Budaörsön tartotta mai ülését a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), amely után dr. Gémesi György (Gödöllő polgármestere, MÖSZ elnöke) Karácsony Gergely (Budapest főpolgármestere, MÖSZ társelnöke), és Wittinghoff Tamás (Budaörs polgármestere, MÖSZ elnökség tagja) sajtótájékoztatót tartott. Szó volt az önkormányzatoktól a kormányzat által elvont források következményeiről, Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről és az önkormányzati víziközmű állami tulajdonba adásáról, végül újságírói kérdésekre válaszolva főként a főpolgármestert érintő napi aktuális témákról.
Budaörssel kapcsolatban elhangzott, hogy a település ez évi költségvetését 3,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás terheli, ezzel városunkat érinti a legérzékenyebben az országban ez az elvonás. Wittinghoff Tamás szerint ez sérti az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is, mivel ez rögzíti, hogy a saját vagyonával az önkormányzat szabadon rendelkezhet. Ezzel szemben Budaörsön az önkormányzat állami támogatása 1 milliárd forint és 3,1 milliárdot vonnak el, vagyis a 2 milliárd forintot már saját bevételekből. S bár a huszonötezer fő alatti települések és néhány megyejogú város kapott az elvonások miatt év közben állami kompenzációt, Budaörs nem. Így szükséges fejlesztések marad(hat)nak el, vagy nem tudnak abban az ütemben haladni, ahogy a városvezetés tervezte – hallhattuk.
A budaörsi polgármester két másik, jogilag kifogásolható példát is említett. Az egyik a Budaörsi Rádió – ami 2019 óta néma – frekvenciaengedélye. Amire a korábbi üzemeltető (ami egy magánvállalkozás, nem az önkormányzat) érvényes pályázatot adott be, de a médiahatóság mégsem hirdette ki győztesként, annak ellenére, hogy az üzemeltető az elutasítás megfellebbezése után első- és másodfokon (utóbbit 2021. május 11-én) pert nyert. Eredményhirdetés helyett azonban a NMHH „120 napra kitűzött magának egy újabb eljárást, amelynek keretében fogja majd elbírálni azt az egy pályázatot, ami egyedül érvényes” – fogalmazott Wittinghoff Tamás, aki a médiahatóság jelenlegi vezetése mellett nem bízik a számunkra pozitív döntésben.
A másik, jogilag szintén érthetetlen ügy, amiről a budaörsi polgármester beszélt, a lőtér működési engedélye. Miközben rendkívül fontos lenne az önkormányzat és a rendőrség együttműködése, ami itt Budaörsön általában jól működik, az évtizedek óta húzódó vita ellenére a rendőrség most ismét kiadta az engedélyt, egy környezetvédelmi, Natura 2000-es területen, ahol a környéken már több száz lakóingatlan van. A lőtér még a rendszerváltás előtt költözött ide, de a lakosság kérésére a városvezetés többször próbálta a működését korlátozni, elköltöztetni, komolyabb összeget is felajánlva cserébe, sikertelenül. A 2013-ban kapott engedélyük 2017-ben járt le, akkor is így kaptak újat, sőt a lőtér fejlesztésére is, és most is, annak ellenére, hogy az ombudsman 16 oldalon keresztül írta le az állásfoglalását a számtalan törvénysértésről, és az önkormányzatnak, illetve az általuk képviselt állampolgároknak adott igazat. „És ez a téma azért aktuális, mert tegnap derült ki, hogy a rendőrség újra törvénysértő határozattal megadta az engedélyt a lőtérnek a további működéshez.”
A dokumentum – amiben a MÖSZ kritikai értékelést, javaslatot és konzultációs kezdeményezést fogalmazott meg Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez – fontosabb javaslatai a következők: átfogó épület-energetikai, energiahatékonyság program indítása, az egészségügy és az oktatás szükséges szakági fejlesztései, a közterületek, zöldfelületek feljavítása, kizöldülő város, nemzeti bérlakásprogram kialakítása, komplex élelmiszer ellátási program, helyi programok támogatása a gazdaság beindítására. Ezt elküldik dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek, Magyarország Európai Parlamenti képviselőinek, az európai országok budapesti nagykövetségeinek és Jávor Benedeknek, Budapest brüsszeli képviselete vezetőjének.
Az elnökségi ülésen hozott másik határozat szerint a MÖSZ elfogathatatlannak tartja a kormány azon döntését, mely szerint a dél-koreai SK Innovation új akkumulátorgyárának tervezett helyszínét Dunaújvárosban kiemelt gazdasági övezetté nyílvánították, és ezzel a települést a kormány minden innen származó bevételtől megfosztja. Magyarország kormánya immár másodszor nyúlt ehhez az eszközhöz. Elsőként Göd esetében vezették be ezt az intézkedést. Dunaújváros eddig is közel 1,5 milliárd forint szolidaritási adót fizetett a magyar állam kasszájába, ezzel támogatva a hátrányosabb helyzetben lévő településeket. Ezzel a döntéssel azonban a kormány Dunaújváros gazdaságát is veszélybe sodorja. A MÖSZ elnöksége felszólítja a kormányt azonnali hatállyal vonja vissza ezen döntését, és szüntesse meg az ilyen jellegű rendelkezéseit.
A sajtótájékoztató ITT nézhető meg felvételről.
