Nem szabályozhatja se az önkormányzat, se a társasház, hogy hány kutya lehet egy lakásban

0
10447
Fotó: Petőházi Emese

Az állattartás szabályozása Budaörsön (1. rész)

Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeletet legutóbb a 2017. szeptember 19-én tartott képviselő testületi ülésen módosították, amelyre azért volt szükség, hogy összehangolják a helyi szabályozást magasabb szintű jogszabályokkal. Ennek apropóján összegyűjtöttük a jelenleg érvényes állattartással, főként a kutyákkal kapcsolatos lehetőségeket és tiltásokat.

Fotó: Petőházi Emese

Általános szabály, hogy aki állatot szeretne tartani, annak azt be kell jelentenie a polgármesteri hivatalnál, megadva az állat fajtáját és darabszámát. (Valószínűleg arra kíváncsiak, hogy milyen fajokról van szó, például kutyáról vagy macskáról, mint az egyes fajokon belüli fajtákról, de a jogszabályt ne mi pontosítsuk – a szerk.) A részleteket azonban több helyről kell összeszedni, mivel amit egy felsőbb szintű jogszabály tartalmaz, azt már nem ismétli meg (illetve másként se szabályozhatja) a helyi rendelet.

Éppen ez indokolta, hogy a most szeptember 19-én tartott képviselő testületi ülésen az állattartásról szóló önkormányzati rendeletet két pontban módosítsák. Az egyik módosítás szerint kivették az állattartással kapcsolatos rendeletek közül az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit, például, hogy hány méterre álljon az ól az ásott, illetve fúrt kúttól, lakóépülettől, az utcától és mindenfajta intézménytől. (A részletek a Budaörs Város Helyi Építési szabályzatáról szóló 24/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet 5. számú mellékletében találhatók.) A másik változtatás is csak formális, az önkormányzati rendelet 10. §-ban feltüntetett három helyszínt kivették a felsorolásból, ahova a segítő és vakvezető kutyák kivételével tilos kutyát bevinni. Nevezetesen az élelmiszer-elárusító üzleteket, a közfürdőket és a játszótereket. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mivel kikerültek a helyi rendeletből, a hatálybalépést követően ezekbe be lehetne vinni az állatokat, csupán azt, hogy a tételes tiltásokat az országos alaptörvény szabálysértésekről szóló paragrafusai között kell keresgélni.)

A helyi önkormányzati rendelet már öt éve nem nevesíti külön-külön a nagy- és kistestű haszonállatok, a baromfi és méhcsalád tartására vonatkozó szabályokat, mert ezeket is hatályon kívül helyezték akkor, amikor országosan kivették az önkormányzatok kezéből a haszonállatok tartásának korlátozását. A mezőgazdasági haszonállatok tartását egyébként a 32/1999. (III. 31.) Földművelésügyi Minisztérium rendelete szabályozza.

A városban élőket azonban inkább a kedvtelésből tartott állatokra, ezen belül is a kutyára vonatkozó országos és helyi jogszabályok érintik.

A budaörsi önkormányzat legalább háromévente ebösszeírást végez, ebben együtt kell működni.  Ezen kívül, ha a kutya elkóborolt, esetleg elpusztult vagy a  tulajdonosa megváltozik, azt 8 napon belül be kell jelenteni az önkormányzatnál.

Természetesen úgy kell kutyát tartani, hogy az ne okozhasson másnak sérülést vagy anyagi kárt. Nem szabad felügyelet nélkül közterületre kiengedni, illetve gondoskodni kell arról (például megfelelő kerítéssel), hogy egyedül ne jusson ki. Belterület közterületén pedig pórázon kell tartani, kivéve a kutyafuttatókat, hiszen azokból a budaörsi lakótelepen azért lett az elmúlt évben három is kialakítva. A közterületen nem szabad otthagyni a kutya által ürített székletet, akkor sem, ha éppen nincs a közelben kutyapiszok-gyűjtő edény.

A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.  A nem harapós kutyára utaló táblát azonban elegendő a bejárat bokamagasságába fölszerelni.

Épület erkélyén, balkonján, folyosóján tilos kutyát tartani!

Nem lehet bevinni kutyát olyan helyekre és középületekbe, ahol sok ember hivatalos ügyben tartózkodik, illetve higiéniai okokból oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézményekbe, valamint közparkokba, zöldterületekre sem. A vakvezető és segítő kutyák kivételt jelentenek.

Veszettség ellen a tulajdonosnak be kell oltatnia a kutyáját 30 napon belül, amikor az állat eléri a három hónapos kort, ezt követően pedig 6 hónappal később, majd évente egyszer. Veszettség ellen beoltani csak azt az állatot lehet, amelyiknek van mikrochipje (transzpondere). (Ezt a 164/2008. (XII. 20.) Földművelésügyi Minisztérium rendelet szabályozza.)

A chipre vonatkozó rendelkezések a 41/2010. (II. 26.) Kormányrendeletben találhatók meg, és  a legfontosabb, hogy a négy hónaposnál idősebb kutyákat kötelező ellátni mikrochippel. Ezt az illetékes hatóságok ellenőrzik, az állatorvosnak pedig bejelentési kötelezettsége van.

Ha mégis előfordul, hogy a kutya kijut az utcára és a gyepmester befogja, akkor az állatmenhelyre szállítja, ahol a jogszabály szerint minimum 15 napig kell tartani. A tulajdonos úgy kapja vissza a kutyát, ha kifizeti az addig felmerült tartási költségeket.

Az elpusztult állatokról az önkormányzat úgynevezett feladatvállalási megállapodás útján gondoskodik.

Mivel Budaörsön a társasházakban és lakásokban szemmel láthatóan sok a kutya, újra és újra felmerül, hogy vajon a többi lakó beleszólhat-e ebbe. A kutyabarathelyek.hu oldalán találtunk egy cikket arról, hogy tavaly ősszel ezzel kapcsolatban irányadó döntés született a Fővárosi Törvényszéken. A döntést megelőző per egy gyakori problémából fakadt: egy társasház úgy döntött, a Szervezeti Működési Szabályzatukban megszabják, hány kutyát lehet egy lakásban tartani a társasházban.  Első fokon a társasház javára ítéltek, ám a fellebbezés után másodfokon már jogerős döntés született a kutyások javára, miszerint a társasházak nem korlátozhatják a kutyatartást. Ez áll összhangban a 41/2010(II.26.) Kormányrendelet és az azt értelmező alkotmánybírósági, illetve kúriai döntésekkel, melyek már elvi éllel korábban kimondták, hogy az ebtartás darabszámra nem korlátozható. Az AB az önkormányzati rendeletek vonatkozásában már egyértelművé tette, hogy a jogszabály országos hatáskörű, azzal ellenkező tartalmú önkormányzati rendelet nem születhet, arra azonban még nem volt precedens, hogy bárki a társasházi SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozatot támadta volna meg hasonló okból. Ez a jogerős ítélet tehát a Társasházi törvény 17.§ (1) a ) értelmezéséről, aminek a lényege, hogy a társasházi SZMSZ csak azt tilthatja meg, hogy a lakó a magánlakását nem lakás, hanem például irodai célra hasznosítsa. De ebben az esetben se köthet ki a ház általános tilalmat, hanem az SZMSZ-ben pontosan meg kell határozni, mely célra nem hasznosítható a lakás, és ez is csak a jövőre nézve.

Tehát az állatok számát – a közhiedelemmel ellentétben – egy lakásban se a helyi önkormányzat, se a társasház nem korlátozhatja!

Az elszaporodó macskákról  egy külön cikkben írunk,  itt csak annyit emelnénk ki, hogy a jogszabály szerint azokat az épület tulajdonosa, illetve használója köteles eltávolítani. És talán nem mindenki számára ismert, hogy gazdátlan, azaz kóbor állatot, főleg kóbor macskákat, nem szabad a közterületen etetni, csak ha befogadjuk a saját otthonunkba.