Ez történt 30, 20 és 10 évvel ezelőtt áprilisban

0
86

Ezúttal a Budaörsi Napló harminc, húsz és tíz évvel ezelőtti áprilisi számaiból szemezgettünk. Tudták, hogy majdnem az Esze Tamás utcai 1-es iskola lett a Mindszenty? Igen, ahol ma a St. Benedeket újítják fel. Harminc éve merült fel a Kőhegyi Passió újraélesztése. Már húsz éve is gondot jelentettek az engedély nélkül építkezők, és már tíz éve is kisegítette az önkormányzat anyagilag az egészségügyi központot.

30 éve, 1994 áprilisában írtuk:

Egyházi lesz-e az Esze Tamás utcai iskola?
A Budaörsi Napló kerekasztal beszélgetésre hívta az egykorvolt egyházi iskolaépület (Esze Tamás utca 1.) visszaigénylése ügyében érintettek képviselőit, azaz az épületben akkor működő 1. Számú iskola igazgatóját (Koroknai Jenőnét) és Iskolaszékének elnökét (dr. Béres István ügyvédet), az egyházközség megbízottját (dr. Kaszap Lászlót) és a város polgármesterét (Wittinghoff Tamást). A vita tárgyát képezte, hogy az egyház igényt formált az Esze Tamás utcai iskolaépületre az újonnan alapított katolikus iskola elhelyezése céljából, viszont az épületben már működött egy iskola, az 1. Számúnak az egyik része, míg a másik a Rózsa utcában volt, a két épületben összesen 26 osztály úgy, hogy 18 tanteremben és 8 egyéb helyiségben tanítottak.
A rendszerváltozáskor az egyház nem azt a három ingatlant kérte vissza, amit az 1950-es években elvettek tőlük (Árpád utcai iskola épülete, a leányiskola épülete és az Esze Tamás utcai iskola), s amelyek a régi állapotukban 70 millió forintot értek 1994-ben. A Budaörsi Egyházközség nem ezeket kérte 1991-ben, hanem a Szabadság út 74., a Szabadság út 18. (óvoda) épületeket. 1994 szeptemberétől három egyházi osztályt indítanának (két elsőt és egy ötödiket), ehhez azonban helyre és pénzre volna szüksége.
Az államtól is igényelt az egyház kártérítést, 70 millió forintot, amiből 30 milliót megtartana, 40 milliót pedig az önkormányzatnak adna, amelyből azonban a város nem tudja annyira bővíteni a Rózsa utcai iskolát, hogy elférjenek benne. A vita abból adódik, hogy az egyház nem a már visszakapott épületek valamelyikében szeretné elhelyezni a három osztályát, hanem az Esze Tamás utcaiban, ami viszont tele van, és az 1. Számú iskola bolygatása, osztályok még több intézménybe való szétszórása a jóhírű iskola renoméját rontaná.
A kerekasztal-megbeszélés után a testületi ülésen arról döntöttek, hogy történjen meg az Esze Tamás utcai épület adásvétele, az állami kártérítés teljes összegéért, melyből az önkormányzat bővítheti a Rózsa utcai iskolát. Itt már dr. Kaszap László is kijelentette, hogy az egyház a teljes 70 millió forint kártérítést átadja az önkormányzatnak, ha megkapja az Esze Tamás utcai épületet. (Végül azonban nem ez történt, hanem az önkormányzat támogatásával az egykori plébánia helyén épült meg a jelenleg is működő Mindszenty iskola – a szerk.)

Sorsok a Családfa-milia ürügyén
Az 1994. márciusában megrendezett országos Családfa-milia vetélkedő budaörsi selejtezőjében győztes csapat szereplőit, három család életét mutatja be a cikk: Az egészségügyben dolgozó Horti Györgyi férjével és négy gyermekével él Budaörsön. Göttingerék szintén négy gyermeket nevelnek és csak néhány éve költöztek Budaörsre. A Tari családról pedig annyit lehetett megtudni, hogy a város magasabban fekvő részén laknak és három gyermekük van.

A passiójátékok múltja és jövője
A cikkben Mérő Éva leírja, milyen volt a kőhegyi passiójáték a harmincas években, amikor a Lyra Dalkör szervezte meg az előadást Bató Géza vezetésével. Felsorolja azt is, hogy hány helyszín és épület volt díszletként megépítve a Kőhegyen. A jelent tekintve 1994-ben már arról számol be a cikk írója, hogy a Bakk Endre kanonokról elnevezett alapítványt azért hozták létre, hogy felelevenítsék a passiójátékok hagyományait, terveik szerint erre 1996-ban kerülhetett sor. (Első alkalommal még a művelődési házban, majd kisebb-nagyobb kihagyásokkal három-négy évenként az eredeti helyszínen, a Kőhegyen. Jövőre, 2025-ben ismét lesz – a szerk.)

Budaörs a török korban
Filipszky István írásában Budaörs területének történelmi információit dolgozza fel. Miután az 1956-os mohácsi csatában elbukott a középkori Magyarország, majd Buda 1541-es megszállásával a törökök megkezdték a meghódított területek megszervezését. Ekkor
osztották fel az országot szandzsákokra. A budai szandzsákhoz tartozott a jelenlegi Budaörs területe is, amelyen akkor négy önálló község volt:Örs, Csík, Horhi és Bobald. Az utókorra fennmaradt török adóösszeírások rengeteg információt szolgáltatnak ebből a korból. Örs: 1541-től 1596-ig (a múlt hónapban említett Esztergom környéki kitelepítésig) folyamatosan lakott volt. Jövedelme a legmagasabb a környéken, ezek főleg szőlőből (borból) származtak, de jelentős volt még a gabonafélékből, mézből, lenből, hagymából származó jövedelme is. Csík: 1546-ban pusztaként szerepel az akkortájt dúló tatár hadak portyázásának eredményeképp. Később, az 1633-as összeírásban már újra élettel teli, jövedelme búzából, borból, kenderből, takarmánynövényekből és méhtartásból eredt. Horhi és Bobald: már a török kor elején elnéptelenedtek, csupán szolgálati birtokai voltak a XVI. század második felében török tisztségviselőknek. Kis jövedelmük búzából és egyéb gabonából, valamint szénából származott.

Erről írtunk 20 éve, 2004. áprilisában

Városházi hírek
Papp Csaba válaszol az építéshatósági irodát érintő kritikákra 2003 őszén Papp Csabát nevezték ki az önkormányzat építéshatósági irodája vezetőjének. Ő válaszolt azokra a kérdésekre, melyet Szabóné Müller Tímea tett fel neki a testületi ülésen, s melyeket a lakosok is gyakran kérdeznek tőle: Mit tesz az építéshatósági iroda annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeit minél hamarabb elbírálja és hogy a szomszédok jogos érdekeiket érvényesíteni tudják? Mit tesz az irodavezető annak érdekében, hogy az engedély nélkül építkezők száma csökkenjen? Papp Csaba elmondta, milyen újításokat vezettek be a hatékonyabb ügyintézés érdekében: a gördülékeny munkavégzés segítésére digitális állományokat és adatbázisokat hoztak létre, illetve az ezek kezeléséhez szükséges
álláshelyeket feltöltötték. A hivatali gépkocsikhoz hivatásos gépkocsivezetőket vettek fel. A lakossági panaszokat mindig helyszíni szemle keretein belül történő kivizsgálás követi, s azután hoznak határozatot. Arra vonatkozóan is kapott Papp Csaba kérdést, hogy mit tesz a hivatal az ellen, hogy ne épüljenek engedély nélkül építmények. Fontosnak tartja, hogy a hatóság betartson minden szakmai és eljárási szabályt az ügyintézésben, például szakhatóságok bevonását, illetve a szomszédok betekintési jogának biztosítását. Az elbírálást megelőző helyszíni szemle sem maradhat el. Törvény írta elő, hogy a kivitelezéseket legalább négy alkalommal kell ellenőrizni: az építési engedély kiadása előtt, az építés ideje alatt kétszer, majd a használatba vételi engedély előtt is kell helyszíni szemlét tartani. „Az engedély nélküli vagy attól eltérő kivitelezés esetén kötelezést adunk ki, mely végrehajtásának elmulasztásakor végrehajtási bírságot is ki kell szabni” – mondta az építéshatósági iroda vezetője. „Az engedély nélküli építkezések felderítését rövidesen légifelvételek felhasználásával tesszük hatékonyabbá” – tette hozzá.

Budaörs első főkertésze Juhászné Farkas Matild tájépítész
„A város vezetésének határozott célja a város zöldfelületeinek mind a mennyiségi, mind a
minőségi fejlesztése” – mondta Juhászné Farkas Matild a vele készült interjúban, melyből kiderül, hogy először van főkertésze Budaörsnek, s ezért munkakörét is neki kellett kialakítania, a feladatokat saját elképzelései és más városok főkertészeivel konzultálva állapította meg. Ilyen például a parkok és a játszóterek gondozása, valamint további
területek parkosítása, például a lakótelepen és a Templom tér átalakításával kapcsolatosan.
Szó esett még arról is, hogy a régi, utcára ültetett gyümölcsfákat azok kipusztulása után arra alkalmasabb fajokkal fogják pótolni, leginkább őshonos fafajokkal, például kőrissel, gyertyánnal, hárssal vagy juharral.

Rost Andrea Kossuth-díjas
Az akkor Budaörsön élő operaénekesnőről így írtunk: „Alighanem Rost Andrea a világban leghíresebb köztünk élő budaörsi. Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, akit 2004. március 15-én Kossuth-díjjal tüntettek ki. Az 1989-ben, Gounod Rómeó és Júliájában a magyar operaszínpadra berobbanó fiatal és szép énekesnő ugyanennek az évnek az őszén, a Helsinki Énekversenyen aratott fényes győzelmével tette nevét ismertté nemzetközi viszonylatban. (…) 1991-ben szerződést kapott a bécsi Staatsoperben, majd debütált Kölnben és Salzburgban, Párizsban és Baltimore-ban, 1994-ben pedig , Riccardo Muti felfedezettjeként a milánói Scalában, a Rigoletto Gildájaként. Sorra hódította meg Európa, az Egyesült Államok és Japán operaházait Verdi és Donizetti, valamint Mozart operáinak főszerepeivel. (…) Keresett közreműködője a jelentős oratórium-hangversenyeknek. (…) Neve elválaszthatatlan az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar művészfilmjétől, a nemzetközi porondon is nagy sikert aratott Bánk bántól, amelyben ő énekelte-alakította a tragikus sorsú hősnőt, Melindát.”

Ma már nem szégyen a BTG-s egyenruha
Interjú készült Regényi Jánossal, az akkor BTG Kft. nevű szervezet néhai ügyvezető igazgatójával. 2004-ben az önkormányzat tulajdonában álló BTG fő tevékenysége volt az önkormányzat megbízásából végzet kötelező szolgáltatások, úgymint a távhőszolgáltatás és a hulladékkezelés, ezen kívül közterületek építési munkálatai (például játszóterek), valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelése. Emellett végzett vállalkozási tevékenységet, amelynek bevételeiből például sikerült úgy fejleszteniük a gépparkjukat, hogy az megfeleljen az európai uniós normáknak is. Az évezred elején néhány pályázaton is nyertek – saját dolgozóik által írt pályázatokkal – a szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatban összesen három gépkocsit, tizenöt szigetre való edényzetet és ötszáz darab komposztáló edényzetet kaptak, míg a távhőszolgáltatással kapcsolatos pályázatból a rendszerek és vezetékek korszerűsítésére fordították. A parkosításhoz idénymunkára akkor még diákokat alkalmaztak.
A lakossági tartozásokkal kapcsolatban Regényi János elmondta, hogy két típusa van az adósoknak, az egyik nem akar fizetni, velük szemben felszólítással élnek, míg a másik réteg nem tud fizetni, velük részletfizetési kedvezményekről tárgyalnak, illetve elengedik a kamatot. Még senki ellen nem kezdeményeztek végrehajtást közüzemi tartozásért, legfeljebb jelzálogot jegyeztettek be a földhivatalnál az adós lakására, így a lakás eladása esetén az új tulajdonosnak kell fizetnie a tartozást. Az EU-ba belépés következményeként az ügyvezető nem tart a konkurenciától a BTG szolgáltatási területén, mert ők az uniós felkészülést a két fő tevékenységüknél (a távhőnél és a hulladékkezelésnél) már két éve elkezdték, mind műszaki, mind jogi, mind pályázati szempontból. „Ezért inkább hozzánk jönnek mások tanácsot kérni, mint nekünk kellene másoktól tartanunk” – zárta a beszélgetést Regényi.

Erről írtunk 10 évvel ezelőtt, 2014. áprilisában

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) maradt a képviselőnk

2014. április 6-án az országgyűlési választásokon Pest megye 2. számú körzetében Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz jelöltje nyert. A választások előtt vele készült interjúból kiderült, hogy szerinte jobb lett volna az egy nagy Budakeszi Járás helyett két kisebb, egy Budakeszi és egy Budaörs központú, mert akár az egyik, akár a másik központú, mindig vannak olyan települések, ahonnan nehezebb megközelíteni. A rezsicsökkentést jónak tartotta, mert kevesebbet kell a lakosságnak fizetnie, és sok útépítéshez sikerült fejlesztési eszközöket nyernie az előző négyévi munkája során Budakeszin és Páty-Biatorbágy között.

Új, a Rózsa utcai óvoda alapkőletétele
75 kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvodaépület épül a Csicsergő Óvoda Rózsa utcai telephelyén. A beruházás mintegy 305 millió forintba kerül, amelyből 200-at a Közép- Magyarországi Operatív Program pályázatán nyert el az önkormányzat. A volt iskolaudvar focipályája helyén jön létre egy vadonatúj óvodaépület. A korábbi évek óvoda építései és bővítései révén 2014 őszére 1225-re növekszik a budaörsi óvodai férőhelyek száma, ami 40%-os növekedést jelent a 2008-as helyzethez képest.

Húsvétra Passió
Nagy csütörtökön, azaz 2014. április 17-én délután 17 óra 30 perces kezdettel ismét látható volt a Budaörsi Passióból az „Utolsó vacsora” jelenet. Ezúttal a Latinovits színházban, ám többségében budaörsi amatőr szereplőkkel. (A rendező, Frigyesi András, a budaörsi színház akkori igazgatója, korábban a nyári Passió német nyelvű rendezője volt.) A jelenetet kibővítették több részlettel, így a nézők láthatták Jézus halálküzdelmét és az elfogása előtti pillanatokat is. Az előadást különleges zenei élmény tette meghittebbé.

Plusz rendelések, csak budaörsieknek
Elsősorban a várakozási idő csökkentésére kívánja fordítani a szakrendelő intézet az önkormányzattól kapott 40 millió forint támogatást. „A vizsgálatokra történő sorállás, a várakozás sajnos az egyik legfontosabb problémánk” – mondja dr. Kovács Attila, az intézmény főigazgató főorvosa. „Hiszen, éppen a jó hírünknek köszönhetően nem csak Budaörsről, hanem távolabbról is felkeresnek bennünket a betegek, és az OEP támogatással nyújtott szolgáltatások esetében nem tehetünk különbséget. De miután a budaörsiek joggal vetik fel, hogy a helyi rendelőintézet elsősorban őket kellene, hogy ellássa, mi is felvetettük az önkormányzatnak, hogy azokban a szakrendelőkben, ahol ezt az orvosok és a hely kapacitása megengedi, és ahol a leghosszabb a várakozási idő, önkormányzati támogatással iktassunk be csak a helyiek által igénybe vehető plusz rendeléseket.” Jelenleg Budaörsön ez még csak az ötlet szintjén és egy előterjesztésben fogalmazódott meg, tehát a megvalósulása a második félévben várható, a részletek kidolgozása, egyeztetése és a céltartalékba helyezett pénz felszabadítása után – írtuk tíz évvel ezelőtt.

A Budaörsön élő zenész Lovagkeresztet kapott
St. Martin zeneszerző, előadóművész, szaxofon- és pánsípművész kiemelkedő zenei pályafutása, valamint széles körű karitatív és jótékonysági tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta 2014. március 15-én. Az állami díjra civil szervezetek terjesztették fel, tagjaik körében aláírásokat gyűjtve ehhez. (Róla és családjáról a múlt hónapban készítettünk portré cikket! – a szerk.)

Új park Kamaraerdőn
Egy nagyon szép új parkkal és sétánnyal gazdagodott Budaörs, ezen belül Kamaraerdő, a Hosszúréti-patak mentén, a Kolozsvári utcával párhuzamosan. A helyi, ingyenes kisbusz is megáll itt, de lehet akár egy kisebb kerékpártúra végállomása. Vagy évente egyszer kétszer egy színes vásár, majális helyszíne.

Termelői piac a lakótelepen?
A 100. Települési Agrárgazdasági Bizottság alakult meg a közelmúltban Budaörsön. Az elnök, Kisberk Balázs lapunknak elmondta, hogy a kamara tagjainak szeretnének közvetlen érdekegyeztetési és képviseleti fórumot biztosítani. Az ő feladata, hogy felvegye a kapcsolatot a hasonló témában már évek óta működő civilszervezetekkel. Az első konkrétum, amit már közösen szeretnének csinálni: egy gazdapiac létrehozása a budaörsi lakótelepen, a tervek szerint a gimnáziummal szemközti parkolóban. A szervezésben
együttműködnek Budaörs polgármesteri hivatalával, a Budaörsi Kertbarátok Egyesületével, valamint a Budaörs Lakótelepért Egyesülettel – íertuk. (Azóta a szombati piac egyre nagyobb népszerűségnek örvend – a szerk.)

Dóra aranyai
Bronzérmes lett a Klubcsapatok Szuperligájában a Budaörsi 2iSC női asztalitenisz csapata. A csapat egyik tagja, Madarász Dóra egyéniben és párosban is magyar bajnok lett. Dóra 14 éve sportol. „Kecskeméten kezdtem el és nagyon jó nevelőedzőim voltak, de azt a klubot kinőttem és többre vágytam. Két éve igazoltam ide Kecskemétről. Somlyó Gergely megkeresésének köszönhetem, hogy most itt játszhatok.”

Sorozatunk korábbi részei:

Erről írtunk 10, 20 és 30 éve decemberben – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

Ez történt Budaörsön januárban húsz és tíz évvel ezelőtt

Miről írtunk 30, 20 és 10 évvel ezelőtt a Budaörsi Naplóban februárban?

Ez állt 30, 20 és 10 évvel ezelőtt márciusban a Budaörsi Naplóban

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here