A kőhegyi kereszt és kápolna

0
549

Budaörs jelképe a Kőhegy kimagasló sziklája és tetején a vaskereszt, aminek az eredetijét 1895-ben állították és az 1950-es évek elején távolítottak el. A város összefogással 1995-ben pótolta az eredeti formájában. Nagyon szép innen a kilátás. Mellette található a kápolna.

Egy ismerősöm a napokban felsétált és szép képeket készített a Kőhegyen. Elkértem tőle, mert olvasóinknak is látni kell. Bár december 23-a van és a hó még nem esett, de a dér a dombjainkat fehérbe öltöztette. Lentről is jó felnézni.

Egy kis helytörténet: a budaörsi Kőhegy, ami igazából egy kopasz domb 200 méter magas. Szakrális hely, hiszen a tetején található a kereszt és kápolna, továbbá a Szentháromság szobor és a barlangok.  A kereszt négy és fél méter magas. A kirándulók szívesen másznak fel erre a sziklára – bár télen inkább ne tegyék, nehogy megcsússzanak. Magának a sziklának tudomásunk szerint nincs különösebb érdekessége, hacsak a formája nem. Egyes útikönyvek szerint teve feje, de ehhez azért kell némi fantázia.

A kápolnát eredetileg Wendler Ferenc (1815-1897) egyszerű budaörsi istenfélő földműves építette 1855-ben, mert a történet szerint több alkalommal megjelent neki Szűz Mária és egy alkalommal kijelentette neki, hogy: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Miután egy bányaszerencsétlenség után Mária segédletével életben maradt Wendler Ferenc elhatározta, hogy örök időkre emléket állít a Kőhegyen a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A tervével eleinte sok nehézségbe ütközött, mert a helyi pap is lebeszélte a kápolna építéséről és – megint csak a történet szerint – még az ördög is fenyegette a jelenéseivel. Ennek ellenére 1855 tavaszán rokonokkal és helyiek segítségével megkezdték a Kőhegyre felvezető út építését, majd májusban a kápolna építését, amely októberre el is készült és felszentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Feleségének halála után Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolnáról az élete hátralevő részében megfelelően kíván gondoskodni, és a kápolna melletti sziklába egy barlangot vájt, hogy ott a kápolna közelségében élhessen. 1872-ben kezdte el kiásni kereszt alakban a barlangot, amelybe 1878-ban be is költözött. Élete hátra levő részét itt élte le békésen Szűz Mária szolgálatában. A faluba már nem ment le, a gyermekei látták őt el élelemmel. A barlangban állt egy hosszú láda, amely ágyként szolgált, a fekhely felett rózsafüzér lógott, a falon egy kereszt és egy szenteltvíztartó volt. Volt egy tűzhelye is, ami alatt áll egy márványtábla a következő felirattal: „Családi otthon Wendler Ferenc örököseinek maradjon meg örök időkre, 1872.” A barlang három részből állt a legnagyobbik helyiség körülbelül 3 méter hosszú, 2 méter széles és 2 méter magas volt, itt Haag Rudolf domborműve volt látható, amely Krisztust ábrázolta Pilátus előtt. A másik fülke 1900-ban készült el, melyben egy teljes életnagyságú Krisztus-szobor állt. Wendler egyik dédunokája Grósz Mátyás 1934-ben jelentősen kibővítette a barlangot és remeteként élte itt az életét. A kápolnát 2003-ban, a budaörsiek összefogásával, nagyobb részben adományokból és kisebb részben önkormányzati támogatással építtette újjá a budaörsi német nemzetiségi önkormányzat.kőhegy télen