Az Érdi Tankerületi Központ vezetője szerint minden rendben

0
1990

Sárközi Márta, az Érdi Tankerületi Központ igazgatója pozitívan értékelte azt a munkát, amit ők az elmúlt másfél évben végeztek a hozzájuk tartozó huszonhat település (köztük Budaörs) negyvenkilenc (ebből öt budaörsi) iskola érdekében. A tankerület vezetője a Buda Környéki Televíziónak nyilatkozott.

Az Érdi Tankerületi Központhoz tartozó negyvenkilenc oktató-nevelő intézmény három járás, az érdi, a pilisvörösvári és a budakeszi járás területén található. Az intézmények között vannak általános és középiskolák, alapfokú művészeti iskolák és nemzetiségi iskolák is. „Mi nem azért jöttünk létre, hogy felügyeljünk, hanem azért, hogy segítsünk, és mi ezt a szakmai és működtetésbeli segítséget szeretnénk biztosítani az intézményeknek” – mondta Sárközi Márta, az Érdi Tankerületi Központ igazgatója a Buda Környéki Televíziónak adott interjúban. „Úgy gondolom, hogy az intézmények szakmailag önállóak ma is, én tankerületi igazgatóként soha nem avatkozom bele az intézmények szakmai önállóságába. Az a dolgom, hogy segítsem őket. Ha segítséget, tanácsot kérnek bármiben, én nagyon szívesen adok tanácsot”- fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy nemcsak az intézmények igazgatói, hanem a tanárok, sőt egyes szülők is meg szokták keresni telefonon kérdéseikkel.

A tankerület vezetője szerint ők igyekeznek megteremteni az iskolákban a tárgyi feltételeket, például decemberben Közép-Magyarországon volt egy nagyobb beruházás, amelynek segítségével több intézmény is digitális eszközökhöz jutott hozzá. (Erről ITT írtunk.) Ezen kívül jelenleg is több tanterem és tornaterem építése zajlik. Kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat (például ablak- vagy csőtörés) a leggyorsabban megoldják, amihez „vállalkozói bázist építettek ki”.

Nagyon pártolunk mindenfajta újítást az iskolákban. Szeretnénk, ha szellemiségükben, szakmaiságukban is követnék a társadalmi változásokat, és az újítások felé haladnának. Ezt is teszik egyébként, mert nagyon jó új hagyományokat teremtenek” – mondta még Sárközi Márta. Akiről az interjú során kiderül, hogy határozatlan idejű kinevezéssel dolgozik tankerületi vezetőként.

A teendőik illetve elérendő célok között a terület minden gyermeke számára a hátrányok csökkentését, az esélyegyenlőség biztosítását emelte ki, továbbá az integrált oktatás megvalósítását minden intézményben, a pedagógusok számára a megfelelő körülmények biztosítását, innovatív, összetartó nevelőtestületek létrehozását, jó, egymást segítő igazgatói munkaközösség felállítását, valamint a „boldog iskola” megteremtését, és hogy „minden intézménybe jó legyen bemenni.”

A Buda Környéki Televízió teljes riportja ITT megtekinthető meg.

Meghallgatva valljuk be, meglehetősen ellentmondásos az a már-már idilli kép az iskoláinkról, amit Sárközi Márta szavai sugallnak, és az egyes iskolákban tapasztalt napi és stratégiai problémák, amelyek az oktatás több lépcsőben lezajlott államosítása óta jelentkeznek. Amiről mi is írtunk: hagyománnyá vált tanulmányi versenyek, iskolai ünnepségek váltak bizonytalanná forráshiány miatt; az iskolai igazgatók hatáskörük és döntési kompetenciáik minimálisra szűkülését élik át folyamatosan; több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok érzik méltánytalannak az új minősítő rendszert és sorolhatnánk.

Budaörsön az idén februári képviselő-testületi ülésen a 8. napirendnél kellett dönteni az Érdi Tankerületi Központtal kötött „Vagyonkezelési Szerződés” szerint benyújtott, 2017. évi felújítási és karbantartási, pótlási tervről, amikor Wittinghoff Tamás polgármester úgy fogalmazott, hogy „gyalázat, hogy még 2018 februárjában is azzal kell foglalkozni, amit a KLIK-nek (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) 2016 decemberében kellett volna hiányosságok nélkül benyújtania” az önkormányzat felé. Majd a márciusi önkormányzati testületi ülésen az Érdi Tankerületi Központ intézmény-átszervezési javaslatairól szavaztak a budaörsi képviselők. Az iskolaigazgatókkal történt konzultációk alapján támogatta az önkormányzat, hogy kivegyék az utazó gyógypedagógus intézményét a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola alapító okiratából, hiszen állandó gyógypedagógussal rendelkeznek. Egyetértettek azzal, hogy a Leopold Mozart Alapfokú Művészeti Iskola magánének szakot indítson, azzal a kikötéssel, hogy az intézmény nem fog a közeljövőben infrastrukturális bővítést igényelni emiatt. Nem támogatták viszont, hogy a Herman Ottó Általános Iskola maximális tanulói létszámát megemelje a tankerület 744-ről 880-ra, az iskola túlzsúfoltságának elkerülése és a szaktantermek megtartása érdekében.

Erre, mármint az iskolákban a tanulói létszám megemelésére a BKTV riportere is rákérdezett a fent idézett interjúban (25 perc 40 mp-nél hallható), amire Sárközi Márta azt felelte, hogy kötelezően senki számára nem írnak elő ilyet, azt az iskola (illetve iskolák, mivel az interjúban egy Budakeszin található intézményről is szó van) kérte tőlük.

Akkor vajon a budaörsi önkormányzat miért is nem értett ezzel egyet? „A szakmai alapdokumentumban 744 fő volt a maximálisan felvehető gyermeklétszám, de a valós létszámunk ezt meghaladja. Ez azt jelenti, hogy az intézmény nem a törvénynek megfelelően működik, amit akkor jeleztünk a Érdi Tankerületi Központnak, tehát valóban kértük a jogszabály szerint megengedhető maximális létszám emelését” – tudtuk meg immár Turcsik Viktortól, az érintett budaörsi iskola, a Herman igazgatójától. „A vita ennek mértékén volt. A 800 fő ugyanis, amit a tankerület javasolt, megrémítette a véleményező fórumokat, így a budaörsi önkormányzatot is. Mi a kérelmünkben a 744-ről 760 főre emelést kértük. Hozzátenném azonban, hogy ennek legfőképpen formális, adminisztratív jelentősége van. A budaörsi iskolák ugyanis, függetlenül attól, mit enged meg az alapdokumentum, általánosan túlterheltek.”

Szerzők: a BKTV riportere Bencsik Gyula, írta Tatai Diána és Eller Erzsébet