57 ezer kutya él, 160 kutyafuttató van, mintegy 1 millió négyzetméteren és átlagosan 18 négyzetméternyi terület jut egy kutyára. 
Persze vizes hely is akad, négy kutyastrand. 
És hogy a kóbor ebek se szenvedjenek, itt épül Európa legmodernebb állatmenhelye, a 15 milliós giga beruházás (4,6 milliárd forint) egy éve gőzerővel folyik.
A futtatókból nem hiányoznak az árnyékot adó fák és alatta padok a gazdik számára. A víz mindenhol alapkérdés, ez szerencsére nálunk is az. Az egyik futtatóban pedig mulcsot terítettek el, mely könnyen szívja be a vizet, puha, nem bántja a kutyák lábát, és gondolom a tisztán tartása is könnyebb, mint a homoké vagy fűé. 
Érdekesség, hogy Ausztriában, aki igényli, akár közös sírba temetkezhet kedvencével, és ehhez sírkövet is rendelhet.
Azzal kezdtem, hogy kutyáink megérdemlik a gondoskodásunkat. Legyen szó az egyén, az állatbarát közösség vagy egy önkormányzat gondoskodásáról. Javaslom, hogy ahogy két éve sikerült a kutyafuttatók kialakításáról megegyezni, most akár az egyesület, akár a hivatal teremtse meg a futtatók fertőtlenítésének és – lehetőség szerint – a fejlesztésének a feltételeit. Ez persze pénzbe kerül. Ami azonban nem, hogy mi kutyások a használat során ügyeljünk a tisztaságra, tartsuk be a kiírt házirendet!
