A Stop Sorosról budaörsi közéleti személyiségek véleménye (1. rész)

0
1790
2018. február 6. STOP SOROS! plakát. Soros milliókat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről, felirat. Kormány kampányplakátja. Kampány, óriásplakát. Fotó: Tóth Gergő

“Annál gyalázatosabb dolgot elképzelni sem tudok, mint a legkiszolgáltatottabb emberek és segítőik kriminalizálása” – válaszolta lapunk kérdésére Wittinghoff Tamás polgármester. Több helyi politikust, közéleti személyiséget kértünk arra, hogy értékelje a parlament által június 20-án elfogadott Stop Soros törvénymódosítást és az alaptörvényben a hajléktalanság “betiltását”.

 

2018. február 6. STOP SOROS! plakát. Soros milliókat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről, felirat. Kormány kampányplakátja. Kampány, óriásplakát. Fotó: Tóth Gergő (Népszava)

Éppen a menekültek világnapján, június 20-án szerdán a magyar parlament 160 igennel megszavazta a Stop Soros törvénymódosítást, így mostantól a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) hatálya elé esik az, ha valaki segítséget nyújt a jogellenes bevándorlásban. Ugyanekkor bekerült az alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása is, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen a javaslat szerint minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely. Ezt az országgyűlés 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében szavazta meg, ugyanis 35 ellenzéki képviselő nem szavazott, a Jobbik-frakció tagjai azonban igennel voksoltak a kormány javaslatára.

Bár a Budaörsi Naplóban országos politikai témákkal csak akkor szoktunk foglalkozni, ha azok közvetlen hatással vannak városunkra (lásd az oktatás vagy éppen a szemétszállítás központosítása), néha kivételt teszünk. Hiszen azt szeretnénk, hogy ha valamilyen véletlen folytán kizárólag a Budaörsi Napló maradna fenn írásos dokumentumként az utókornak napjainkról, ükunokáink akkor is reális képet kapjanak arról, miként éltünk mi itt, például 2018 nyarán Budaörsön. Ehhez pedig egy ilyen fajsúlyú kormányzati és parlamenti döntés, mint a fentiek, egészen biztos, hogy fontos.

A kérésem tehát az volt több ismert budaörsihez, hogy korlátozott terjedelemben írja meg lapunknak, illetve olvasóink számára, miként értékeli a Stop Soros törvénymódosítást és a hajléktalanság “betiltását”!

Elsőként Wittinghoff Tamás polgármester válasza érkezett meg

A rendszerváltás utáni időszak eddigi legszomorúbb és legszégyenletesebb napjaként vonul be a magyar történelembe 2018. június huszadika.

Azt eddig is tudtuk, hogy az állampárt, ha teheti, mindenféle gátlás nélkül írogat bele az alkotmányosságot felszámoló alaptörvénybe olyan dolgokat, melyeknek semmi keresni valójuk nincs egy olyan fundamentumban, mely éppenséggel a törvényhozó és végrehajtó hatalom korlátait lenne hivatott rögzíteni, illetve olyan alapértékeket, melyekben az egész társadalmat átható konszenzus van.

Annál gyalázatosabb dolgot elképzelni sem tudok, mint a legkiszolgáltatottabb emberek és segítőik kriminalizálása. A hajléktalanokkal szembeni érzéketlenség egyfelől embertelen, másfelől a helyzetüket a büntetőjogi eszközökkel megoldani gondolóknak sem a keresztényi könyörületességhez, sem az emberi jóérzés minimumához nincs közük. Ma Magyarországon a mintegy harmincezer hajléktalan töredéke számára nyújtanak különböző segélyszervezetek menedéket. Mellesleg ezen civil szervezetek egy részét is üldözi is a jelenlegi hatalom, ezzel jelentősen megnehezítve karitatív munkájukat.

Fájdalmas dolog azt tapasztalni, hogy az egyházak részéről csak elvétve és halkan hallani ezzel szemben kritikus megnyilatkozásokat. Jóllehet, köztudott, hogy ez a rendelkezés szembe megy mindazon értékekkel, melyeket a keresztény egyházak hirdetnek…

Az pedig már a cinizmus minősített esete, hogy a sorosozás, a gyűlöletszítás törvénybeiktatásának időpontjául a menekültek világnapját választották.

Hazudik, aki azt állítja, hogy nem óriási probléma a menekültválság. Aki azonban ennek megoldásában nem közös európai megoldást keres, hanem belpolitikai célokra használja fel ezt a milliók számára reménytelen helyzetet, az a harmincas évek szomorú hagyományait követi.

Nem csupán arról van szó, hogy különbséget kell tudni tenni a menekültek és a jobb élet reményében útra kelők között. Talán nem kell magyarázni, hogy az ezerszámra lemészárolt családok közül, aki az életét mentve kijut a borzalomból, azt civilizált ember együttérzéssel kezeli.

De miközben megy az általánosítás, a migránsozás, a terrorizmussal riogatás, azt látjuk, hogy a szlovák hatóságok elfognak egy ukrán, körözött terroristát, akinek a magyar hatóság, sok a magyar nyelvet távolról sem ismerő ukrán állampolgárhoz hasonlóan, simán magyar állampolgárságot adott, ezzel rászabadítva őt az EU bármely országára.

Azaz, miközben gyűlöletet szítanak, az elemi kötelességüket sem teljesítik.

Természetesen az is döbbenetes, hogy mostantól a hatóságok „alkotmányos” kötelessége lesz a keresztény értékek védelme, melyeket éppenséggel ez a mostani alaptörvény módosítás tipor két lábbal. A legszomorúbb azonban mégis az a közöny, amely ezen döntéseket kíséri. A társadalom egy része szégyenkezik, nagy része tudomást sem vesz arról, hová züllik körülötte a világ.

(Folytatjuk)