Ezúttal a Budaörsi Napló harminc, húsz és tíz évvel ezelőtti márciusi számaiból szemezgetünk. A régi cikkekből többhöz ma is találunk párhuzamokat, például amikor 1994-ben (!) ezt írta szakértő szerzőnk a telefonhálózati fejlesztések kapcsán: ” Nem vették figyelembe, hogy földrajzi helyzetéből adódóan Budaörs sokkal inkább Budapesthez tartozik…”
30 évvel ezelőtt…
1994. márciusában…
Folytatódik a választási kampány
1994 márciusában javában zajlott az országgyűlési választások kampányidőszaka, az újság ebben pártatlanul állt szolgálatára a pártoknak, így fogalmazva: A Budaörsi Napló szerény keretei között sem szeretné saját szerkesztési döntéseivel befolyásolni a választásokat, ezért ezekben a hónapokban csak azokat a politikai cikkeket közöljük, amelyeket a pártok megrendeltek tőlünk, az általuk jóváhagyott tartalommal.
Családfa-milia vetélkedő budaörsi selejtezője
A Családfa-milia országos vetélkedő február 20-án délután megrendezett regionális selejtezőjén kilenc család – zömmel budaörsiek – mérte össze tudását és talpraesettségét. Kovács Ferenc, a JMMK igazgató helyettese nagyszerűen vezette a vetélkedőt. A több mint 3 órán át tartó selejtező 15 feladata végig izgalomban tartotta a versenyzőket és a közönség is nagy érdeklődéssel kísérte a versenyt. Néhány feladat közülük:
– Mutassanak be tornagyakorlatokat a serdülő gyermek hanyag tartásának megelőzésére, korrigálására!
– A családban könnyebb baleset történik és nyomókötést kell alkalmazni.
– Állítsanak össze közös sportprogramot családjuk részére hétvégére!
– Nyár van és vízpartra mennek. Ehhez állítsanak össze útipatikát!
A vetélkedő versenyzői viszonylag szoros versenyben álltak egymással. A győztes: a Göttinger – Tari család lett, így ők bejutottak az országos döntőbe. A 2. helyezett Jenei család és a 3. helyezett Ecseri család tagjai pénzjutalmat kaptak.
Jövőre mindenkinek lesz telefonja
Minden telefonigényt kielégít a Matáv Rt. 1995 első félévében Budaörsön – derült ki egy februári lakossági fórumon a városházán.
Budakeszi, Budaörs és Törökbálint telefonfejlesztésére a koncessziót a Matáv Rt. kapta meg. Korábban az önkormányzat megbízásából a Budatáv Kft. foglalkozott a budaörsi telefonhálózat kiépítésének terveivel, így volt, aki már annak a cégnek befizetett harminc-harmincötezer forintot, de ezek a befizetések nem vesztek el, aki kérte, visszakapta vagy továbbították a Matávnak, ugyanis nagyjából ennyibe került akkor egy lakossági vonal. Vita tárgyát képezte ekkoriban az is, hogy a Matáv igyekezett drágább tarifát kieszközölni Budaörsre, annak ellenére, hogy az a fővárosi hálózatra került bekötésre. Saját hatáskörében ezt nem tehette, de elérte, hogy miniszteri rendelet döntsön erről, melyben a fővárosi agglomerációba sorolta Budaörsöt, így egyben egy magasabb díjzónába, sőt, műszaki fejlesztés magyarázatával tervben volt, hogy lekapcsolják a fővárosi hálózatról, hogy aztán távolsági beszélgetésnek megfelelő tarifával lehessen csak telefonálni. Nem vették figyelembe, hogy földrajzi helyzetéből adódóan Budaörs sokkal inkább Budapesthez tartozik, ráadásul a budaörsiek beszélgetéseik 90 %-át a fővárossal bonyolítják, illetve azt sem, hogy korábban telefonkötvény által a budaörsiek már megfinanszírozták azokat a berendezéseket (konténereket), amelyek által a budaörsi távbeszélő ellátás fejlesztésére Budapesttel egységes hálózat keretében kerüljön sor. A cikk írója, Kazai Ernő így fogalmazott: „Pihent agyra vall, aki a Bp. XI. kerülettel határos Budaörs telefonszolgáltatását a tőlünk ellenkező irányban fekvő és távoli Biatorbágyon keresztül ajánlja (többszörös költséggel és áron) lebonyolítani Budapesttel.” Az egyetlen érv amellett, hogy Budaörsöt a fővárosiétól eltérő tarifába sorolják az az volt, hogy a közigazgatási határon kívül esik: „Egyetlen érvvel nem tudunk vitatkozni. A gazdasági folyamatok szempontjából lényegtelen közigazgatási határról van szó. Erre alapozna a rendelet? A fizikának és a gazdaságnak a törvényei nem alkalmazkodnak a közigazgatási határokhoz. A határokon áthaladó elektromos jelek, impulzusok nem lépnek be semmiféle más, magasabb költség- és értéktartományba. Ezért nem lehet indokolt ilyen címen eltérő, drágább tarifát alkalmazni. (…) Egyes megfontolatlan intézkedések révén nem gondolják azt, hogy az agglomerációban élők részére országon belüli „belső Trianont” alakítanak ki?” A cikk azzal zárul, hogy Budaörs és a többi érintett település kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését.
Jókai Napok
Második alkalommal rendezték meg a Jókai Napokat, melyet 1994. február 18-án, az író születésének 169. évfordulóján nyitottak meg. A programsorozat egészen március 18-ig tartott. A Jókai Mór Művelődési Központban Emlékkiállítást nyitott meg dr. Csathó István, az intézmény igazgatója, a kiállított tablók anyaga az író életútját mutatta be. A Jókai Napok keretében sor került jótékonysági bálra, sakkversenyre, kórustalálkozóra, gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló színházi előadásokra, ifjúsági német nemzetiségi napokra és a 15-i koszorúzási ünnepségre.
Egy szétforgácsolt, sokoldalú élet…
A 69 éves Somogyi Ferenc grafikussal Mérő Éva készített interjút. Az érdekes, sokszínű emberként jellemzett művész fiatalon géplakatosnak tanult, az interjú készítése idején a művelődési ház dekoratőreként tevékenykedett, de életútja során különböző művészeti ágakban jeleskedett, melyeket autodidakta módon sajátított el. A festésen, rajzoláson, szobrászkodáson kívül fényképezéssel is foglalkozott, képeivel díjakat is nyert, ezen kívül érdekelte az irodalom is, verseket, novellákat írt, valamint munkahelyein a dolgozók számára szervezett irodalmi, művészeti szakköröket, kiállításokat.
Az alkotásokon kívül levelezőlap gyűjtéssel is foglalkozott Somogyi Ferenc, melyről így nyilatkozott: ” ez szórakozásnak, kedvtelésnek is alkalmas, és igen sokat lehet tanulni belőle.
20 évvel ezelőtt…
2004. márciusában…
Szinte egybehangzó igen a költségvetésre
2004 a beruházások és fejlesztések éve lesz – ígérik
Húsz igen és egy nem (dr. Nagy Tamás, Fidesz) szavazattal, soron kívüli testületi ülésen hagyták jóvá a képviselők a tényleges 2004. évi költségvetést. A főösszeg mintegy 11 milliárd forint (melyből 1,3 milliárd banki kölcsön), s az év során több beruházást és fejlesztést tervezett a városvezetés megvalósítani, amelyre 3 milliárdot szántak. Ezek közül a legfontosabbak: a főút rekonstrukció folytatása, a Templom tér és környékének átépítése, idősek gondozóházának létrehozása, iskolai sportudvar, mentőállomás építése, a városháza kibővítése, új parkok, út- és járdaépítések.
…és a város élni kezd… – Sajtótájékoztató a városfejlesztési programról
A költségvetés városfejlesztésre szánt 3 milliárd forintjából 825 millió forintot a Templom tér és környéke átépítésére – pihenőhellyé alakítására – fordítanak. A beruházás keretein belül egy autómentes zöldövezet kialakítására, az Esze Tamás utca lezárására, két körforgalom létrehozására és a főút további rekonstrukciójára kerülhet sor. A tervezett rekonstrukciót egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 83 %-a támogatta. Az ellenzők között sok az olyan szülő, aki nehezményezi, hogy nem tudja majd az iskola ajtajáig kocsival vinni a gyerekét. A parkosítási terv szerint a Templom tér parkjába 48 lomblevelű díszfát és mintegy 4000 díszcserjét ültetnek.
A városháza átépítésénél az építészeknek három alapvető problémával kellett megküzdeniük: a körforgalom és a főút közelsége, a meglévő parkok bevonása a tervrajzba és egy olyan épület teljeskörű tervrajzának elkészítése, melyben a meglévő városházát nem bontják le. A cél egyrészt az, hogy a budaörsiek kulturált körülmények között intézhessék ügyeiket, másrészt pedig hogy a kibővített létesítmény színvonalas kulturális programok helyszínévé is váljon.
Elégedett, de tájékozatlan a többség
Elkészült Budaörs szociális térképe és a lakossági közvélemény-kutatás
A kutatók az önkormányzattól tavaly (2003-ban) arra kaptak megbízást, hogy készítsék el Budaörs úgynevezett szociális térképét. A munka során egyrészt a meglévő statisztikai adatokra támaszkodtak, másrészt közvetlen lakossági közvélemény-kutatást is végeztek. Néhány tény az eredmények közül: Budaörsön több szempontból kedvezőbb a lakosság helyzete, akár az országos átlagnál, akár a szintén országos átlag feletti budapestinél, illetve a legjobb és a legrosszabb helyzetben élők között nincsen akkora különbség, mint országosan. A budaörsiek az átlagos magyar állampolgároknál magasabban iskolázottak, jobb körülmények között, komfortosabb lakásokban élnek. Budaörs megítélése szempontjából a megkérdezetteknek 1-5-ig kellett osztályzatokat adni az egyes területeknek. A legalacsonyabb értékeket a helyi szórakozás kapta (2,52), a legmagasabbat pedig az üzletekkel való ellátottság (4,63). Meglepő lehet az egészségügynek adott 4,12-es átlagérték, hiszen országosan az egészségügy helyzetét katasztrofálisnak érzik az emberek. Iskoláink színvonalával is elégedettek a megkérdezettek, 4,25 az átlagosztályzat, a bölcsődéké és óvodáké pedig 4,12.
Egy másik sajátos probléma, amit a felmérés kimutatott, hogy a lakosság jellemzően nagyon tájékozatlan a helyi ügyekben. Például a megkérdezettek 15-20 %-a tudja, hogy ki az önkormányzati képviselő a lakókörzetében. A képviselők munkájáról pedig 42 %-nak egyáltalán nincs véleménye, mert nem is kíséri figyelemmel a városvezetés munkáját.
Az otthonteremtés forrásai
A 2004 márciusi Budaörsi Naplóban megjelent cikk a lakáspolitika akkori rendszeréről szól, az országosan érvényesről és a helyi lehetőségekről is. Aktualitását az adta, hogy a 2000-ben meghirdetett támogatási rendszert 2003 decemberében és 2004 januárjában több szempontból negatívan módosították, a feltételek szigorodtak, a kedvezmények csökkentek.
A cikk arról értekezik, hogy a lakásfinanszírozás két részre bontható: állami támogatásokra és előzetes megtakarításhoz kötött, illetve a nélküli banki hitelekre. A bankok által folyósított hitelek alapvetően kétfélék: piaci kamatozású – úgynevezett kereskedelmi banki – hitelek, valamint olyanok, amelyekhez az állam támogatást nyújt. Utóbbiakat érintette a szigorító kormányzati lépés, a korábbinál jóval kedvezőtlenebb feltételeket nyújtanak. Romlottak a kamattámogatások és a kezelési költségek.Csökkent a felvehető hitel használt lakás vásárlása esetén. 2004-ben csökkent a lakáshitelek adókedvezményezettsége is, azon belül szintén kevesebb a kedvezmény használt lakásra felvett hitel esetén. Az adókedvezmény igénybevételének mértéke és lehetősége függ a jövedelemtől is.
Az 1997-ben indult lakás-takarékpénztári megtakarítást szintén be lehet vonni az otthonteremtés forrásai közé. Ösztönzésképpen 2003 áprilisától emelkedett a megtakarításokhoz járó állami támogatás.
A korábbiaknak megfelelően 2004-ben is lehetett igényelni új lakás építéséhez, vásárlásához, valamint használt vásárlásához és bővítéséhez a lakásépítési kedvezmény („szocpol”); a vissza nem térítendő támogatás az igénylővel egy háztartásban élő, általa eltartott és vele együtt költöző gyermekek után jár.
Lehetőség volt még a lakhely szerinti önkormányzatnál, valamint a munkahelyen kamatmentes lakástámogatási kölcsönt igényelni. Budaörsön ekkor, 2004-ben az adható kamatmentes kölcsön összege maximum 1 millió forint volt. Vagyis a város állandó lakosai lakás vásárlásához, építéséhez, a már meglévő bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez 100 ezer és 1 millió forint közötti önkormányzati forrást igényelhettek. Minden igényt egyedileg bírált el a Népjóléti Bizottság.
Egy százalék alatti munkanélküliség
Budaörsön, 2004-ben nem a klasszikus munkanélküliség jelentett problémát, hanem a strukturális munkanélküliség. Ugyanis a bejelentett üres munkahelyek száma a többszöröse a munkára várók számának, csak éppen a kereslet és a kínálat nem találkozik.
Az kaphatott segélyt, aki keresett munkát: az önkormányzat és a munkaügyi központ között volt egy együttműködési megállapodás, miszerint akii szociális segélyt szeretne, annak előbb igazolnia kell, hogy valóban járt a munkaügyi hivatalban és nem találtak számára állást. Az is a mielőbbi munkába állásra ösztönző, hogy akinek kilenc hónapra megállapítják az álláskeresést ösztönző juttatást, de előbb talál munkát, az a hátralévő hónapokra járó segély felét egy összegben felveheti, amikor elhelyezkedik.
Városházi hírek
Nagyadózók köszöntése: 2004. február végén az önkormányzat vendégül látta a városban működő cégek, vállalatok vezetőit abból a célból, hogy megismerjék egymás terveit. Az önkormányzat tájékoztatta a cégek képviselőit a várható beruházásokról, fejlesztésekről. Budaörs gazdasága stabil, erős és ez annak köszönhető, hogy a város gazdálkodása főként saját bevételeitől függ. Az elmúlt évtizedben a város költségvetésében egyre nőtt a saját bevételek aránya, míg 1993-ban a saját bevétel az összes bevétel 52 %-a volt a költségvetésben, addig 1999-ben már 74 %, 2000-ben 88 %, 2002-ben pedig 92 %.
A Fővárosi Vízművek Rt. tulajdonába adtuk át – térítés nélkül – az ivóvízszolgáltatással érintett területeken az ehhez szükséges létesítményeket.
Uszoda és sportcsarnok épül az autópálya, Stefánia utca, Hársfa utca, Budafoki utca által határolt területen – döntött a képviselő-testület a terület rekreációs célú felhasználásáról.
Egyetlen út a felemelkedéshez az oktatás – Nem csak roma gyerekeknek, sikeres felzárkóztatási program
Budaörsön 550-600 romával van állandó kapcsolatban a helyi kisebbségi önkormányzat. Hatodik éve működik sikeresen a felzárkóztatási program a Polgárok Háza második emeletén található kisebbségi önkormányzati irodában, Budaörs Város Önkormányzatának támogatásával. A felzárkóztatás tanévközi időszakban szeptember végétől június közepéig délutánonként, a pótvizsgára való felkészítés pedig július végétől augusztus végéig délelőttönként, tantárgyanként legalább heti öt órában zajlik. A 2002/2003-as tanévben hatvankilenc gyerek vett részt rendszeresen a foglalkozásokon. A program kezdetén folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a gyerekek mindössze 30 %-a kívánt továbbtanulni, a végére azonban mindannyian. Szintén a program sikerességét igazolja, hogy Budaörs iskoláiban 90 %-kal csökkent az évismétlők száma. A kisebbségi önkormányzat feladata elsősorban az, hogy mérsékelje a szociális helyzetből adódó különbségek növekedését. Aranyosiné Rózsa Szeréna, a kisebbségi önkormányzat elnökének felesége így fogalmazott: „A társadalomnak mindent meg kell tennie a perifériára szorult családok megsegítéséért és elérhetővé kell tenni számukra azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket bár nem tudnak megfizetni, de amelyek nélkül nem lehet emberhez méltón élni.”
További jelentkezőket várnak a „Kortárssegítők”!
Egész éves, ingyenes, úgynevezett „Kortárssegítő” kurzus megrendezésére kapott lehetőséget 2003 őszétől a Budaörsi Családsegítő Központ egy, az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázat révén. A foglalkozásokat fiatalok számára szervezték, célja pedig az volt, hogy empátiás képességeiket fejlesztve megtanuljanak másokon segíteni.
A kortárssegítés addigra már évtizedes múltra tekinthetett vissza és államilag támogatott, az egész országot behálózó láncolat lett. Utcán élő fiatalok megsegítésére szerveződött, s ennek okán volt drogosokkal, leszokó félben lévő LSD-sekkel, büntetésüket már letöltött bűnözőkkel is beszélgethettek a foglalkozások során.
A tanfolyamot végzettek kipróbálhatták magukat a PEPSI-szigeten augusztusban, ahova egész hetes VIP jegyet kaptak a szervezőktől.
Iskolások a nézőtéren
Az 1. Számú iskola akkori igazgatónője, Dölles Erzsébet vezette be, hogy a színház a tanrend részévé váljon. A Budaörsi Játékszínben Gabnai Katalin drámapedagógus segítségével a diákok mélyebben megismerkedhettek a színművészet világával egy színdarab elemzése által. Dölles Erzsébet így nyilatkozott erről: „Tapasztalataim szerint a gyerekeknek meghatározóbb, maradandóbb élményt jelent így egy-egy színmű, mintha csupán a szövegét olvasnák el, és ily módon sikerül felkelteni az érdeklődésüket a színház irányába.”
Ifjak és örökifjak bálozása
A Budaörs Német Kisebbségi Önkormányzata 2004. február 7-én megrendezte a Farsangi Svábbált a Városi Klubban. Zenéről a Szigetújfalusi Fúvósok gondoskodtak. Jelen voltak a Szigetújfalusi Táncosok is, segítségükkel mindenki megtanulhatott egy-két tánclépést.
Pálosok és ferencesek – A tájhaza XV-XVI. századi írói (III. rész)
A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai Budapest II. kerületében található, a János-hegy és a Hárs-hegy között. A Budaörstől mintegy tíz kilométerre lévő kegyhely, mint a tájhaza része, egyházi témájú anekdotákat nyújt, melyek közül néhányat Kovács József László egy csokorba fogott. „Pálos-Szentlőrinc kolostorában őrizték a rendalapító Remete Szent Pál holttestének ereklyéjét, ennek látogatására gyakran érkeztek hívő asszonyok és lányok a nemesi udvarházakból. Gyöngyösi Gergely rendfőnök megfigyelte, hogy az őt kísérő egyik fiatal rendtársa túl kedvesen fogadta a csinos látogatókat. Távozásuk után a tiszteletre méltó atya a fiatal szerzetes füle hallatára ezt mondta: A lányok közül az egyik, a legnagyobb igazán szép, csak nagy hibája, hogy félszemű! A fiatal testvér nem titkolva szemének pajzánságát, így szólt: Tisztelendő atya, bocsásson meg nekem. Mert én alaposan megnéztem őt és láttam, hogy milyen csillogó és tüzes szeme van! Akkor a bölcs férfi a megtévedt testvért szigorúan megfeddte és rendreutasította.”
De közelebbi terület említése is bekerült a cikkbe: „A Mátyás kori irodalom egyik legfontosabb történeti műve Thúróczy János Chronica Hungaroruma, azaz Magyar Krónikája, mely Mátyás korában a magyarok első királyát Attila személyében ünnepli. Mi sem természetesebb, mondja a kor költészetének tudós ismerője, Gerézdi Rabán, hogy magyarrá váló epikus elbeszélő költészetünk is ezt vallja. A ferences Csáti Demeter Pannóniai éneke hőse azonban Árpád. Csáti Demeter, a ferences barát éneke a XVI. század rímes krónikái sorába tartozik, de valami régebbi versszerkezetet és töredékeket is megmentett versében, melyben a csatatérre vonuló hadak Csík községen is átkelnek. Így Demeter barát Csík, Érd, Tétény és Százhalom versbe emelésével nemcsak a honfoglaló Árpád csatájának útvonalát jegyezte fel, hanem megörökített egy ősi költészeti formát is.”
Asztalitenisz – Kiváló tavaszi kezdés
Remekül kezdődött a bajnokság második fele asztaliteniszezőinknek, mind a nők, mind a férfiak számára. A lányok egy jól sikerült téli felkészülés után vágtak neki a pontvadászatnak. A cél a kiesés elkerülése és a nemzetközi szereplést jelentő helyek egyikének megszerzése volt. Furcsa, de a bajnokság létszámának köszönhetően a hatodik hellyel mindkettő teljesíthető. És két kör után meg is valósult az elvárás az Eger és a Szekszárd legyőzésével, amivel a hatodik hely már egészen biztossá vált a Budaörs 2i SC számára.
A férfiak NB I/B-s, azaz másodosztályú együttese a tavaszi idényben még nem hibázott, így a második helyen áll, ami, tekintve hogy a bajnokság kezdetekor a bennmaradás volt a cél, nagy előrelépés.
Kosárlabda
A Budaörsi DSE-nek két felnőtt kosárlabda csapata volt. Az NB II-ben játszanak, s mint másodosztályúak, kötelesek tartalékcsapatot is indítani. Mind a két csapat bajnoksága mezőnyének első felében foglal helyet. A másodosztályú csapat szinte kizárólag hazai nevelésű játékosokból áll, s – mint a kicsik eredményei mutatják – megfelelő utánpótlásból valószínűleg ezután sem, lesz hiány.
Összességében kevesebb volt tavaly a bűneset
11 %-kal csökkent 2003-ban az előző évhez képest a bűncselekmények száma a budaörsi kapitányság illetékességi területén – derült ki a rendőrség beszámolójából. Ez 5795 regisztrált bűncselekményt jelent. Meghatározóak a vagyon elleni bűncselekmények (73 %), főleg a lopás és a betörés. Csökkent a családon belüli erőszak bűntette és a személyek elleni bűncselekmények, de a közlekedésiek 26,7 %-kal emelkedtek.
A rendőrség munkájának minőségi javulására utal, hogy a megtérült kár 30,6 %-kal nőtt és az ismertté vált elkövetők száma is magasabb lett, de közöttük nagyon kevés a helyi állandó lakos. Állandó problémát jelent a nagy áruházak területén, illetve parkolójában a bűnözés, ami a kapitányság területén bekövetkezett bűncselekmények 21,6 %-át teszi ki.
10 évvel ezelőtt…
Erről írtunk 2014. márciusában:
Mire futja Budaörsnek 2014-ben?
Az intézményeink magas színvonalú működtetése egy pillanatig sem került veszélybe a 2014-es költségvetés készítésekor. A szükséges fejlesztések listáján azonban, amelyet a hivatal szakemberei összeállítottak, fontossági sorrendbe kellett tenni, hogy mi valósuljon meg előbb és mi később. 18,5 milliárd forint kiadási tervekkel fogadta el a képviselő-testület a költségvetést. Beruházásokra és fejlesztésekre összesen 4,6 milliárd forintot szeretnénk költeni. Ebből az ingatlanokra (például a színház számára konténerrendszer kiépítés, az 1. Számú iskolának játszóudvar, a JHermannak emeletráépítés) 1,188 milliárd forint jut, útépítésre 1,52 milliárd, környezetvédelmi beruházásokra 381 millió forint. A városüzemeltetési feladatokra (útkarbantartás, közlekedés… stb.) közel 2 milliárd forintra van szükség.
Megkérdezték a véleményünket
A megkérdezettek kétharmada nagyon szeret Budaörsön élni, további közel egyharmada pedig szeret – ez derült ki az önkormányzat által 2013. decemberében végeztetett kutatásból. A válaszadók közel 70 %-a sokkal jobbnak, illetve jobbnak tartja saját életkörülményeit más települések lakóihoz képest. A felmérést végző HST.hu Kft. munkatársai azt is alátámasztották, hogy ebben a városban képzettebbek és tehetősebbek az emberek, mint az országos átlag, de az utóbbit nem mindenki érzi így. A korábbi évekhez képest nőtt a mintába kerültek között munkanélküliek és az alacsonyabb státuszú lakásban élők aránya. A 2013-as közigazgatási reform eredményei közül az iskolai átszervezések a válaszadók közel 30 %-át érintették és a 45 % szerint romlott, 43 % szerint nem változott a létrejött állapot. A járási központ Budakeszire helyezése a válaszadók negyedét érintette, 60 % szerint rosszabb, 5 % szerint jobb ellátást eredményezett a korábbinál.
Állami bűnszövetkezet
„Arra válaszolni kell, hogy attól még, mert szeretjük a Fidesz-kormányt, miért mondjuk rájuk, hogy állami bűnszervezetet hoztak létre” – mondta a budaörsi Közéleti Klub vendége, Bárándy Péter ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere. Aki erről a témáról egy tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, a Magyar Polip című kötetbe. A mintegy kétórás beszélgetés egészében volt a válasz a fenti kérdésre. De méginkább a húsz szerző munkájából álló kötet.
A BKK tájékoztatói
A forgalomba állt új buszok Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint településekre járnak ki a fővárosból, összesen 135 busz áll forgalomba így a BKK megrendelésére a Volánbusz Zrt. üzemeltetésében. A 4-es metró elindulása után három hónapig nem ritkul azonnal a felszíni hálózat, hanem megvárják, hogyan alakulnak az igények. Tarlós István, Budapest főpolgármestere elmondta, hogy a felszíni hálózatot alapvetően úgy tervezték, hogy minden utas a gyors, dugómentes és kényelmes utazást biztosító M4-es metróvonalat használja, akinek az nyújtja a leggyorsabb közlekedési módot. „Mindemellett azon utasainkat is – útvonaluktól függő módon és mértékben – az új metró igénybevételére ösztönözzük , akiknek az a jelenlegivel azonos eljutási időt jelent. Zömében meghagyjuk ugyanakkor a megszokott felszíni utazási lehetőséget azokon a vonalakon, ahol a metróra való átszállás kifejezetten lassítaná az utazást.”
Maja és a doktor néni
Egy budaörsi kislány, Németh Maja Marianna rajzát találta a zsűri a legjobbnak a 7-9 éves korosztályban az Astellas Gyermekrajz Pályázaton, amelyben a gyermekek rajzos formában mesélhették el kedvenc orvosukkal kapcsolatos legkedvesebb történeteiket.
Nyílik az új zsibvásár
Zsibvásárrá alakul vasárnap délelőtt a Budaörsi úti Virágpiac területe. A Budai Zsibvásár 2014. április 6-án reggel 7-kor nyit először. A szervező, Gyenge Róbert úgy döntött, hogy ne csak alkalmanként legyen ilyen zsibvásár a közelben, hanem minden vasárnap. „Árusként és vevőként is szívesen látunk bárkit. Igaz, én jobban örülnék sok magánszemélynek és kevesebb viszonteladónak, mert igazából nekik szántam ezt a lehetőséget, s mert ha ők jönnek el, sokkal érdekesebb és színesebb lesz a felhozatal. Nem beszélve arról, hogy ha valaki a saját régi tárgyait adja el, olcsóbb lesz a portéka és adott az alkudozás öröme, lehetősége” – nyilatkozott.
Negyedszázados barátság: Budaörs – Bretzfeld
Budaörs 1989 májusától áll testvérvárosi kapcsolatban a baden-württembergi Bretzfeld városával, így 2014-ben a testvérvárosi szerződés aláírásának már negyedszázados évfordulóját ünnepelték. Nem csak az önkormányzatok, hanem a kulturális intézmények között is jó viszony alakult ki. A városi kapcsolatok emlékére 1999-ben és 2009-ben külön kötet jelent meg, amely a két település közös eseményeit, történéseit vette számba.
Dóra és Szandra magyar bajnokok
Madarász Dóra a BSC női asztalitenisz csapatának tagja nyerte egyesben a 97. asztalitenisz országos bajnokságot. Pergel Szandra egyéniben bronzérmes lett. A két lány, klubtársak, párosban is nyert. Ezzel bebizonyosodott, hogy a BSC a legmeghatározóbb klub a hazai asztalitenisz életében.
Úszóegyesületünk is van már
Több mint száz versenyzője van a közelmúltban alakult Budaörsi Gardák SE úszóegyesületnek, melynek elnöke és egyik edzője Sió Zoltán. A másik edző Jókuti Péter. Az egyesület elsődleges célja, hogy eredményes versenyzőket neveljen, akik hosszútávon is megállják a helyüket a hazai és nemzetközi mezőnyben. „Hiszünk abban, hogy egy sportág akkor lehet sikeres, ha minél szélesebb kör űzi, ezért akiknek a versenyzés nem elsődleges, azoknak egy külön csoportot szerveztünk, ahol az általános fittség elérését és az egészséges testkultúra megteremtését tűztük ki célul” – mondta Sió Zoltán.
Illyéses diákok a bíróságon – próbaperen ismerhették meg a bíróság működését
Még 2014. február végén a Budaörsi Járásbíróság dolgozói perszimulációs gyakorlatot tartottak az Illyés gimnázium diákjainak. A bíróság épületébe meghívott gimnazisták egy gyorsított büntetőjogi per lezajlását tekinthették meg. A próbapert a Nyitott Bíróság Program részeként rendezték meg.
A Nyitott Bíróság Programot az Országos Bírósági Hivatal elnöke hirdette meg 2012-ben azzal a céllal, hogy bemutassák a bíróság működését a középiskolásoknak. A legfontosabb célkitűzés a jogtudatosság kialakítása, illetve a magyar igazságszolgáltatás működésének megismertetése a fiatalokkal, mert fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek vele, milyen jogok illetik meg őket és milyen kötelezettségeik vannak, ha egy eset szereplőivé válnak, akár tanúként, akár vádlottként. A perszimuláció során a fiatalok felgyorsítva, másfél órába sűrítve követhetik végig egy per lefolyását, elejétől a végéig. Az Illyésesek által megtekintett perben a járásbíróság munkatársai egy rablásos jogesetet dolgoztak fel. A program a fiatalok áldozattá vagy bűnelkövetővé válásának megelőzését is fontosnak tartja, a perszimuláció során megszületett ítélet elrettentésül is szolgálhat számukra.
Miről írtunk 30, 20 és 10 évvel ezelőtt a Budaörsi Naplóban februárban?
