Ez állt 30, 20 és 10 évvel ezelőtt márciusban a Budaörsi Naplóban

0
83

Ezúttal a Budaörsi Napló harminc, húsz és tíz évvel ezelőtti márciusi számaiból szemezgetünk.  A régi cikkekből többhöz ma is találunk párhuzamokat, például amikor 1994-ben (!) ezt írta szakértő szerzőnk a telefonhálózati fejlesztések kapcsán: ” Nem vették figyelembe, hogy földrajzi helyzetéből adódóan Budaörs sokkal inkább Budapesthez tartozik…”

30 évvel ezelőtt…

1994. márciusában…

Folytatódik a választási kampány

1994 márciusában javában zajlott az országgyűlési választások kampányidőszaka, az újság ebben pártatlanul állt szolgálatára a pártoknak, így fogalmazva: A Budaörsi Napló szerény keretei között sem szeretné saját szerkesztési döntéseivel befolyásolni a választásokat, ezért ezekben a hónapokban csak azokat a politikai cikkeket közöljük, amelyeket a pártok megrendeltek tőlünk, az általuk jóváhagyott tartalommal.

Családfa-milia vetélkedő budaörsi selejtezője

A Családfa-milia országos vetélkedő február 20-án délután megrendezett regionális selejtezőjén kilenc család – zömmel budaörsiek – mérte össze tudását és talpraesettségét. Kovács Ferenc, a JMMK igazgató helyettese nagyszerűen vezette a vetélkedőt. A több mint 3 órán át tartó selejtező 15 feladata végig izgalomban tartotta a versenyzőket és a közönség is nagy érdeklődéssel kísérte a versenyt. Néhány feladat közülük:

– Mutassanak be tornagyakorlatokat a serdülő gyermek hanyag tartásának megelőzésére, korrigálására!

– A családban könnyebb baleset történik és nyomókötést kell alkalmazni.

– Állítsanak össze közös sportprogramot családjuk részére hétvégére!

– Nyár van és vízpartra mennek. Ehhez állítsanak össze útipatikát!

A vetélkedő versenyzői viszonylag szoros versenyben álltak egymással. A győztes: a Göttinger – Tari család lett, így ők bejutottak az országos döntőbe. A 2. helyezett Jenei család és a 3. helyezett Ecseri család tagjai pénzjutalmat kaptak.

Jövőre mindenkinek lesz telefonja

Minden telefonigényt kielégít a Matáv Rt. 1995 első félévében Budaörsön – derült ki egy februári lakossági fórumon a városházán.

Budakeszi, Budaörs és Törökbálint telefonfejlesztésére a koncessziót a Matáv Rt. kapta meg. Korábban az önkormányzat megbízásából a Budatáv Kft. foglalkozott a budaörsi telefonhálózat kiépítésének terveivel, így volt, aki már annak a cégnek befizetett harminc-harmincötezer forintot, de ezek a befizetések nem vesztek el, aki kérte, visszakapta vagy továbbították a Matávnak, ugyanis nagyjából ennyibe került akkor egy lakossági vonal. Vita tárgyát képezte ekkoriban az is, hogy a Matáv igyekezett drágább tarifát kieszközölni Budaörsre, annak ellenére, hogy az a fővárosi hálózatra került bekötésre. Saját hatáskörében ezt nem tehette, de elérte, hogy miniszteri rendelet döntsön erről, melyben a fővárosi agglomerációba sorolta Budaörsöt, így egyben egy magasabb díjzónába, sőt, műszaki fejlesztés magyarázatával tervben volt, hogy lekapcsolják a fővárosi hálózatról, hogy aztán távolsági beszélgetésnek megfelelő tarifával lehessen csak telefonálni. Nem vették figyelembe, hogy földrajzi helyzetéből adódóan Budaörs sokkal inkább Budapesthez tartozik, ráadásul a budaörsiek beszélgetéseik 90 %-át a fővárossal bonyolítják, illetve azt sem, hogy korábban telefonkötvény által a budaörsiek már megfinanszírozták azokat a berendezéseket (konténereket), amelyek által a budaörsi távbeszélő ellátás fejlesztésére Budapesttel egységes hálózat keretében kerüljön sor. A cikk írója, Kazai Ernő így fogalmazott: „Pihent agyra vall, aki a Bp. XI. kerülettel határos Budaörs telefonszolgáltatását a tőlünk ellenkező irányban fekvő és távoli Biatorbágyon keresztül ajánlja (többszörös költséggel és áron) lebonyolítani Budapesttel.” Az egyetlen érv amellett, hogy Budaörsöt a fővárosiétól eltérő tarifába sorolják az az volt, hogy a közigazgatási határon kívül esik: „Egyetlen érvvel nem tudunk vitatkozni. A gazdasági folyamatok szempontjából lényegtelen közigazgatási határról van szó. Erre alapozna a rendelet? A fizikának és a gazdaságnak a törvényei nem alkalmazkodnak a közigazgatási határokhoz. A határokon áthaladó elektromos jelek, impulzusok nem lépnek be semmiféle más, magasabb költség- és értéktartományba. Ezért nem lehet indokolt ilyen címen eltérő, drágább tarifát alkalmazni. (…) Egyes megfontolatlan intézkedések révén nem gondolják azt, hogy az agglomerációban élők részére országon belüli „belső Trianont” alakítanak ki?” A cikk azzal zárul, hogy Budaörs és a többi érintett település kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését.

Jókai Napok

Második alkalommal rendezték meg a Jókai Napokat, melyet 1994. február 18-án, az író születésének 169. évfordulóján nyitottak meg. A programsorozat egészen március 18-ig tartott. A Jókai Mór Művelődési Központban Emlékkiállítást nyitott meg dr. Csathó István, az intézmény igazgatója, a kiállított tablók anyaga az író életútját mutatta be. A Jókai Napok keretében sor került jótékonysági bálra, sakkversenyre, kórustalálkozóra, gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló színházi előadásokra, ifjúsági német nemzetiségi napokra és a 15-i koszorúzási ünnepségre.

Egy szétforgácsolt, sokoldalú élet…

A 69 éves Somogyi Ferenc grafikussal Mérő Éva készített interjút. Az érdekes, sokszínű emberként jellemzett művész fiatalon géplakatosnak tanult, az interjú készítése idején a művelődési ház dekoratőreként tevékenykedett, de életútja során különböző művészeti ágakban jeleskedett, melyeket autodidakta módon sajátított el. A festésen, rajzoláson, szobrászkodáson kívül fényképezéssel is foglalkozott, képeivel díjakat is nyert, ezen kívül érdekelte az irodalom is, verseket, novellákat írt, valamint munkahelyein a dolgozók számára szervezett irodalmi, művészeti szakköröket, kiállításokat.

Az alkotásokon kívül levelezőlap gyűjtéssel is foglalkozott Somogyi Ferenc, melyről így nyilatkozott: ” ez szórakozásnak, kedvtelésnek is alkalmas, és igen sokat lehet tanulni belőle.

 

20 évvel ezelőtt…

2004. márciusában…

Szinte egybehangzó igen a költségvetésre

2004 a beruházások és fejlesztések éve lesz – ígérik

Húsz igen és egy nem (dr. Nagy Tamás, Fidesz) szavazattal, soron kívüli testületi ülésen hagyták jóvá a képviselők a tényleges 2004. évi költségvetést. A főösszeg mintegy 11 milliárd forint (melyből 1,3 milliárd banki kölcsön), s az év során több beruházást és fejlesztést tervezett a városvezetés megvalósítani, amelyre 3 milliárdot szántak. Ezek közül a legfontosabbak: a főút rekonstrukció folytatása, a Templom tér és környékének átépítése, idősek gondozóházának létrehozása, iskolai sportudvar, mentőállomás építése, a városháza kibővítése, új parkok, út- és járdaépítések.

…és a város élni kezd… – Sajtótájékoztató a városfejlesztési programról

A költségvetés városfejlesztésre szánt 3 milliárd forintjából 825 millió forintot a Templom tér és környéke átépítésére – pihenőhellyé alakítására – fordítanak. A beruházás keretein belül egy autómentes zöldövezet kialakítására, az Esze Tamás utca lezárására, két körforgalom létrehozására és a főút további rekonstrukciójára kerülhet sor. A tervezett rekonstrukciót egy közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 83 %-a támogatta. Az ellenzők között sok az olyan szülő, aki nehezményezi, hogy nem tudja majd az iskola ajtajáig kocsival vinni a gyerekét. A parkosítási terv szerint a Templom tér parkjába 48 lomblevelű díszfát és mintegy 4000 díszcserjét ültetnek.

A városháza átépítésénél az építészeknek három alapvető problémával kellett megküzdeniük: a körforgalom és a főút közelsége, a meglévő parkok bevonása a tervrajzba és egy olyan épület teljeskörű tervrajzának elkészítése, melyben a meglévő városházát nem bontják le. A cél egyrészt az, hogy a budaörsiek kulturált körülmények között intézhessék ügyeiket, másrészt pedig hogy a kibővített létesítmény színvonalas kulturális programok helyszínévé is váljon.

Elégedett, de tájékozatlan a többség

Elkészült Budaörs szociális térképe és a lakossági közvélemény-kutatás

A kutatók az önkormányzattól tavaly (2003-ban) arra kaptak megbízást, hogy készítsék el Budaörs úgynevezett szociális térképét. A munka során egyrészt a meglévő statisztikai adatokra támaszkodtak, másrészt közvetlen lakossági közvélemény-kutatást is végeztek. Néhány tény az eredmények közül: Budaörsön több szempontból kedvezőbb a lakosság helyzete, akár az országos átlagnál, akár a szintén országos átlag feletti budapestinél, illetve a legjobb és a legrosszabb helyzetben élők között nincsen akkora különbség, mint országosan. A budaörsiek az átlagos magyar állampolgároknál magasabban iskolázottak, jobb körülmények között, komfortosabb lakásokban élnek. Budaörs megítélése szempontjából a megkérdezetteknek 1-5-ig kellett osztályzatokat adni az egyes területeknek. A legalacsonyabb értékeket a helyi szórakozás kapta (2,52), a legmagasabbat pedig az üzletekkel való ellátottság (4,63). Meglepő lehet az egészségügynek adott 4,12-es átlagérték, hiszen országosan az egészségügy helyzetét katasztrofálisnak érzik az emberek. Iskoláink színvonalával is elégedettek a megkérdezettek, 4,25 az átlagosztályzat, a bölcsődéké és óvodáké pedig 4,12.

Egy másik sajátos probléma, amit a felmérés kimutatott, hogy a lakosság jellemzően nagyon tájékozatlan a helyi ügyekben. Például a megkérdezettek 15-20 %-a tudja, hogy ki az önkormányzati képviselő a lakókörzetében. A képviselők munkájáról pedig 42 %-nak egyáltalán nincs véleménye, mert nem is kíséri figyelemmel a városvezetés munkáját.

Az otthonteremtés forrásai

A 2004 márciusi Budaörsi Naplóban megjelent cikk a lakáspolitika akkori rendszeréről szól, az országosan érvényesről és a helyi lehetőségekről is. Aktualitását az adta, hogy a 2000-ben meghirdetett támogatási rendszert 2003 decemberében és 2004 januárjában több szempontból negatívan módosították, a feltételek szigorodtak, a kedvezmények csökkentek.

A cikk arról értekezik, hogy a lakásfinanszírozás két részre bontható: állami támogatásokra és előzetes megtakarításhoz kötött, illetve a nélküli banki hitelekre. A bankok által folyósított hitelek alapvetően kétfélék: piaci kamatozású – úgynevezett kereskedelmi banki – hitelek, valamint olyanok, amelyekhez az állam támogatást nyújt. Utóbbiakat érintette a szigorító kormányzati lépés, a korábbinál jóval kedvezőtlenebb feltételeket nyújtanak. Romlottak a kamattámogatások és a kezelési költségek.Csökkent a felvehető hitel használt lakás vásárlása esetén. 2004-ben csökkent a lakáshitelek adókedvezményezettsége is, azon belül szintén kevesebb a kedvezmény használt lakásra felvett hitel esetén. Az adókedvezmény igénybevételének mértéke és lehetősége függ a jövedelemtől is. 

Az 1997-ben indult lakás-takarékpénztári megtakarítást szintén be lehet vonni az otthonteremtés forrásai közé. Ösztönzésképpen 2003 áprilisától emelkedett a megtakarításokhoz járó állami támogatás.

A korábbiaknak megfelelően 2004-ben is lehetett igényelni új lakás építéséhez, vásárlásához, valamint használt vásárlásához és bővítéséhez a lakásépítési kedvezmény („szocpol”); a vissza nem térítendő támogatás az igénylővel egy háztartásban élő, általa eltartott és vele együtt költöző gyermekek után jár. 

Lehetőség volt még a lakhely szerinti önkormányzatnál, valamint a munkahelyen kamatmentes lakástámogatási kölcsönt igényelni. Budaörsön ekkor, 2004-ben az adható kamatmentes kölcsön összege maximum 1 millió forint volt. Vagyis a város állandó lakosai lakás vásárlásához, építéséhez, a már meglévő bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez 100 ezer és 1 millió forint közötti önkormányzati forrást igényelhettek. Minden igényt egyedileg bírált el a Népjóléti Bizottság.

Egy százalék alatti munkanélküliség

Budaörsön, 2004-ben nem a klasszikus munkanélküliség jelentett problémát, hanem a strukturális munkanélküliség. Ugyanis a bejelentett üres munkahelyek száma a többszöröse a munkára várók számának, csak éppen a kereslet és a kínálat nem találkozik.

Az kaphatott segélyt, aki keresett munkát: az önkormányzat és a munkaügyi központ között volt egy együttműködési megállapodás, miszerint akii szociális segélyt szeretne, annak előbb igazolnia kell, hogy valóban járt a munkaügyi hivatalban és nem találtak számára állást. Az is a mielőbbi munkába állásra ösztönző, hogy akinek kilenc hónapra megállapítják az álláskeresést ösztönző juttatást, de előbb talál munkát, az a hátralévő hónapokra járó segély felét egy összegben felveheti, amikor elhelyezkedik.

Városházi hírek

Nagyadózók köszöntése: 2004. február végén az önkormányzat vendégül látta a városban működő cégek, vállalatok vezetőit abból a célból, hogy megismerjék egymás terveit. Az önkormányzat tájékoztatta a cégek képviselőit a várható beruházásokról, fejlesztésekről. Budaörs gazdasága stabil, erős és ez annak köszönhető, hogy a város gazdálkodása főként saját bevételeitől függ. Az elmúlt évtizedben a város költségvetésében egyre nőtt a saját bevételek aránya, míg 1993-ban a saját bevétel az összes bevétel 52 %-a volt a költségvetésben, addig 1999-ben már 74 %, 2000-ben 88 %, 2002-ben pedig 92 %.

A Fővárosi Vízművek Rt. tulajdonába adtuk át – térítés nélkül – az ivóvízszolgáltatással érintett területeken az ehhez szükséges létesítményeket.

Uszoda és sportcsarnok épül az autópálya, Stefánia utca, Hársfa utca, Budafoki utca által határolt területen – döntött a képviselő-testület a terület rekreációs célú felhasználásáról.

Egyetlen út a felemelkedéshez az oktatás – Nem csak roma gyerekeknek, sikeres felzárkóztatási program

Budaörsön 550-600 romával van állandó kapcsolatban a helyi kisebbségi önkormányzat. Hatodik éve működik sikeresen a felzárkóztatási program a Polgárok Háza második emeletén található kisebbségi önkormányzati irodában, Budaörs Város Önkormányzatának támogatásával. A felzárkóztatás tanévközi időszakban szeptember végétől június közepéig délutánonként, a pótvizsgára való felkészítés pedig július végétől augusztus végéig délelőttönként, tantárgyanként legalább heti öt órában zajlik. A 2002/2003-as tanévben hatvankilenc gyerek vett részt rendszeresen a foglalkozásokon. A program kezdetén folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a gyerekek mindössze 30 %-a kívánt továbbtanulni, a végére azonban mindannyian. Szintén a program sikerességét igazolja, hogy Budaörs iskoláiban 90 %-kal csökkent az évismétlők száma. A kisebbségi önkormányzat feladata elsősorban az, hogy mérsékelje a szociális helyzetből adódó különbségek növekedését. Aranyosiné Rózsa Szeréna, a kisebbségi önkormányzat elnökének felesége így fogalmazott: „A társadalomnak mindent meg kell tennie a perifériára szorult családok megsegítéséért és elérhetővé kell tenni számukra azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket bár nem tudnak megfizetni, de amelyek nélkül nem lehet emberhez méltón élni.”

További jelentkezőket várnak a „Kortárssegítők”!

Egész éves, ingyenes, úgynevezett „Kortárssegítő” kurzus megrendezésére kapott lehetőséget 2003 őszétől a Budaörsi Családsegítő Központ egy, az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázat révén. A foglalkozásokat fiatalok számára szervezték, célja pedig az volt, hogy empátiás képességeiket fejlesztve megtanuljanak másokon segíteni.

A kortárssegítés addigra már évtizedes múltra tekinthetett vissza és államilag támogatott, az egész országot behálózó láncolat lett. Utcán élő fiatalok megsegítésére szerveződött, s ennek okán volt drogosokkal, leszokó félben lévő LSD-sekkel, büntetésüket már letöltött bűnözőkkel is beszélgethettek a foglalkozások során.

A tanfolyamot végzettek kipróbálhatták magukat a PEPSI-szigeten augusztusban, ahova egész hetes VIP jegyet kaptak a szervezőktől.

Iskolások a nézőtéren

Az 1. Számú iskola akkori igazgatónője, Dölles Erzsébet vezette be, hogy a színház a tanrend részévé váljon. A Budaörsi Játékszínben Gabnai Katalin drámapedagógus segítségével a diákok mélyebben megismerkedhettek a színművészet világával egy színdarab elemzése által. Dölles Erzsébet így nyilatkozott erről: „Tapasztalataim szerint a gyerekeknek meghatározóbb, maradandóbb élményt jelent így egy-egy színmű, mintha csupán a szövegét olvasnák el, és ily módon sikerül felkelteni az érdeklődésüket a színház irányába.”

Ifjak és örökifjak bálozása

A Budaörs Német Kisebbségi Önkormányzata 2004. február 7-én megrendezte a Farsangi Svábbált a Városi Klubban. Zenéről a Szigetújfalusi Fúvósok gondoskodtak. Jelen voltak a Szigetújfalusi Táncosok is, segítségükkel mindenki megtanulhatott egy-két tánclépést.

Pálosok és ferencesek – A tájhaza XV-XVI. századi írói (III. rész)

A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai Budapest II. kerületében található, a János-hegy és a Hárs-hegy között. A Budaörstől mintegy tíz kilométerre lévő kegyhely, mint a tájhaza része, egyházi témájú anekdotákat nyújt, melyek közül néhányat Kovács József László egy csokorba fogott. „Pálos-Szentlőrinc kolostorában őrizték a rendalapító Remete Szent Pál holttestének ereklyéjét, ennek látogatására gyakran érkeztek hívő asszonyok és lányok a nemesi udvarházakból. Gyöngyösi Gergely rendfőnök megfigyelte, hogy az őt kísérő egyik fiatal rendtársa túl kedvesen fogadta a csinos látogatókat. Távozásuk után a tiszteletre méltó atya a fiatal szerzetes füle hallatára ezt mondta: A lányok közül az egyik, a legnagyobb igazán szép, csak nagy hibája, hogy félszemű! A fiatal testvér nem titkolva szemének pajzánságát, így szólt: Tisztelendő atya, bocsásson meg nekem. Mert én alaposan megnéztem őt és láttam, hogy milyen csillogó és tüzes szeme van! Akkor a bölcs férfi a megtévedt testvért szigorúan megfeddte és rendreutasította.”

De közelebbi terület említése is bekerült a cikkbe: „A Mátyás kori irodalom egyik legfontosabb történeti műve Thúróczy János Chronica Hungaroruma, azaz Magyar Krónikája, mely Mátyás korában a magyarok első királyát Attila személyében ünnepli. Mi sem természetesebb, mondja a kor költészetének tudós ismerője, Gerézdi Rabán, hogy magyarrá váló epikus elbeszélő költészetünk is ezt vallja. A ferences Csáti Demeter Pannóniai éneke hőse azonban Árpád. Csáti Demeter, a ferences barát éneke a XVI. század rímes krónikái sorába tartozik, de valami régebbi versszerkezetet és töredékeket is megmentett versében, melyben a csatatérre vonuló hadak Csík községen is átkelnek. Így Demeter barát Csík, Érd, Tétény és Százhalom versbe emelésével nemcsak a honfoglaló Árpád csatájának útvonalát jegyezte fel, hanem megörökített egy ősi költészeti formát is.”

Asztalitenisz – Kiváló tavaszi kezdés

Remekül kezdődött a bajnokság második fele asztaliteniszezőinknek, mind a nők, mind a férfiak számára. A lányok egy jól sikerült téli felkészülés után vágtak neki a pontvadászatnak. A cél a kiesés elkerülése és a nemzetközi szereplést jelentő helyek egyikének megszerzése volt. Furcsa, de a bajnokság létszámának köszönhetően a hatodik hellyel mindkettő teljesíthető. És két kör után meg is valósult az elvárás az Eger és a Szekszárd legyőzésével, amivel a hatodik hely már egészen biztossá vált a Budaörs 2i SC számára.

A férfiak NB I/B-s, azaz másodosztályú együttese a tavaszi idényben még nem hibázott, így a második helyen áll, ami, tekintve hogy a bajnokság kezdetekor a bennmaradás volt a cél, nagy előrelépés.

Kosárlabda

A Budaörsi DSE-nek két felnőtt kosárlabda csapata volt. Az NB II-ben játszanak, s mint másodosztályúak, kötelesek tartalékcsapatot is indítani. Mind a két csapat bajnoksága mezőnyének első felében foglal helyet. A másodosztályú csapat szinte kizárólag hazai nevelésű játékosokból áll, s – mint a kicsik eredményei mutatják – megfelelő utánpótlásból valószínűleg ezután sem, lesz hiány.

Összességében kevesebb volt tavaly a bűneset

11 %-kal csökkent 2003-ban az előző évhez képest a bűncselekmények száma a budaörsi kapitányság illetékességi területén – derült ki a rendőrség beszámolójából. Ez 5795 regisztrált bűncselekményt jelent. Meghatározóak a vagyon elleni bűncselekmények (73 %), főleg a lopás és a betörés. Csökkent a családon belüli erőszak bűntette és a személyek elleni bűncselekmények, de a közlekedésiek 26,7 %-kal emelkedtek.

A rendőrség munkájának minőségi javulására utal, hogy a megtérült kár 30,6 %-kal nőtt és az ismertté vált elkövetők száma is magasabb lett, de közöttük nagyon kevés a helyi állandó lakos. Állandó problémát jelent a nagy áruházak területén, illetve parkolójában a bűnözés, ami a kapitányság területén bekövetkezett bűncselekmények 21,6 %-át teszi ki.

10 évvel ezelőtt…

Erről írtunk 2014. márciusában:

Mire futja Budaörsnek 2014-ben?

Az intézményeink magas színvonalú működtetése egy pillanatig sem került veszélybe a 2014-es költségvetés készítésekor. A szükséges fejlesztések listáján azonban, amelyet a hivatal szakemberei összeállítottak, fontossági sorrendbe kellett tenni, hogy mi valósuljon meg előbb és mi később. 18,5 milliárd forint kiadási tervekkel fogadta el a képviselő-testület a költségvetést. Beruházásokra és fejlesztésekre összesen 4,6 milliárd forintot szeretnénk költeni. Ebből az ingatlanokra (például a színház számára konténerrendszer kiépítés, az 1. Számú iskolának játszóudvar, a JHermannak emeletráépítés) 1,188 milliárd forint jut, útépítésre 1,52 milliárd, környezetvédelmi beruházásokra 381 millió forint. A városüzemeltetési feladatokra (útkarbantartás, közlekedés… stb.) közel 2 milliárd forintra van szükség.

Megkérdezték a véleményünket

A megkérdezettek kétharmada nagyon szeret Budaörsön élni, további közel egyharmada pedig szeret – ez derült ki az önkormányzat által 2013. decemberében végeztetett kutatásból. A válaszadók közel 70 %-a sokkal jobbnak, illetve jobbnak tartja saját életkörülményeit más települések lakóihoz képest. A felmérést végző HST.hu Kft. munkatársai azt is alátámasztották, hogy ebben a városban képzettebbek és tehetősebbek az emberek, mint az országos átlag, de az utóbbit nem mindenki érzi így. A korábbi évekhez képest nőtt a mintába kerültek között munkanélküliek és az alacsonyabb státuszú lakásban élők aránya. A 2013-as közigazgatási reform eredményei közül az iskolai átszervezések a válaszadók közel 30 %-át érintették és a 45 % szerint romlott, 43 % szerint nem változott a létrejött állapot. A járási központ Budakeszire helyezése a válaszadók negyedét érintette, 60 % szerint rosszabb, 5 % szerint jobb ellátást eredményezett a korábbinál.

Állami bűnszövetkezet

Arra válaszolni kell, hogy attól még, mert szeretjük a Fidesz-kormányt, miért mondjuk rájuk, hogy állami bűnszervezetet hoztak létre” – mondta a budaörsi Közéleti Klub vendége, Bárándy Péter ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere. Aki erről a témáról egy tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, a Magyar Polip című kötetbe. A mintegy kétórás beszélgetés egészében volt a válasz a fenti kérdésre. De méginkább a húsz szerző munkájából álló kötet.

A BKK tájékoztatói

A forgalomba állt új buszok Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint településekre járnak ki a fővárosból, összesen 135 busz áll forgalomba így a BKK megrendelésére a Volánbusz Zrt. üzemeltetésében. A 4-es metró elindulása után három hónapig nem ritkul azonnal a felszíni hálózat, hanem megvárják, hogyan alakulnak az igények. Tarlós István, Budapest főpolgármestere elmondta, hogy a felszíni hálózatot alapvetően úgy tervezték, hogy minden utas a gyors, dugómentes és kényelmes utazást biztosító M4-es metróvonalat használja, akinek az nyújtja a leggyorsabb közlekedési módot. „Mindemellett azon utasainkat is – útvonaluktól függő módon és mértékben – az új metró igénybevételére ösztönözzük , akiknek az a jelenlegivel azonos eljutási időt jelent. Zömében meghagyjuk ugyanakkor a megszokott felszíni utazási lehetőséget azokon a vonalakon, ahol a metróra való átszállás kifejezetten lassítaná az utazást.”

Maja és a doktor néni

Egy budaörsi kislány, Németh Maja Marianna rajzát találta a zsűri a legjobbnak a 7-9 éves korosztályban az Astellas Gyermekrajz Pályázaton, amelyben a gyermekek rajzos formában mesélhették el kedvenc orvosukkal kapcsolatos legkedvesebb történeteiket.

Nyílik az új zsibvásár

Zsibvásárrá alakul vasárnap délelőtt a Budaörsi úti Virágpiac területe. A Budai Zsibvásár 2014. április 6-án reggel 7-kor nyit először. A szervező, Gyenge Róbert úgy döntött, hogy ne csak alkalmanként legyen ilyen zsibvásár a közelben, hanem minden vasárnap. „Árusként és vevőként is szívesen látunk bárkit. Igaz, én jobban örülnék sok magánszemélynek és kevesebb viszonteladónak, mert igazából nekik szántam ezt a lehetőséget, s mert ha ők jönnek el, sokkal érdekesebb és színesebb lesz a felhozatal. Nem beszélve arról, hogy ha valaki a saját régi tárgyait adja el, olcsóbb lesz a portéka és adott az alkudozás öröme, lehetősége” – nyilatkozott.

Negyedszázados barátság: Budaörs – Bretzfeld

Budaörs 1989 májusától áll testvérvárosi kapcsolatban a baden-württembergi Bretzfeld városával, így 2014-ben a testvérvárosi szerződés aláírásának már negyedszázados évfordulóját ünnepelték. Nem csak az önkormányzatok, hanem a kulturális intézmények között is jó viszony alakult ki. A városi kapcsolatok emlékére 1999-ben és 2009-ben külön kötet jelent meg, amely a két település közös eseményeit, történéseit vette számba.

Dóra és Szandra magyar bajnokok

Madarász Dóra a BSC női asztalitenisz csapatának tagja nyerte egyesben a 97. asztalitenisz országos bajnokságot. Pergel Szandra egyéniben bronzérmes lett. A két lány, klubtársak, párosban is nyert. Ezzel bebizonyosodott, hogy a BSC a legmeghatározóbb klub a hazai asztalitenisz életében.

Úszóegyesületünk is van már

Több mint száz versenyzője van a közelmúltban alakult Budaörsi Gardák SE úszóegyesületnek, melynek elnöke és egyik edzője Sió Zoltán. A másik edző Jókuti Péter. Az egyesület elsődleges célja, hogy eredményes versenyzőket neveljen, akik hosszútávon is megállják a helyüket a hazai és nemzetközi mezőnyben. „Hiszünk abban, hogy egy sportág akkor lehet sikeres, ha minél szélesebb kör űzi, ezért akiknek a versenyzés nem elsődleges, azoknak egy külön csoportot szerveztünk, ahol az általános fittség elérését és az egészséges testkultúra megteremtését tűztük ki célul” – mondta Sió Zoltán.

Illyéses diákok a bíróságon – próbaperen ismerhették meg a bíróság működését

Még 2014. február végén a Budaörsi Járásbíróság dolgozói perszimulációs gyakorlatot tartottak az Illyés gimnázium diákjainak. A bíróság épületébe meghívott gimnazisták egy gyorsított büntetőjogi per lezajlását tekinthették meg. A próbapert a Nyitott Bíróság Program részeként rendezték meg.

A Nyitott Bíróság Programot az Országos Bírósági Hivatal elnöke hirdette meg 2012-ben azzal a céllal, hogy bemutassák a bíróság működését a középiskolásoknak. A legfontosabb célkitűzés a jogtudatosság kialakítása, illetve a magyar igazságszolgáltatás működésének megismertetése a fiatalokkal, mert fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek vele, milyen jogok illetik meg őket és milyen kötelezettségeik vannak, ha egy eset szereplőivé válnak, akár tanúként, akár vádlottként. A perszimuláció során a fiatalok felgyorsítva, másfél órába sűrítve követhetik végig egy per lefolyását, elejétől a végéig. Az Illyésesek által megtekintett perben a járásbíróság munkatársai egy rablásos jogesetet dolgoztak fel. A program a fiatalok áldozattá vagy bűnelkövetővé válásának megelőzését is fontosnak tartja, a perszimuláció során megszületett ítélet elrettentésül is szolgálhat számukra.

Erről írtunk 10, 20 és 30 éve decemberben

Ez történt Budaörsön januárban húsz és tíz évvel ezelőtt

 

Miről írtunk 30, 20 és 10 évvel ezelőtt a Budaörsi Naplóban februárban?

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here