Városunkban általános iskola és a Heimatmuseum is viseli a magyarországi németség egyik legnagyobb alakjának, az 1874. január 25-én a mai Szerbia területén fekvő Dunacséb községben világra jött Bleyer Jakabnak a nevét.
Az éppen másfél évszázada született irodalomtörténész-filológus Bleyer tudósként a magyar-német irodalmi kapcsolódásokat kutatta, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották és részt vett a Germanisztikai Intézet megalapításában is.
Az első világháború idején, 1917-ben jelent meg a hazai németségről szóló tanulmánya, amelyben kiállt a nemzetiség nyelvi- és kulturális jogaiért, miközben kifejezte a magyarság iránti mély elkötelezettségét is: „De amikor így nyíltan, amint mindig tettem, az én „sváb” népem mellé állok, egyúttal fönntartás nélkül vallomást teszek az én magyar nemzetemről is. Ahhoz a vér köteléke fűz, ehhez a culturáé, melynek levegőjében élek és dolgozom” – vallotta meg a magyar-német együttélés lehetőségeit felvázoló írásában.
Bleyer ideológiailag élesen szemben állt az 1918 őszén hatalomra jutó, a nemzetiségeknek jórészt kedvező polgári demokratikus forradalommal, majd az 1919-es proletárdiktatúrával, de a magyar területi integritás melletti kiállása miatt az erős német öntudattal rendelkező erdélyi szászokkal is komoly ellentétjei alakultak ki. Bleyer tevékenyen részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, majd 1919 késő nyarától 1920 decemberéig a nemzeti kisebbségek tárca nélküli miniszteri posztját is betöltötte. Legfőbb céljának nemzetiségi iskolák létrehozását és a nyugat-magyarországi német autonómia biztosítását tekintette, törekvéseiben pedig az akkori magyar kormánypolitika – elsősorban külpolitikai érdekekből – támogatta. A Magyarország számára drámai veszteségeket hozó trianoni békeszerződés következtében felerősödő nacionalista közhangulat Bleyer ellen fordult, aki ennek hatására távozott a kormányból. Lemondása után az 1922-ig, majd 1927-től haláláig országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Bleyer tovább küzdött a több mint félmilliós magyarországi németség nyelvi és kulturális jogaiért. Céljai elérése érdekében 1921-ben német nyelvű hetilapot alapított Sonntagsblatt címmel, amely kiemelkedő népszerűségnek örvendett a hazai német agrárnépesség körében, valamint országos egyesületet hozott létre 1923/24-ben Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) néven. A kormány által engedélyezett és részben ellenőrzött szervezet élére a végrehajtó hatalom felé lojálisabb Gratz Gusztáv volt külügyminiszter került, Bleyer pedig az ügyvezető alelnöki tisztséget tölthette be. Bleyer eszmeiségében egyre nagyobb szerepet kapott a német néphez való tartozás tudata, amelyet egyenrangúnak tekintett a magyar állam iránti hűséggel. Ezt az érzését csak fokozták a magyar nemzetiségpolitikával kapcsolatos vélt vagy valós csalódásai, így például az 1923-as kisebbségi iskolarendelet végrehajtásának elhúzódása vagy az MNNE helyi alapszervezetei megalakulásának akadályoztatása. Az 1930. évi népszámlálás eredménye – amely alapján több mint 70 ezerrel csökkent a hazai németek létszáma – lesújtotta Bleyert és egyre inkább Németországra támaszkodva akarta elérni a hazai németség nyelvi és kulturális jogainak biztosítását, miközben bár erőteljesen meggyengült, de teljesen nem szűnt meg a magyar kormánnyal való párbeszéde sem. A német politikai elittel történt kapcsolatépítése ugyanakkor további bizalmatlanságot szült vele szemben a magyar politikusok körében. Bleyer utolsó parlamenti beszédében felsorolta a hazai német sérelmeket és nyíltan a magyar államhűség megrendüléséről beszélt, ám ez a felszólalása is tükrözte ezzel kapcsolatos belső küzdelmét, amely végül felőrölte őt és döntően hozzájárult alig fél évvel később, 1933. december 5-én Budapesten bekövetkezett halálához.
Bleyer Jakab – minden ellentmondásosságával és hibájával együtt – a magyarországi németség egyik kiemelkedő programadó személyisége volt.
Bleyer Budaörsön is járt, például 1926-ban részt vett egyesülete helyi csoportjának megalakulásán, egy másik alkalommal pedig Úrnapján volt jelen és látta a körmenetet és a virágszőnyeget is.
Írta: Grósz András
A szerző előadása, amely 2024. január 26-án hangzott el a Heimatmuseumban, ahol Bleyer Jakabról kiállítás is nyílt, hamarosan megtekinthető a TV2040 műsorán.
