„A szív a legizgalmasabb szerv”- dr. Simkovits Dániel rendelésével bővül a kardiológia

0
151

Új kardiológus a csapatban

A budaörsi képviselőtestület által megszavazott 167 millió forintos támogatással a szakrendelő hat területen vállalta, hogy bővíti a szakellátási kapacitásokat az első negyedévben. Bemutatjuk dr. Simkovits Dánielt, akinek az érkezése jelentős mértékben segített lefaragni az előjegyzési időket a kardiológiai szakrendelésen.

Miért lett orvos?

Volt egy kisgyerekkori élményem, a kutyánkról derült ki, hogy szívbeteg, kímélni kell. Ez érthetően izgatott, igyekeztem vigyázni rá. Később református gimnáziumba jártam, sok minden érdekelt, de a pályaválasztásnál egyértelmű volt, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Az orvosi pálya mellett szóba jött a tanári is, végül a gyógyítás kerekedett felül.

És persze a kardiológia felé fordult.

Eredetileg háziorvosnak készültem, először abból szakvizsgáztam – egyébként mentőztem és a sürgősségi ellátásban is dolgoztam folyamatosan –, úgyhogy rengeteg különféle esettel találkoztam, ezen belül sok szív- és érrendszeri megbetegedéssel is. Rájöttem, hogy ebben az irányban szeretném továbbképezni magamat, így találtam vissza a legizgalmasabb szervhez, a szívhez. Az évek során a képalkotó diagnosztika és a szívelégtelenség irányába specializálódtam, ez a két „szívügyem”.

Budaörsre múlt év végén az önkormányzat és a szakrendelő közös előjegyzésiidő-csökkentő programja keretében érkezett, miután feladta kórházi állását. A kardiológiai szakrendelésen a kapacitás ezzel megduplázódott, a páciensek jelenleg átlagosan 4 hét várakozás után kerülnek szakorvos elé.

A TritonLife Magánkórház Budaörs közfinanszírozott kardiológiai járóbeteg-szakrendelésének keretében kedden és pénteken is rendelek, hetente 40–50 pácienst tudok ellátni. A többi napokon máshol dolgozom, főleg a magánellátásban, illetve továbbra is részt veszek az állami sürgősségi ellátásban is, amit nagyon szeretek, hiszen változatos munka, és pótolhatatlan rutint ad az orvosnak.

Milyenek Budaörsön a körülmények?

A felszerelés és a munkafeltételek egyaránt jók, a vezetéstől és a kollégáktól minden támogatást megkapok. Kiváló asszisztensek segítenek Tóth Mária és Bóna Judit személyében. Értelemszerű, hogy szoros együttműködés alakult ki a képalkotó vizsgálatokat – röntgent, ultrahangot – végző kollégákkal, emellett főleg a diabetológiával és az endokrinológiával vannak átfedések a társbetegségek okán. Kiemelném az alapellátásban dolgozó budaörsi háziorvosok felkészültségét. A háziorvos kollégák tapasztalata széles körű; a nem komplikált magas vérnyomás kezelése alapvetően nem is igényel kardiológust. A szakellátásba csak összetettebb kórképekkel szükséges beutalniuk a betegeket. Küldik is az „izgalmas” eseteket, jó az együttműködés.

Mit tehet az ember saját szívének egészségéért?

Olyan tanácsokat tudok mondani, amelyek sokszor hangzanak el, de persze nem mindig sikerül betartani őket. A legfontosabb a rendszeres, rekreációs jellegű testmozgás, ideálisan napi fél–egy óra időtartamban. Ezt a mindennapos fizikai munka sajnos nem helyettesíti. Fiatal korban kell megalapozni, hogy szívünk és ereink megedződjenek, életünk későbbi szakaszában is bírják a terhelést. Az aktív életmód a mozgásszervi betegségek megelőzésének legjobb módja is egyben. Kiemelendő még az elhízás megelőzése, amiben hazánk nagyon rosszul áll uniós összehasonlításban is. A testmozgás mellett a megfelelő étrend is segít. Nem vagyok dietetikus, de a „mediterrán diéta” kifejezés ma már kórházi zárójelentésekben is szerepel – nem véletlenül.

Saját tanácsait megfogadja?

Igyekszem. A rendszeres mozgás többé-kevésbé megvan, a táplálkozásra is figyelek. A dohányzás természetesen szóba se jön – egy dohányzó kardiológus azért nagyon rossz reklám lenne…

Mi a legjellemzőbb kórkép a szakrendelésen? És hol lehetne többet tenni?

A legtöbben szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkeznek. Ahol pedig restanciánk van, az a szívelégtelenség. A kérdés szakmai érdeklődésem középpontjában áll: becslések szerint ma Magyarországon 200 ezer ember él ezzel az állapottal, de legfeljebb százezer kap gondozást. A másik ötven százalékot is fontos lenne időben gondozásba venni. A súlyos szívelégtelenség életkilátásai kezeletlenül nem jobbak, mint a tüdőrákéi, a várható túlélés csupán néhány év! A kardiológia az orvostudomány talán legdinamikusabban fejlődő területe napjainkban. Ennek köszönhetően rendszeres gondozással – gyógyszeres és eszközös terápiákkal – ma már jó túlélés és megfelelő életminőség biztosítható a páciensek nagy hányadának.

Mikor kell szívelégtelenségre gyanakodnunk?

A betegség minden korosztályt érinthet. A tünetek intenzitása széles spektrumon mozog. A dekompenzált szívelégtelenség legkézenfekvőbb tünetei az úgynevezett alarmírozó jelek. Ilyen az alsó végtagok ödémásodása, amit sokszor gyors testsúlygyarapodás kísér. Ilyen a fokozódó fáradékonyság és fulladás is. És ilyenek lehetnek a visszatérő éjszakai, nyugalmi fulladásos rohamok. A tünetek vegyesek, illetve különböző intenzitásúak lehetnek. Előfordul teljes panaszmentesség is súlyosan csökkent bal kamrai pumpafunkció mellett – szervezetünk sokszor hihetetlenül sokáig képes kompenzálni egy kórállapotot! Fontos lenne, hogy az érintettek időben ki legyenek szűrve, és eljussanak kardiológushoz. Gondozásukra megfelelő felkészültség mellett a kardiológiai járóbeteg-ellátás is kiválóan alkalmas, emellett egy országos szívelégtelenségcentrum-hálózat terve már régóta napirenden van.

Névjegy:

Dr. Simkovits Dániel 2009-ben diplomázott, háziorvostan szakvizsgát 2013-ban, kardiológiai szakvizsgát 2019-ben szerzett. 2013-tól tíz éven át a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet munkatársaként dolgozott. A betegellátás mellett szeretett szakterülete a kardiológiai képalkotás. Publikál, konferenciákon ad elő, doktori iskolába jár. A budaörsi orvoscsapathoz 2023 végén csatlakozott. Feleségével nemrég költözött Érdre, első gyermeküket várják. Szabadidejében kirándul, olvas vagy a hobbielektronikával ismerkedik. Utóbbi új, kifejezetten felnőttkori szenvedély: „Olyan területet választottam, ami érdekelt, és hasznos a mindennapokban; mindenkinek jót tesz, ha új dolgokat tanul.”

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here