Botanikus kertek a szennyvíztisztításban

0
792

Rákok, halak, pálmák, páfrányok, kagylók és csigák, némi napfény és oxigén, csupán ennyi szükséges ahhoz, hogy az élő természet tisztítsa meg elszennyeződött vizeinket. A ma már szerte a világon elterjedt technológia lényege, hogy hagyjuk a természetet dolgozni, ahelyett, hogy vegyi anyagokkal, gépekkel beleavatkoznánk.

Környezettudatos technológia

Hazánkban az Organica Környezettechnológiai Zrt. fejlesztette ki azt a találmányt, amelynek során a szennyvíztisztító művek nem a tőlük megszokott képet mutatják, hanem kinézetre egy botanikus kert képét öltik magukra. A növények azonban nem csupán álcaként jelennek meg a technológiában, hanem igen fontos szerepet játszanak a folyamatban is, vagyis a szennyvíz megtisztításában. A kifejlesztett találmány úgy utánozza a természetben lejátszódó tisztulási folyamatokat, hogy míg az a természetben évek alatt zajlódik le, addig a szennyvíztisztítókban felgyorsítva, napok, sőt órák alatt.

Az így kialakított szennyvíztisztítóknak az is előnye, hogy míg a hagyományos változatoknál nem kerülhető el az orrfacsaró bűz, addig a vízbe nyúló növények gyökerein élő baktériumok megkötik a szagokat, így ezeken a helyeken nem érezhető a szennyvíz kellemetlen szaga. A beérkező szennyvíz tartályokba kerül, melynek tetejére bioszűrőként üzemelő tőzegen élő növényzetet telepítettek. A vízbe nyúló növényi gyökereken élő mikrobák végzik el a tisztítási folyamatot, melyeket a vízben élő csigák tisztítanak meg a szennyeződésektől. A szennyvízben így végül egy biomassza keletkezik, melyeket szintén elfogyasztanak a magasabb rendű élőlények, amelynek következtében a folyamat végén sokkal kisebb mértékű biomassza keletkezik. A tisztítás legvégén az utótisztítási szakaszban a még tisztább víz elérésében a halak és a kétéltűek is segítenek. Így a szennyvízből tiszta, locsolásra alkalmas ún. szürkevíz keletkezik, melyet jelenleg a Dunába vagy más folyóba eresztenek vissza.

Hazánkban ma már több, mint 30 helyen találkozhatunk ilyen ún. élőgépekkel, például Telkiben, Etyeken, Dél-Pesten, nem árt, ha tudjuk, hogy ezen technológia kialakítása a szennyvíztisztító telepeken semmivel sem kerül többe, mint egy hagyományos tisztító kialakítása, alapvetően csupán szemléletet kellene váltaniuk a döntéshozóknak. Mivel a technológia hosszú távon is fenntartható, önszabályozó, kis alapterületen is megvalósítható, költségtakarékosabb, mint hagyományos társai és akár emberi beavatkozás nélkül is működik, ma már több országban is alkalmazzák ezt a technológiát, például Kínában és az Egyesült Államokban. Sok helyen azért is népszerű, mert beépíthető a lakóházak közé is, hiszen nincs szaga és még a kinézete is egy pálmaházéhoz hasonló.

Távlatok

Ha a technológia több helyen is elterjedne, és az emberek felismernék azt, hogy a megtisztított, ún. szürke vizeket még kiválóan fel lehetne használni a háztartásokban (pl. WC-öblítésre, locsolásra), akkor hatékonyabban és még környezetbarátabb módon működhetne. Egyre nagyobb hányadban alkalmazunk nyáron légkondicionáló berendezéseket is, amelyek jelenleg ivóvíz minőségű vizet használnak, holott a tisztított víz is megfelelne erre a célra. Kínában például két külön vezetéken folyik a víz a házakba és a lakásokba: a konyhába az ivóvíz minőségű víz, míg a többi helyre a tisztított víz.

A rendszer egyébként jól kezeli a különféle szennyeződéseket is, hiszen amint észreveszik, lezárható, illetve szakaszolható a csatornatisztítás, így a szennyeződés nem okoz végzetes károkat. Például egy olajos szennyeződés esetén az érzékelőknek köszönhetően időben, több ponton is ki tudják a szennyeződést szívni a vízből.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here