„Csak ésszel!”
A kertészkedésről és a bio kertművelésről az egészséges életmódról szóló sorozatunk 7. részében már írtunk Székely Gyöngyvér szakmai előadása alapján, de hogy mi miként viszonyulunk hozzá, arról akkor kevés szó esett. Ezért is tettem fel a kérdést tegnap egy százezer tagot számláló, a szép kertekről szóló közösségi oldalon, hogy ők mit gondolnak a témáról.
Amire kíváncsi voltam: „Ebben a csoportban a kertet szereti mindenki. Tehát a természetet. De az abban természetes rovarokat, madarakat, egyéb kisállatokat, sőt, a nem oda tervezett növényeket, már nem. Hiszen minden második poszt arról szól, mit lehet tenni ellenük. Vagyis enyhébb esetben távol tartani a kerttől, durvábban kiirtani őket. Nincs ebben ellentmondás?”
Közel százan szóltak hozzá, és bár voltak, akik elintézték azzal, hogy „nincs”, azért a többség igyekezett kifejteni, hogy szerinte miért nincs ellentmondás, illetve hogy ők mit tesznek a saját kertjükben a természet-közeliség megőrzése érdekében. Egy számomra szimpatikus, köztes hozzáállás: „Szeretjük, gondozzuk és nem azért dolgozunk benne annyit, hogy a kártevőknek hagyjuk tönkretenni! Én törekszem a biodiverzitásra így szinte már semmilyen vegyi anyagot nem kell használnom! De a csigákat irtom és összeszedem, a poloska petéit összetaposom, a liliombogarat, a bundásbogarat, a cserebogarat gyérítem, mert az elszaporodásuk nagy károkat okoz!” – írta Edit.
József az egyik határozott oldal: „Először is szögezzük le, a kert nem természet. Mesterséges objektum, amit mi alakítunk ki növényekből. És természetes, hogy amivel dolgozunk és amire nem keveset költünk, azt nem szeretnénk, hogy az állatok, kártevők tönkre tegyék.” A „másodszor”-t már nem mondta el.
Éva pedig a másik oldal: „Pontosan ez a gondolat fogalmazódott meg bennem. Már két kerti csoportból kiléptem. Megfogadtam, hogy nem is csatlakozom, mert inkább a ‘hogyan irtsuk isten teremtményeit’ csoporttá változtak. Persze vannak gyönyörű kertek is, és témák, amiből lehet ötletet meríteni. Szánalmas, hogy ennyire nem értékelik a természetet. Mi azt nem birtokoljuk, hanem együtt élünk vele. Illetve kéne. Számomra a vegyszerek sem alternatívák, hiszen visszaüt, bejut a testünkbe ez a sok szenny. Mindennek megvan a természetes szere. (…)”
És egy nagyon fontos gondolatmenet Zsófitól: „A legtöbb kertbarát embertársunk soha nem gondolkodik el azon, hogy ha egyre több a ‘kártevőnek’ nevezett lakó a kertjében, egyre betegebbek a növényei, hiába permetez/vegyszerez/pusztít folyamatosan, mégse lesz jobb soha – vajon miért? Azért, mert a természetben mindennek és mindenkinek megvan a rendeltetése. És ha valakit belőle elkezdünk irtani, vagy természetellenesen belenyúlunk a rendbe, akkor a rendszer egy idő után felborul. Használhatatlan lesz a talaj, gyengék a növények, a kert dugig “kártevővel” meg betegséggel. Akkor aztán még jobban irtunk meg még jobban belenyúlunk – és az ördögi kör csak egyre rosszabb. Ha sok a csiga, az azért van, mert nem tud megélni aki megenné: sün, gyík, madarak… Ha sok a cserebogárpajor, az azért van, mert nincs élőhelye annak, aki megenné: vakondnak, madaraknak, lótetűnek… Ha gyenge a növény, még sokkal gyengébb lesz, ha vegyszerrel leirtjuk róla a milliárdnyi fontos mikroorganizmust, ami az ellenálló képességéhez elengedhetetlen. Ha vacak a talaj, még vacakabb lesz, ha kiirtunk beloőe minden gyomot, ami pont azért nőne ott, hogy folyamatosan képezze a szervesanyagot és lazítsa a talajt! És Így tovább… Nagyon ajánlom mindenkinek Gyulai Iván és Szomorú Miklós videóit a témában!”
Valamennyi hozzászólást nem fogom és nem is lenne érdemes idézni, de az egyensúly érdekében Gabrielláét még mindenképpen fontos: „Nagyon szép gondolat, de ha van kerted, akkor te is tudod, hogy MINDENT nem lehet megtartani. Ha te virágoskertet akarsz és a csigák tarra zabálnak mindent, azért próbálkozol valamivel, hogy elvedd a kedvüket. Ha borsót ültetsz, és a madarak kicsipegetik az elvetett szemeket, teszel ellene. Ha a gyomok, pl. fűfélék magasabbra nőnek, mint a virágaid, vagy a veteményesed, vagy elnyomják azt amit ültettél, biztosan nem hagyod. Vagy ha a csodaszép orgonád oldalhajtásai évente egy méterrel többet vesznek el a kertedből, biztosan visszavágod kicsit. Persze csak akkor, ha van kerted és vannak terveid, hogy milyen legyen.”
De Edina a jó példa arra, hogy: „Nálunk mindenki jól elfér. Csigák egy két levelet, vagy epret megrágnak. Ennyi. Első kertben madár itató, etető van. A földben cselőpókok laknak. Amíg nem látom őket, ők se zavarnak. Nyári estéken vígan hallgatom a tücsköket. Nem használok vegyszereket. Kutyák, macskák is jól elvannak a kertben.”
És végül egy szakember, Andrea véleménye: „A kertek, amiket tervezek és a sajátom is madárbarát (élelemmel, fészkelőhelyekkel, odúkkal…) és természetesen van, vannak a kertben egyéb állatok is (ízeltlábúak, hüllők, emlősök), de sem az inváziós kártevők (pl. spanyol csiga), sem az ültetett növények kártevői (amerikai vándorpoloska pl.) nem szívesen látott vendég. Nem kell átesni a ló túloldalára a „környezetvédelem” címszó alatt se! Az állatok is átalakítják a környezetüket és nem bárgyún elfogadják, ahogy van. A hangyák levéltetveket és magokat cipelnek egyik területről a másikra, a hódok gátakat építenek, az őzek bizonyos növényeket rágnak csak le, így mások elterjedését segítik. Szóval, csak ésszel a kártevők babusgatásával!”
Egyetértünk. Mindkét oldalról: csak ésszel!
Ne bántsd, védett!
„Új szomszédok a Temesvári utcában” címmel osztotta meg Tóth Ferenc önkormányzati képviselő a közösségi oldalán, hogy a 11.-gyel szemben egy hátsó kapu kijáratnál van egy kis zöldes terület, rajta egy kivágott fatörzs, amibe darazsak fészkeltek. Mi a teendő? SEMMI! A környezetvédelmi iroda megállapítása szerint ugyanis ártalmatlan és védett tőrös darazsak a lakók, nem kell tőlük tartani és bántani sem szabad őket. Az óriás tőrösdarázs a mediterrán régióban élő faj. Elsősorban a száraz, meleg, napsütötte régiókat, fákkal tarkított, virágos réteket kedveli, azonban az utóbbi években viszonylag gyakorivá vált, így városi parkokban, kertekben is felbukkanhat. Méretei miatt megjelenése többnyire riadalmat okoz, de ártalmatlan darázsfaj. Magyarországon védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
