Hat részesre tervezett sorozatunkban elsősorban a társasházban élőkkel szeretnénk megismertetni a közös képviselő munkáját. Ha ugyanis megfelelő szakembert (aki már nem kell, hogy ott is lakjon) bíznak meg a feladattal, sok-sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg saját magukat. Szerzőnk, Kisberk Balázs, akihez több budaörsi lakótelepi társasház tartozik.
A közös képviselő munkáját a Társasházi Törvény szabályozza, az abban foglaltaktól nem lehet eltérni. A törvényt azonban 2002-ben alkották, ami napjainkra sok esetben elavult. Bár számtalanszor módosították, szükség lenne egy újabb frissítésre, ami alkalmazkodik az időközben megváltozott helyzetre.
A fő probléma, hogy a közös képviselőnek alig vannak olyan érdemű „jogosítványai”, mint amit a lakók elvárnak. Ha a társasház létrehoz egy belső szabályzatot, egy házirendet, ott szabályozhatja azt, hogy időben mettől-meddig lehet egy lakást felújítani, hiszen ez a művelet zajjal jár, ami a többi lakót nyilvánvalóan zavarhatja. De ha ezt egy lakó nem tartja magára nézve kötelezőnek, akkor a lakók azonnal a közös képviselőhöz fordulnak. A közös képviselő ugyan felszólíthatja a „renitens” lakót a munka befejezésére, de ennél többet nem tehet, mert nincs hatósági jogosultsága. Ha nagyobb szigorra van szükség, a lakó megkeresheti a hatósági osztályt jogorvoslatért, birtokvédelmi eljárást kérve, de ezzel az ügyet tovább bonyolítja és esetlegesen meghosszabbítja, miközben például egy lakásfelújítás esetében szándéka ellenére kitolhatja a felújítás befejezésének határidejét.
Fentiek tehát arra mutatnak rá, hogy mielőbb változtatni kellene a régi 2003-as Társasházi Törvényen vagy a megváltozott körülményeket figyelembe vevő merőben új törvényt megalkotni.
A Társasházi Törvény szabályait vizsgálva kitűnik, hogy ha a közös képviselő nem tartja be a számára kötelezően előírtakat, akkor a törvényalkotó azonnal szankcionálhat. A Közös Képviselők Országos Szövetsége lenne hivatott arra, hogy a feléjük megfogalmazott problémákat orvosolják, de a legutóbbi ilyen tanácskozáson sem foglalkoztak vele. Miközben például a rezsicsökkentés jótékony hatását bemutató kimutatások kifüggesztését a legnagyobb szigorral ellenőrzik.
Egy társasház élete a benne a lakók életvitelével azonos. Ha egy lakó szeretné például beépíteni az erkélyét, a társasháznak nincs beleszólási joga, ahogy a klímaberendezések elhelyezésébe sem, ami pedig a ház külső homlokzatát érinti. Kivételes helyzet, amikor a ház belső szabályaiban erre vonatkozóan hoz tiltást vagy megengedést.
Összegezve az elmondottakat és azt, hogy a közös képviselő nem mindenható, sürgetően szükség lenne a 2003-as Társasházi Törvény módosítására úgy a közös képviselők által megfogalmazottakat figyelembe. A törvény ne csak szankcionáljon, hanem jogokat is biztosítson!
A sorozat cikkei: https://budaorsinaplo.hu/a-tarsashaz-irott-es-iratlan-szabalyai/
A kintlévőségek kezelése – a közös képviselő szemszögéből 3. rész
Sorozatunk 1. része ITT olvasható.
