Nyikes Fatime, mint esélyegyenlőségi szószóló évente számol be az elvégzett feladatokról a képviselő-testületnek és ilyenkor áttekinti az érintett, sérülékeny társadalmi csoportok helyzetét is Budaörsön. Az idei beszámolóját december 12-én, tehát a mai képviselő-testületi ülésen – két tartózkodás mellett (fideszes képviselők) – elfogadták. Az ülésen hozzászólás nem volt.
Esélyegyenlőségi szószóló is segíti 2016-tól Budaörsön az önkormányzatot abban, hogy megfelelő ellátást nyújtson szociális területen, amiért idén májusban humanitárius díjat is kapott a település. A szószóló a Szociális Munka Etikai Kódexében meghatározott normák szerint végzi a munkáját és alapvető célja, hogy az általa nyújtott szolgáltatások megkülönböztetés nélkül elérhetőek legyenek minden érintett számára.
Ezt a tisztséget a kezdetektől Nyikes Fatime, a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének elnöke tölti be, aki évente számol be az elvégzett feladatokról a képviselő-testületnek. Erre az idén december 12-én, tehát most szerdán kerül sor, de két szakbizottság már megtárgyalta és elfogadta azt.
Gyerekek
Nyikes Fatime ilyenkor áttekinti az érintett, sérülékeny társadalmi csoportok helyzetét is. A beszámolóból egyebek között kiderül, hogy: az első ilyen csoport a gyermekek és fiatalkorúak. „Fontos, hogy a felnövekvő generáció egészségesen tudjon fejlődni, egészséges felnőttek váljanak belőlük. Ennek érdekében szükséges időben felmérésük és állapotuknak megfelelő fejlesztésük biztosítása. Sok esetben a magatartászavar hátterében funkcionális probléma áll, vagy olyan rejtett betegség, melynek diagnosztizálásának elmaradása miatt jelenléte a magatartási jegyekben mutatkozik meg. A korai fejlesztés jelentősége ezen tünetek kiküszöbölésére szolgál. Ilyen lehet a hallássérülés, a látássérülés, mozgásszervi sérülés vagy a pszichés, és mentális zavarok. A látássérülés esetében a gyermeki szervezet igyekszik kompenzálni (akár 9 dioptriáig is), például egy tompalátó szemet 9 éves korig lehet korrigálni. Ennek elmaradása esetén a látássérülés tartóssá válik és kihathat a felnőttkori életminőségre is. A beszédfejlődés elmaradásának hátterében lehet hallássérülés, vagy ingerszegény környezet. A korai fejlesztéssel a későbbi problémákat – a kudarcos iskolai előmenetelt és a beilleszkedési zavarokat – lehet megelőzni. Fontos lenne a korábbi ellátás biztosítása” – olvasható a beszámolóban. E területen a legfontosabb probléma, hogy „az iskolai rendszer központosításának eredményeként a logopédiai szolgálat kapacitása annyira lecsökkent, hogy nem jut elég idő és szakember az érintett gyermekekre. Bizonyos fejlesztésekre kizárólag gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező fejlesztő tanár alkalmazható és sajnos, nincs kellő számban a terület igényeit kielégítő szakember.”
Milyen fejlesztő szolgáltatások érhetők el Budaörsön? „A korai fejlesztés első szakaszában a Dózsa György utcai bölcsőde szakemberei tevékenykednek nagy hatékonysággal, a pedagógiai szakszolgálat és az önkormányzat alkalmazásában álló fejlesztő pedagógusok személyében. A 0 és 3 éves korban felismerhető fejlődési rendellenességeket igyekeznek elsősorban mozgásfejlesztésen keresztül enyhíteni, a fejlődési ívet helyes irányba húzni, hogy a gyermek alkalmassá váljon az óvodai ellátórendszerbe kerülésre, egészséges fejlődési irányának elősegítése által. Az óvodai nevelés során az intézmények saját szakemberei mellett lehetőség van a pedagógiai szakszolgálat igénybevételére is, a gyermekek speciális és intenzívebb fejlesztése érdekében. A 0-6 éves kor közötti időszak korai fejlesztése magas minőségben valósul meg a városban. A korábbi években az egyházi fenntartású őzike csoport szegregált formában biztosította a speciális igényű fejlesztéseket. Ez a forma akkoriban kiszolgálta az érintett szülők elvárásait, napjainkban azonban azt a tendenciát látjuk, hogy az SNI-s és ezen belül fogyatékos gyermekeket is felvállalják az oktatási intézmények és szakosodott gyógypedagógusok segítségével biztosítják az eredményes előmenetelüket. Ez az igény a szülők részéről generálódik. Az óvodai elhelyezés során, a szülők szándéka szerint választhatnak gyermeküknek a Beszélj Velem alapítvány és a budaörsi óvodák között, az alapítványi választás esetében az önkormányzat külön támogatásban részesíti a családot. A halmozott fogyatékos gyermekek korai fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek a gyógypedagógus szakemberek, viszont sajnos vannak olyan súlyos esetek, melyek kizárják az integrált oktatásba történő elhelyezésüket a bölcsődei időszakot követően. Több irányba javasolják továbbvinni őket fogyatékosság típusától függően. A Bleyer Jakab Általános Iskola Árpád utcai tagozata foglalkozik a súlyosabb esetekkel, de az SNI-n belül is egyre több a súlyosabb diagnózisú gyermek (autizmus, ADHD). Mivel ezek tanulók egyre nagyobb arányban jelen vannak az integrált oktatásban, emiatt – meglátásom szerint – e területen a prevencióra érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.”
A szószóló megállapítja, hogy a város saját erőből oldja meg a szakemberhiány sürgető problémáját. „Összegezve: szerencsés lenne néhány gyógypedagógust felvennie a városnak a további igények kielégítésére, mert a jelenlegi humánerő nem tud nagyobb kapacitást a területre fordítani, de a színvonalas fejlesztő munka megalapozásához szükség lenne e terület bővítésére. Továbbá a városhatáron túli köznevelési intézetek költségvállalása is kisebb költségterhet jelenthetne, ha nem kellene városon kívüli óvodába hordani a speciális igényű gyermekeket. Nem beszélve a családok terhéről és a kisgyermekek életére gyakorolt hatásáról, ha közel van az óvoda, közel vannak, akikkel baráti kapcsolatokat tudnak építeni abban az érzékeny korban, amikor a kötődés más formáját kell megtanulniuk, hiszen egyre nagyobb jelentőséggel bír a kortárscsoport és az abba történő beilleszkedés készségének kialakulása.”
Időskorúak
„A város kiemelt figyelmet fordít az időskorúakra, nyugdíjasokra, így például minden igényt kielégítő akadálymentesítéssel rendelkező új építésű intézmény került átadásra számukra. A Nyugdíjas Ház használatát teljes mértékig a városi nyugdíjas klubok döntési jogkörében hagyták, ezzel is biztosítva érdekeik védelmét és a tisztelet kifejezését irányukban. Aki aktív korában alkotóeleme volt a gazdaság és az ebből kifolyólagos jólét biztosításának, arról nyugdíjasként sem felejtkezik el a Város, intézkedésein keresztül tapintható a megbecsülés szándéka. Megkeresés érkezett felém a nyugdíjasházba bejutást könnyítő intézkedéssel kapcsolatosan. A minden elvárásnak megfelelően akadálymentesített épület külső falára szeretnének a mozgáskorlátozott idős emberek egy bejutást biztonságosabbá tévő korlátot felszereltetni. Ezt megelőzően az egészségház főbejáratához vezető rámpa és lépcső érintkezéséhez igényeltek szintén egy plusz korlátot. A város üzemeltetési osztály minden késlekedés nélkül kivitelezte a korlát beépítését. További megkeresést kaptam a város fő útvonalán elhelyezendő padokra, ez nagyban megkönnyíthetné az idős és vagy mozgássérült személyek városban történő ügyintézését, aha meg tudnának pihenni közben a köztereken is. A szemeteskukák nagyobb számú kihelyezését is fontosnak tartanák a városban.”
Egészségkárosodással és fogyatékossággal élők
„Az alapellátási kötelezettségén felül a város olyan szakellátási formák finanszírozását is vállalta, melyek esetenként civil szervezeteken keresztül valósulnak meg. Így támogatást élvez a Mozgáskorlátozottak Budaörsi Egyesülete, a Buláke és a Seneca Alapítvány is, és megállapodást kötött az önkormányzat a szenvedély betegek alacsony küszöbű ellátásra a Katolikus Karitásszal is, valamint a hajléktalanokat a Máltai szeretetszolgálat látja el. A Fészek Gyermekvédő Egyesület a átmeneti gyermekotthont tart fenn krízisbe került 0-18 éves korú gyerekek számára. Indokolt esetben édesanyákat is befogadhatnak.
Támogató szolgálat fenntartása nem kötelező települési szinten, ennek ellenére a város feladatának érzi annak működtetését, így a fel nem sorolt célcsoportok irányába is biztosítja a szükséges szolgáltatásokat.”
A társadalmi, vagy vagyoni helyzetük miatt hátrányos helyzetűek, valamint családi állapotuk miatti hátránnyal küzdők
„Ellátásuk a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálaton keresztül valósul meg. Az önkormányzati tervek szerint a két intézmény összevonásra kerül – földrajzi értelemben -, azaz új épületbe kerülne át. Az összevonásnak figyelembe kell venni az épület méretét, belső adottságait, elrendezését. Legyen külön helyiség az ügyfeleket fogadó és fejlesztő irodáknak, a szociális, valamint közösségi, csoportos foglalkozásra alkalmas tereknek és elkülönített adományraktárnak is legyen hely az akadálymentesítés mellett. Vegye figyelembe a helyszín kiválasztása, hogy a város mely részén fordulnak meg az igénybe vevők. A család és gyermekvédelmi esetek koncentráltabban a kertvárosi részekre lokalizálódnak. Az átszervezés stratégiájának biztosítania kell az intézmény feladatellátásának sértetlenségét és működésének gördülékenységét.
Egyéni esetek
„Konkrét eset kísérésében is részt vettem: szülői megkeresésre – a gyermek esetleges gondozásba vétele ügyében – több ízben egyeztettem a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával és az édesanya kérésére elkísértem őt Tatabányára a gyermekjogi képviselővel történő megbeszélésre. A továbbiakban a GYEJO munkatársai kísérik figyelemmel a családot.
Másik egyéni megkeresésre is igyekeztem reagálni, gyermekelhelyezés tárgyában. Itt csupán mediátori és tanácsadói szerepet vállalhattam, inkább az ügymenet intézkedéseinek összefésülése és a további lépésekre való elhatározás támogatásának tárgyában.
Megkeresés érkezett még hátrányos helyzetű édesanyák részéről, hogy szeretnék gyermekeiket tehetséggondozással fejleszteni, de anyagi kereteik nem biztosítják a lehetőséget. A Babtér vezetője készségesen fogadta megkeresésemet, miszerint néhány gyermek számára térítésmentesen elérhetővé tegyenek foglalkozásokat. Jelenleg szerződéses formában fogadnak fiatal tehetségeket, akiknek érdeklődési és készség szerinti lehetőséget biztosítanak tevékenységeik által egyéni céljaik eléréséhez.
A Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat jelenléte a városban további biztosíték e terület sérülékeny tagjai számára, valamint a szociális iroda szemlélete, mely szerint senkit nem lehet ellátás nélkül hagyni a városban.
Nemi, etnikai, vallási, nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásom. Női vezetőként sem tapasztaltam hátrányt, sőt városszerte is számtalan nő tölt be jelentős vezető pozíciót.
A városban, térségben élő nemzetiségi csoportok is képviselettel bírnak a kisebbségi önkormányzatok működésével. Kulturális programjaik integrálódtak a város életébe színesítik azt és egyfajta szemléletformáló hatású együttéléssé értek össze. Egyedül a cigány lakosságot nem érzékelem közösségként megjelenni a város nemzetiségei között.”
Összegzés
„Eddigi munkám során igyekeztem olyan kapcsolati hálót kialakítani, mely segítségemre volt abban, hogy naprakész lehessek a város működésével, illetve működtetésével kapcsolatban. Ennek érdekében rendszeresen részt vettem a képviselő-testületi és bizottsági üléseken, valamint folytattam látogatásaimat a város intézményeiben információszerzés és kapcsolatépítés és elmélyítés céljából. A bizottsági és testületi ülések alkalmával láthattam, hogy a város vezetése mennyire komolyan veszi a lakosság komfortérzetének biztosítását, annak ellenére, hogy a központosítás miatti elvonások és az önkormányzati normatíva drasztikus lecsökkentése kis híján ellehetetleníti azt. A korábbi feladat-ellátási kötelezettségeket igyekszik oly módon fenntartani, hogy a költségvetés nehézségei ne legyenek érezhetők a városi polgárok számára.
Budaörs város hiánytalanul eleget tesz az esélyegyenlőségi követelményeknek, de a központilag működtetett területek anomáliáiból fakadó hátrányokra helyi szinten kell válaszokat keresnünk. Ezért kezdeményeztem a Gyermekvédelmi Fórum létrehívását, mely arra hivatott, hogy gördülékenyebb esetkezelés valósuljon meg a budaörsi gyermekek és családok érdekében. Havi rendszerességgel zajlanak az ülések a terület szakembereinek részvételével.
A szószólói poszt létrehozásával, munkámmal kapcsolatban több alkalommal voltam a helyi média vendége: BVTV, Budaörsi Napló, Budaörsi Infó, és megjelentek a riportok az orgánumok és több helyi civil szervezet közösségi oldalain is.
Igyekszem további fórumokat teremteni a beszélgetésekre, a személyes kapcsolatok elmélyülésére. Fontosnak tartom a szervezetekkel való egyeztetést, akkor is, ha semmilyen akut probléma nincsen. Úgy gondolom, hogy a pozíció bizalmi alapon is el kell még mélyüljön, hogy egy biztonsági elem lehessen a sérülékeny csoportok számára, mintegy kézzelfogható hitelesítése annak, hogy komolyan veszi őket a városvezetés.
Emiatt a jövőbeni céljaim egyik fő pillérét képezi a Budaörsi Tanodával a kapcsolatfelvétel és az ottani szubkultúra felkarolása, melynek középpontjában a tehetséggondozás állna.”
A mai képviselő-testületi ülés következő napirendje az önkormányzat 2019-2023-ra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Programjának az elfogadása, amit hamarosan bővebben ismertetünk.
