Egy kisgazdaság sok munka, kötöttség, sajátos életforma (portré)

0
697

A 45 szarvasmarhából 15 fejőstehén,a többi húsállat illetve növendékmarha

„Hiszek abban, hogy az emberiségnek bizonyos mértékben vissza kell térnie a természethez, ha a saját és a Földünk egészségét meg akarja őrizni” – vallja a 28 éves Dora László, őstermelő, akivel Budaörs határától néhány száz méterre, a tanyájukon beszélgettem. Jó kedélyű, divatosan öltözködő fiatalember, és nagyon tudatosan vezeti a szülei által alapított tejgazdaságot.

– A mai fiatalok, különösen ilyen közel a fővároshoz, nem szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban, főként egy kisgazdaságban. Te hogy kötöttél ki itt?

– Amióta az eszemet tudom, a szüleim állatokkal foglalkoztak és én segítettem nekik. Még kisgyerek voltam, amikor néhány tehénnel kezdték és a tejet a Budatejhez adták le. Majd az 1980-as évek végétől a tejfeldolgozó nem vette át többé, ezért rövid időre abbahagyták, de hamarosan öt tehénnel újra megtelt az istálló és 1990 óta közvetlenül a lakosságnak értékesítenek. Ám nem töretlenül, mert 1999-ben egy helyi rendelet Törökbálint belterületén, ahol éltünk, megtiltotta a lábas jószág tartását. Ekkor majdnem végleg feladták, de átmenetileg lehetőséget kaptunk egy környékbeli majorban elhelyezni az állatokat, és 2001-ben sikerült megvásárolni a mostani tanyánkat. Ennek a kialakításában már aktívan résztvettem és észrevétlenül lett a sajátom ez az életforma, amit nem csak elfogadtam, hanem meg is szerettem. Már nem tudnék mást elképzelni magamnak.

– A tanulmányaidat is ebbe az irányba folytattad?

– Nem egészen, mert szakács vagyok, amit szintén szeretek, ezért is kezdett el érdekelni a tejtermékek feldolgozása, így egy ideje már kísérletezem saját sajtok és joghurt előállításával. Eddig csak a család és a barátok tesztelték, de hosszabb távon ebbe az irányba szeretném a vállalkozást fejleszteni. Elkeserít, hogy mennyi műanyagot, adalékanyagot esznek ma az emberek, tenni kell ellene.

– A szüleid, mint említetted lassan visszavonulnak. Számíthatsz más családtagra?

– Az öcsém más irányba indult, három nyelven beszél és szlavisztikát tanul. Látom magam körül, hogy az idősebb gazdálkodók egyre nehezebb helyzetben vannak, mert a fiatalok nem akarják tőlük a jól működő gazdaságot sem átvenni. Tény, hogy sok munka, kötöttség és annyi pénz egy jó darabig nincs benne, hogy alkalmazottakat fizessünk. Azt csak akkor engedhetnénk meg magunknak, ha átállnánk nagyüzemi módszerekre, amivel azonban elvész az az érték, amit én látok benne: az állat természete szerint való tartása, szeretete. Az ökológiai gazdálkodás emellett a jövő egyik alappillére. Egyrészt azért, mert az alacsonyabb környezetterhelés révén kíméli a talaj ásványi és tápanyag összetételét, a vízbázisokat sem szennyezi, így a környezetre gyakorolt hatása kedvező. Másrészt a végtermék minősége szorosan összefügg a tartás körülményeivel. Évek óta arra törekszem, hogy a gazdaságunkban fenntartsuk az egészséges egyensúlyt az ember, a növény, a föld és az állat igényei között.

Kicsit konkrétabban?

Hiszek abban, hogy az emberiségnek bizonyos mértékben vissza kell térnie a természethez, ha a saját és a Földünk egészségét meg akarja őrizni. Ezért, ha sikerül eladni a törökbálinti házunkat, itt a tanyán egy „mintagazdaság” kialakításában gondolkodom. Jelenleg 45 szarvasmarhával dolgozom, amiből 15 fejőstehén, a többi húsállat, illetve növendékmarha. Ez ad annyi munkát, feladatot, amit egyedül ellátni már egyre nehezebb, de ami mellett például már lehet tapasztalatot szerezni. Ezért szeretnék kialakítani két tetőtéri lakást, amit egy-egy évre olyan fiataloknak adnék ki, akik érdeklődnek a mezőgazdaság iránt, például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről idehozva őket. Itt kisebb kockázattal próbálhatják ki magukat, mintha ismeretlenül leköltöznének valahova vidékre, önállóan gazdálkodni. S úgy gondolom, hogy a tanulás kölcsönös lesz. Továbbá a fenntartható fejlődés érdekében nyitott vagyok arra, hogy más termelőkkel illetve továbbértékesítőkkel termelői csoportot hozzunk létre. A lényege az lenne, hogy a különböző termelők által termelt zöldségeket, gyümölcsöket, illetve a saját tejtermékeimet betennénk egy „termelői kosárba”, így hatékonyabban tudnánk értékesíteni.

– Nem rossz ötlet, ám egyelőre a tej házhoz szállítását is te magad vállalod. Miért?

– Bár szerintem üzleti fogásnak sem rossz, ha házhoz megy a tej, nekem kikapcsolódás, mert a tanyasi életforma könnyen bezár. És nagyon hasznos a kuncsaftokkal való beszélgetés, hiszen ötleteket, híreket, információkat szerzek tőlük, és szeretem, ha rálátok a minket körül vevő valóságra és aktív kapcsolatom van azzal.

– Mit gondolsz, találsz ehhez az életformához társat is?

– Jelenleg nincs barátnőm, és valóban csak olyan társat tudok elképzelni, aki szintén szereti ezt az életformát. Ahogy látom, nem lesz könnyű megtalálni őt, hiszen a legtöbb lány azt is nehezen dolgozza fel, ha nem ér el a nap bármely szakában telefonon. Márpedig nem vagyok egész nap elérhető, mert a telefon és az internet számomra csak munkaeszköz, ami bár nem nélkülözhető, de messze nem elsődleges. És ahogy az állatokat nem műanyaggal etetem, úgy a kapcsolatokban is a hagyományos értékeket vallom magaménak.

Írta: Orosházi Erzsébet