Fákat tépázott meg és pincéket árasztott el a hétvégi esőzés

0
24

Vasárnap (2021. július 18-án) Pest megyében is fákat tépázott meg vagy döntött ki a vihar, a víz pincéket árasztott el. A legtöbb esemény Maglódon illetve Budaörsön történt. Maglódra hatszor riasztották a hivatásos és önkéntes tűzoltókat kidőlt fákhoz illetve leszakadt faágakhoz, egy esetben egy épületre dőlt fát kellett eltávolítaniuk. Gyömrőn és Budaörsön pincébe betörő csapadékvizet kellett szivattyúzni, Verőcén egy fa dőlt keresztbe az úton, azt a váci hivatásos tűzoltók távolították el. Személyi sérülés egyik esemény kapcsán sem történt – adta hírül az Országos Katasztrófavédelem.

Szombaton pedig (2021. július 17-én) korán reggel kaptak a budaörsi önkéntes tűzoltók riasztást, hogy Budaörsön a Szabadság úton egy fa dőlt a főútra, ami gátolja a közlekedést. Önálló beavatkozó egységként műszaki mentés keretében felszámolták a káresetet és szabaddá tették a főutat.

Ma reggel még folytatódott a nagy esőzés, ami az elmúlt napokban Nyugat-Európában és főként Németországban halálos áldozatokkal is járó katasztrófához vezetett. Annak ellenére, hogy városunkban nincs természetes folyó vagy tó, csupán a Hosszúréti patak, sokakban aggodalmat keltett az időjárás itt Budaörsön is. A fő kérdés, hogy a vízelvezető rendszer bírja-e az ilyenkor a környező dombokról lezúduló esőt.

Wittinghoff Tamás polgármester egy hozzászólásában egyebek között ezt írta a közösségi oldalon, egy több mint száz évvel ezelőtti eseményre (“1887-ben, a július hava 19ik napján a teljes új, kiduzzasztott erejével zúdult le a Csiki-patak, a normalishtól 12-szeresere duzzadva, a kiszáradt macskalábas vedrekben, északról. Elóntve tette volt a közöket, a szénásokat, barackost és a jó hegyi szőllejét a hegynek“),  reagálva: “(…) akkoriban nem igen volt felszíni víz elvezető rendszer. Ám ezeket nem a 100 éves gyakoriságú esőkre tervezik, mert az gazdaságilag észszerűtlen. De sajnos, ahogy látjuk, a klímaváltozás jelentősen írja át ezt is. (…) A jelentős gondok nem a vízgyűjtő terület elején keletkeznek. (Budaörs nagyrészt ilyen, leszámítva a Hosszúréti patak menti területeket.)” A kérdésre pedig, hogy akkor vigyük-e már a patakhoz a homokzsákokat ezt válaszolta: “Nem látok olyan okot, ami ezt indokolná. De évek óta forszírozzuk a számos települést érintő patak rendezését, mert a budapesti szakaszon bizony vannak veszélyeztetett lakóépületek…”

A pincékben azonban, ami a magas talajvíz miatt általános gond a településen, az esőzés után is van teendőnk, mert amikor kint már süt a nap, akkor is nagy eséllyel tovább nedvesedik a hűvös pince.  A nagy melegben pl. a 30 Celsius fokban ugyanis az 50%-os páratartalom optimálisnak számít. Viszont, ha ez a levegő beérkezik a hűvös pincébe, akkor az a páratömeg, ami a meleg levegőben normál relatív páratartalmat eredményez, a hűvös körülmények között nagyon magas relatív páratartalomnak felel meg. Ez pince hőmérséklettől függően bőven a penészképződés határán túl van, de még az is előfordulhat, hogy a nedvesség konkrétan víz formájában kicsapódik és a probléma általában fokozódik. Egyre nagyobb felületeken jelenik meg a penész, felpúposodik a padló, doh és penész szag kezd terjengeni és szétrohadnak a pincében tárolt tárgyak is. Ilyenkor tehát érdemes beszerezni egy páramentesítő berendezést, aminek a teljesítménye elegendő ahhoz, hogy azonnal beinduljon a száradás. Egy 50-100 000 Ft-os páramentesítővel akár 2-3 millió forintot is spórolhatunk, ha megóvjuk az épületet és a tárgyakat. (Forrás: https://lpv.hu/blog/pince-beazas-szaritas/)

Az utakon is szembe kellett nézni az esővel, például Kamaraerdő felé:

Az utcai fotó forrása egy helyi lakos Fb. bejegyzése: ITT. A pince fotó csak illusztráció!

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here