Boldog új évet St. Martinnal!

0
367
Éppen egy éve kérdezgettük utoljára St. Martint, vagy ahogy a budaörsi szomszédai és barátai ismerik Szentmártoni Imrét, hogy mit gondol, 2022 valóban az újjászületésről szól-e majd. Akkor egyebek között azt válaszolta, hogy „Kitárom a világ felé érzéseimet és akár egy újabb dallal hozzájárulok a Föld sebeinek gyógyításához!”
Nos, valóban egész évben ezt tette, hiszen nyomon követve a munkásságát, nem volt olyan hét, hogy ne tartott volna az ország különböző pontjain telt házas, nagyszerű koncerteket, hol egy fél szimfonikus zenekarral a háta mögött, hol meg egyetlen (na jó, három-négy) szaxofonnal és pánsíppal.
A sokak által várva várt év végi esemény pedig most is december 28-án Budapesten a MOM kulturális központban a karácsonyi koncert volt (a képek innen származnak), amiről ő maga ezt írta a közösségi oldalán: „Játszottunk egy kicsit az idővel, az órák perceknek tűntek, gyorsan peregtek. Egy koncert minőségének fontos visszaigazolása mindig a nézőtérről érkezik. Hálásan köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttek és felejthetetlenné tették az év utolsó nagykoncertjét. Gratulálok Lőrincz Judit operaénekesnek és Buch Tibor előadóművésznek az elragadó produkciókhoz.
Örülök, hogy elfogadták a meghívásomat. Köszönöm a zenekarnak a profizmust a felhőtlen együtt zenélést. Fodor Zsófi basszusgitár, Gyenge Lajos dob, Kormos János gitár, Radukov Dömötör billentyű, Schneider Szilveszter ütőhangszerek és a Szolnoki Szinfonikusok.
Kedves Pokorny Attila ( Patika) és Bali Árpád (Pityike), nagyon KÖSZÖNÖM, hogy a hangok a fények harmóniát teremtettek mindenki kedvére. Drága Csernus Anikó köszönöm a képes beszámolót.
S mivel már másnap utazott is tovább Debrecenbe, illetve az újévet már Hódmezővásárhelyen köszöntötte, most sikerült egy miniinterjúra elkapni, itthon, Budaörsön.

– Mi volt 2022-ben a legjobb, ami történt veled?
Szerencsére jó dolgokból is akadt bőven az elmúlt esztendőben. Nem igazán tudom úgy kategorizálni, hogy jó, jobb és legjobb. Örültem, hogy nem volt le- és befagyasztva a kulturális élet, hogy lehetett dolgozni, koncertezni. Boldog voltam, hogy a kisebb-nagyobb koncertjeimet telt házzal lehetett lebonyolítani. Nyáron Horvátországban egy nemzetközi média teniszversenyen második lettem. Megtisztelő volt, hogy tavaly februárba, szülővárosom Hódmezővásárhely kulturális díját vehettem át. Fiam (Szentmártoni Norman musicalszínész – a szerk.) sikerei is nagy örömmel töltenek el, tavaly diplomázott a győri Széchenyi István egyetemen.

– Hol és mikor érzed magad igazán otthon?
A színpadon, zenélés közben – ha technikai feltételek adottak – otthonosan, komfortosan érzem magam.

– Mi jut eszedbe arról, hogy „sikerült”?
Az életben az egyik fontos dolog, hogy néhány álmot valóra lehet váltani! Nekem sikerült.

– Szeretem, szeretlek?
Ne csak mondjuk, mutassuk is!

– Közönség?
Közönség nélkül nincs értelme a művészetnek.

– Csend?
Zenében, és az alkotáshoz elengedhetetlen!

– Könnyek?
Fontosak, láthatóvá teszik érzelmeinket, örömöt, bánatot!
Időt, és helyet kell adni neki!

– Vicces?
Humor nélkül lehet élni, de elég nehéz és nem is nagyon érdemes!

Tavaly (huh, tehát 2022-ben) ősszel találkozhattunk St. Martinnal egy családi esten a PostART-on. A két évvel korábbi templomi koncert sajnos nem ismétlődött meg. De reméljük, hogy hamarosan Budaörsön is élőben hallgathatjuk egyebek között A Föld sebe, Darvazát, vagy a A Föld kék madarát, a Tánc az esőbent vagy Az idő szárnyon járt, vagy a legújabb, még meg sem született dalokat.

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here