Budaörsiek az 1927. február 1-jei gazdabálon

0
675

Talán először történt Budapesten, hogy együtt táncolt egy kedves cél érdekében a falu földműves népe a fővárosi társasággal. Erről a Budai Napló 1927. februári száma számolt be.

 

A bál a budai vigadóban volt az Óbudai Hegyvidéki Szövetség kezdeményezésére, amely tagja volt a főváros különböző kerületeiben működő gazdaszervezeteket egyesítő Budapesti Gazdálkodók Egyesületének.

 Rajtuk kívül még ide tartozott az óbudai „Földművesek Egyesülete“, a Farkasrét és vidéke, a Kelenföld és vidéke, a pesti oldalról a IX., VIII., VII., kerületi gazdasági szervezetek, a kőbányai gazdálkodó körzet és a Rákosfalvai Gazdakör. És budaörsiek. Ezek összesen több ezer tagot számláltak. Mint a korabeli cikkekből kiderül, évente rendeztek közösen bált, az elsőt 1927-ben is. „Nagyon ügyes volt és kedves hatásokat váltott ki a rendezésnek az a része, amely a városi közönség részéről palotással nyitotta meg a táncot s annak befejezése után rögtön keringőbe ment át a zene s ennek ütemére a szomszédos teremből már keringőzve jött 25 pár budaörsi legény és leány, festői viseletben.

Budaörsön Bencze András főjegyző, Clementis László kántorfőtanító és Szakály Mátyás tanító már hetek óta készültek erre a szereplésre.

Az éttermet pompásan földíszítette az Egressy úton levő székesfővárosi kertészképző virágkötészeti csoportja. Különös szép girlandok, holt ágakon különös módon termelt zöld bokrok, szalmavirágokból készült asztalfutók és élő csokrok emelték a hangulatot. Szünóra alatt is meglepték a budaörsiek a vacsorázó közönséget, amikor a Lyra dalárdájuk kifogástalanul énekelt szép hazafias énekeket. Clementis László kántorfőtanító, aki 1879 óta működik Budaörsön, 1919-ben alapította ezt a dalárdát, mely műkedvelőkkel kiegészítve Szakály Mátyás vezetése alatt, munkássága részeként 24 színdarabot adott elő, legutóbb a „Tündérlak Magyarhonban” került színre 12-szer egymás után. A budaörsi dalárda szünóra alatti szereplését nagy tetszéssel fogadták a vendégek és ezután folyt a tánc reggelig. Hogy az első Gazdabál, első lepésével a nagy nyilvánosság előtt mintegy megpecsételje a budapesti gazdaszervezetek egységes, harmonikus együttműködését” – olvasható a beszámolóban.

Írta: Bánvölgyi Rozál