Az egészséges életmód egyik alapja szervezetünk minőségi, tiszta élelemmel való ellátása, s ennek eléréséhez az egyik legbiztosabb módszer, ha magunk állítjuk elő táplálékunk legalább egy részét. Nem mellesleg a kertészkedés – mint a szabad levegőn való mozgási tevékenység – szintén az egészséges életmód egyik alappillére. Ezzel kapcsolatban természetesen – a lehetőségekhez mérten – bio kert kialakítása az ideális, melyhez az idei Nyitnikék rendezvényen Székely Gyöngyvér adott megfogadható tanácsokat.
Ahogy tiszta levegő szükséges a tüdőnek, úgy volna igénye az egész szervezetnek az egészséges, méreganyagoktól mentes táplálékra. E kettőhöz egyszerre segítheti magát, aki kertészkedik. Sajnos nincsen mindenkinek saját művelhető földdarabja, de az erkélyen néhány balkonláda vagy az egyre több helyen elérhető közösségi kertek részben pótolhatják azt.
A kert egyfelől majdnem egészséges élelmiszerek forrása lehet, ha úgynevezett bio módon termesztünk, azaz nem használunk felszívódó növényvédő szereket és műtrágyákat. Másfelől olyan közeg lehet, ahol az eredeti életközösségek megtalálhatók, illetve – az emberrel együtt – egy biológiai körforgás érvényesül, annak minden jótékony hatásával. Az ember alapvetően a természet része, ezért minden, ami a természetes környezet harmóniáját segíti elő, egyúttal az ember közérzetét és szervezetének működését is pozitívan befolyásolja. Ilyen, az igazi természeti létformára törekvő kertészkedési módszer a biodinamikus gazdálkodás, melynek célja, hogy a természet saját rendjét utánozzuk le, hiszen csak abban az esetben van esély arra, hogy valóban egészséges és tápanyagdús növényeket tudjunk termeszteni.
És hogy mik a kritériumai annak, hogy a kertészkedést bio tápanyagelőállításnak nevezhessük? Erre adott választ Székely Gyöngyvér biokertész (biogazdálkodási és biológiai növényvédelmi tanácsadó), amikor a budaörsi Kertbarátok márciusi Nyitnikék rendezvényen előadást tartott a kiskertek bio kialakításáról. Ez persze csak azt jelenti, hogy a lehetőségekhez mérten bio, mert olyan tiszta, vegyszerekkel nem fertőzött terület már sehol nincs, amilyen még 150 évvel ezelőtt volt. Csak annyit tehetünk, hogy mi már nem szennyezzük tovább és előnyben részesítjük a bio szaporítóanyagokat. Ez a viszonylag tiszta élelmiszer, amit megtermelünk kicsit tehermentesíti szervezetünket és öntisztító folyamatainak teret enged.
A bio kiskert kialakítása alatt azt érti Székely Gyöngyvér, hogy egy biológiai rendszert kell létrehoznunk, amelyben a növények és egyéb élőlények egymás segítő kölcsönhatásait használjuk ki az erős, élettel teli növényállomány létrejöttének érdekében. Ide tartozik a sokféleség, hogy minél többfajta növény legyen a kertünkben és a növénytársítás, azaz hogy egymás szomszédságába olyanokat ültessünk, amelyek nem gátolják egymás fejlődését, hanem előnyösek egymás számára. Ilyen például a vöröshagyma és a sárgarépa társítása, a hagymalegyet távol tartja a répa, a répa kártevőjét, a répalegyet pedig a hagyma. Azt is érdemes figyelni, mely növény nem érzi jól magát kertünkben, ahhoz ne ragaszkodjunk, mert hatással van a többi növényre: azokat is gyengíti.
Az élettér kialakításában igyekezzünk utánozni a természetet, hogy beállhasson egy olyan ökológiai egyensúly, amiben a növények jól érzik magukat! Így például legyenek fák a kertben, melyek biztosítanak árnyékos területeket, ahol hűvösebb, párás mikroklíma tud kialakulni (ráadásul a fák sok állatfajnak biztosítanak életteret). Legyenek a mezőnek megfelelő társulások, melyek alatt a legjobb minőségű talajok jönnek létre, emellett le is zárják a talajfelszínt a gyomok ellen. Ezek mindig tartalmazzanak a fűfélék mellett virágos növényeket, amelyek élelemként szolgálnak nem csak a beporzó, hanem a ragadozó rovaroknak is, amikor éppen nem találhatók a kertben fő táplálékuknak számító fajok. Ugyanis – ami szintén nagyon fontos egy bio kiskert fenntartásánál -, a biológiai növényvédelem egy részét olyan élőlények teszik ki, amelyek pusztítják a termesztett növények valamely kártevőjét. Ilyenek például a katicabogarak, melyek a levéltetveket pusztítják, a peteparazita fürkészdarazsak, amelyek molyok petéibe petéznek, a ragadozó atkák, amelyek a növényeket szívogató atkákat fogyasztják, illetve a gombák, melyek közül vannak, amelyek rovarokat pusztítanak, de léteznek gombaölő gombák is. Ez utóbbi képességgel bír például a Trichoderma asperellum, ami a monília ellen is hatásos. Sajnos, még alig-alig ismertek ezek az ökológiai megoldások, a leggyakrabban használt készítmények továbbra is a szintetikus permetszerek, amelyek persze veszélyesek a méhekre, a vizes élővilágra, így az ember egészségének sem tesznek jót.
Ha nem is veszünk róla tudomást, a termény elfogyasztásával és a komposztálni való visszaforgatásával kertünk körforgásába mi is bekapcsolódunk és a természetközeliség mindennemű előnyeit élvezhetjük.
Az egészséges életmódról szóló sorozatunk korábbi cikkei:
Egészséges és finom saláták télen – sorozatunk ezzel folytatódik – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
