Mit kell tudni a Közösségi gyermekvédelem elnevezésű projektről?
Múlt héten a „Közösséggel a budaörsi gyermekek biztonságáért” elnevezésű szakmai megbeszélést tartották a lakótelepi Közösségi Házban, ahol a városi intézmények munkatársai és pedagógusok találkoztak a szülői munkaközösségek képviselőivel.
Az esemény a „Közösségi gyermekvédelem” projekt keretében zajlott, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Budaörs Város Önkormányzata szervezésében. Az összejövetel nem volt nyilvános a sajtónak, viszont mivel a téma maga közérdekű és fontos, Vaskuti Gergely pszichológussal szedtük össze olvasóinknak a legfontosabb tudnivalókat.
A 2015-ben alapított Hintalovon Alapítvány gyermekvédelemmel, a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozik, illetve célja, hogy a gyermekek biztonsága, szellemi és mentális jólléte. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, különböző módon segítik elő, hogy a gondok a felszínre kerüljenek és megoldhatóvá váljanak.
Ezen okból lépett egymással szakmai kapcsolatba a Hintalovon Alapítvány és Budaörs Város Önkormányzata is. Először 2017-ben kötöttek együttműködési szerződést, akkor arra, hogy az alapítvány megkezdi működését a városban. Kezdetben Ingyenes Gyermekjogi Fogadóóra indult, ahol konzultációt, tanácsadást, egyedi ügyekben jogsegélyt nyújtanak. Ez volt az országban az első megállapodás erre az alapítvány és egy hivatalos intézmény között. „Minden hónapban tartunk online ingyenes gyermekjogi fogadóórát, amikor bárki fordulhat hozzánk tanácsért. Egy jogász és egy pszichológus áll rendelkezésre” – mondta Vaskuti Gergely pszichológus, a Hintalovon Alapítvány munkatársa. (A fogadóórák időpontjai ITT érhetők el.)
Egyedülálló módon, s egyben kísérleti jelleggel a Hintalovon Alapítvány és Budaörs 2019-ben már egy Gyermekvédelmi koncepciót és irányelvet is kidolgozott közösen, ami szintén a budaörsi gyermekek jogainak hatékonyabb érvényesítése, a gyermekvédelmi alapellátás megerősítése érdekében jött létre. Ennek lényege, hogy a budaörsi, gyerekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, gyermekjóléti szolgálatosok, stb. könnyebben felismerjék a gyerekekkel szembeni bántalmazást, és ha találkoznak ilyen esettel, akkor a megfelelő módon tudják kezelni.
„Az önkormányzat erre nagyon elhivatott, sokat gondolkozunk, dolgozunk együtt azon, hogy a budaörsi gyerekeknek minél jobb legyen, minél nagyobb biztonságban legyenek” – mondta Vaskuti Gergely.
2021-ben ezt fejlesztették tovább a Közösségi gyermekvédelem elnevezésű projekt keretében. A projekt ráadásul egy nemzetközi kutatáshoz is kapcsolódik, aminek célja, hogy megtalálja a módját, hogyan lehet a helyi közösségeket bevonni a gyermekek hatékony védelmébe.
Egy közösség gyermekvédelmi hálója nemcsak a családból, hanem mindazokból áll, akik munkája kapcsolódik a gyerekekhez: osztályfőnökök, iskolapszichológus, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, stb., de a szakembereken kívül ugyanúgy részesei a közösségnek a szülők és maguk a gyerekek is. A projekt célja, hogy szorosabbra fűzze a szálakat e védőhálót képző tagok között, hogy a gyerekeket körülvevő védőháló minél szorosabb legyen. „Úgy tartja a mondás, hogy egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell. Azt szeretnénk elérni, hogy ez a falu minél erősebb kapcsolatokból álljon” – vázolta fel a lényeget a szakember.
„A kutatás egy részét Budaörsön végeztük és arról szólt, hogy az emberek, szülők, szakemberek mit gondolnak a gyerekek bántalmazásáról és a gyermekvédelemről. A kutatás szerint 10-ből 9 ember egyetért abban, hogy a gyerekek biztonságának garantálása az egész közösségnek a feladata” – tájékoztatott. Három részből állt ez a felmérés, egyikben felnőtteket kérdeztek arról, mit gondolnak a testi fenyítésről, mint nevelő eszközről, illetve mit tennének, ha tudomásuk lenne arról, hogy egy gyereket bántalmaznak, van-e információjuk arról, hogy hova forduljanak. A másik részben 13-17 éves gyerekeket kérdeztek konkrét bántalmazó szituációk kapcsán, hogy mit tennének, és hogy tudják-e, hova fordulhatnak segítségért. A harmadik rész egy fókuszcsoportos kutatás volt, ami teljességgel Budaörshöz kötődik. Múlt év szeptemberében hívták össze a város intézményeinek ún. gyermekvédelmi jelzőrendszerébe tartozó szakembereket egy közös egyeztetésre, melyben felmérték, ők mennyire ismerik egymást és hogyan működnek együtt. Ilyenek a pedagógusok, iskolapszichológus, gyermekjóléti szolgálat munkatársai, orvosok, védőnők, akik látják a gyerekeket és például a viselkedésükből következtetni tudnak arra, van-e valamilyen problémájuk.
A találkozó eredményes volt, abból a szempontból, hogy szorosabb szakmai kapcsolatok születtek, a korábban csak telefonból ismert hanghoz arcot, személyiséget kapcsolhattak, és nyitottan fogadták a javaslatokat, hogy hogyan lehetne ezeket a kapcsolatokat fejleszteni a jelzőrendszer hatékonyságának érdekében. Vagyis megfogalmazódott a szakemberek részéről az az igény, hogy közvetlen kommunikációval segítsék egymás munkáját, ennek érdekében pedig minél jobban megismerjék egymást és minél szorosabban tudjanak együttműködni.
Április 25-én, hétfőn ismét ilyen csoportos találkozóra került sor a lakótelepi Közösségi Házban, ahol ezúttal a szakemberek a szülői munkaközösségek és diákönkormányzatok képviselőivel találkoztak, hogy együtt tárják fel az erősségeket és a nehézségeket. A közös munkát a Hintalovon Alapítvány két munkatársa, Stáhly Kata és Vaskuti Gergely vezette.
A két összejövetel abban volt közös, hogy célja, hogy „a falu” tagjai minél jobban kapcsolódjanak egymáshoz. Hogy a találkozáson a szakemberek, gyerekek és szülők együtt gondolkodjanak azon, hogy milyen lépéseket lehet tenni azért, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek a budaörsi gyerekek. Egyben az is feladatuk volt, hogy ezek a javaslatok konkrét vállalásokban is testet öltsenek, például előadások szervezése az intézményben, ahova egy-egy képviselő tartozik, vagy információs plakátok elhelyezése, mert fontos a lakosság tájékoztatása.
Bár már maga a szülő-diák-szakember találkozó is egy konkrét megnyilvánulása a javaslatok megvalósulásának, hiszen az egyik cél éppen az volt, hogy legyenek találkozások, együtt gondolkozások különböző szakemberek között és ismerjék meg a szülők a szakembereket, hogy kikhez fordulhatnak.
Ez a konkrét projekt (pályázat) ezzel lezárult, de az Alapítvány továbbra is együttműködik majd az önkormányzattal különböző területeken – pl. továbbra is elérhetők lesznek az ingyenes fogadóórák. A projekt hatása pedig – reményeink szerint – tovább fog gyűrűzni: tulajdonképpen az volt a célunk, hogy erősítsük a közösség tagjai közötti kapcsolatokat: fogalmazzák meg az erősségeik mellett a szükségleteiket, lehetséges fejlődési/fejlesztési irányokat, felmerülő kérdéseket és találják meg a saját válaszaikat ezekre. Vagyis azt reméljük, hogy a megkezdett folyamatok nélkülünk is folytatódni fognak.
A találkozó után több konkrétumban állapodtak meg a résztvevők. Például: a gyermekvédelmi szakemberek rövid tájékoztató anyagokat állítanak össze saját feladataikkal és tevékenységükkel kapcsolatban, amit a szülői munkaközösségek tagjai fognak eljuttatni a szülőknek. Évente legalább három alkalommal közös megbeszélést tartanak majd a szakemberek és a szülői munkaközösségek tagjai. A gyerekeket minél inkább be fogják vonni az őket érintő tevékenységekbe, aminek első lépése az lesz, hogy a diákönkormányzatok képviselőivel együttműködve egy igényfelmérést fognak készíteni arra vonatkozóan, hogy a gyerekek milyen programokra tartanának igényt. Hosszabb távú célok is megfogalmazódtak, például egy minél szélesebb körű kortárs segítő hálózat kialakítása, aminek a kidolgozásában és koordinálásában a diákönkormányzatok mellett fontos szerepet kaphatnának a meglévő kezdeményezésekben dolgozó szakemberek.
