Budaörsi Zöld Napok keretében tegnap sorra került a Zöld Szombat elnevezésű programsorozat a PostART épületében, ahol meghívott előadók beszéltek különböző témákról, így a háztartásban keletkező szemét csökkentéséről Tóth Andi, a permakultúrás kertészkedésről Neubauer Éva és Árvai Boris, a komposztálásról Markó Gergely. Rajtuk kívül még beszámolt a városháza energiatakarékossági szerveződéséről Szabó Sándor és a leendő Otthon utcai közösségi kert terveiről Gergely István. Az érdi Szappanfű bolt jóvoltából pedig néhány kozmetikai terméket is elő lehetett állítani saját kezűleg.
Szombaton egész napos rendezvény keretében elsősorban a környezettudatos, fenntartható életmóddal kapcsolatos előadásokat lehetett meghallgatni a PostART nagytermében, mellesleg pedig szó esett az Otthon utcában létesítendő közösségi kertről is, valamint a városházán zajló energiatalarékossági módszerekről is elhangzott egy beszámoló. Az eseményt az önkormányzat szervezte Budaörsi Zöld Napok néven, ennek a mostani Zöld Szombat mellett a Budaörs Fesztivál idején, a főúton május 11-én a Zöld Sátor is része lesz, ahol majd többek között öko játszóházzal és energiatudatos kvízzel várják az érdeklődőket.
A rendezvény elején Vágó Csaba, a polgármesteri kabinet vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében mindenkit arra biztatott, hogy „a Földet kímélő módon létezzen a mindennapokban”, hiszen a korábbi évek tapasztalata alapján a világ államfőitől hiába várjuk, hogy a helyzet javulására törekvő egyezmények megszülessenek. De folyamatosan törekedni kell arra az állampolgároknak, hogy aktivitásukkal elérjék, hogy a döntéshozók foglalkozzanak a klímavédelem ügyével.
Az első előadó, Tóth Andi Zero Waste mentor volt, aki háztartási hulladékcsökkentési módszerekről beszélt. Mesélte, hogy nyolc éve még ritkaságszámba ment, ha valaki saját kis textilszatyrot vitt a boltba a zöldségeknek, ma pedig már nem az, sőt, árulnak is ilyet. Tehát az emberek alakítják a keresletet, a kínálat ahhoz igazodik, ezért feltétlenül érdemes egyénileg törekedni például a csomagolásmentes termékek vásárlására, mert minél többen teszünk így, annál több ilyen bolt létesül. Előadásának egyik része a fordított piramis magyarázata volt, amely az emberi magatartás és a szemétmennyiség összefüggéseit ábrázolja. E háromszög felső, legszélesebb részében azok szerepelnek, amit haza sem viszünk, mert nincs rá szükségünk. A második, hogy ha kell is valami, akkor sem szabad belőle túl sokat venni, ha akciós sem, mert ha a végén mégsem fogy el, akkor szintén csak szemétté válik. Harmadik fokozat a már meglévő dolgok javítása, illetve újra felhasználásuk (például befőttes üveg ceruzatartónak). Negyedik, ha külön gyűjtjük, szelektíven az iparilag újrahasznosítható és a végképp szemétnek minősülő dolgokat. Ötödik szint a komposztálás, ami már nem is szemét, ha háztartásunkban szinte már csak komposztálható hulladék keletkezik.
Tóth Andi javaslata szerint úgy érdemes elkezdeni a szemétcsökkentést a háztartásban, hogy először kiborítjuk a szemetesünket és átnézzük, mi van benne, majd átgondoljuk, melyik, mivel helyettesíthető, amikkel nem jár együtt olyan sok csomagolóanyag, azaz szemét, például PET palackos víz helyett csapvíz.
Az érdi Szappanfű bolt nem csak eladásra kínált termékeivel volt jelen, hanem workshop-szerű foglalkozást is tartott, a házi készítésű kencék iránt érdeklődők készíthettek maguknak folyékony szappant, parfümöt és fürdőbombát. Ezzel a kézműveskedéssel szünetet iktattak az előadások közé, délután egy órakor pedig a fél négyre meghirdetett közösségi kert témájával folytatták, mert a közösségi kert előadói ezt kérték, ami azonban elhibázott lépésnek tűnt, mert utóbb kiderült, a legtöbb embert a közösségi kert témája érdekelte volna a leginkább, ezért fél négyre jöttek – de hiába.
Az Otthon utcai közösségi kertről Gergely István, a kertet működtető Kőhegy Civil Egyesület elnöke beszélt. Egyelőre a kezdeti munkálatokról tudott beszámolni, az önkormányzat tulajdonában álló telket 2026. szeptemberéig kapták meg használatra a kertészkedni vágyók. A terület közel van a lakótelephez. Várhatóan 30-35 parcellát alakítanak ki első körben, egyenként 2×5 métereseket, és némi szabályozás is lesz a termesztés során felhasználható anyagokról, viselkedési normákról. A tervek között szerepel komposztáló létrehozása, illetve kerítés és vízvétel lehetősége, ehhez és egyéb költségek fedezéséhez tagdíj bevezetését is tervezik. A város kikötése, hogy 70 %-ban azért budaörsiek műveljék majd ezeket az ágyásokat. A budaorsikozossegikert@gmail.com email címen lehet érdeklődni, illetve jelentkezni.
Érdekes, az ökoszisztémát középpontba helyező, a Fenntartható kertészkedés – Permakultúra a városi kiskertekben című előadást tartott Árvai Boris és Neubauer Éva, akik a Permakultúra Tájoló internetes oldalt szerkesztik. A permakultúrát úgy definiálták, hogy az egy ökológiai folyamatokat utánzó, etikus tervezés emberi élőhelyek, mezőgazdasági, gazdasági és társadalmi rendszerek kialakítására. Lényege, hogy ami jó az embernek, az jó legyen a környezet számára is és a jövőre is csak pozitív hatással legyen. Fontos alapelvei közé tartozik eszerint a biodiverzitás, nem csak a növények tekintetében, hanem más élőlények, például madarak élőhelyének kialakítása révén is. A keletkező zöldhulladék visszaforgatása a kertbe mulcsként és komposztként. A rovarok szerepét sem becsüli alá a permakultúrás gondolkozás, sőt, fontos cél a megtartásuk: a beporzóknak kedvező méhlegelők kialakításával, rovarhotelek létesítésével, méh- és lepkeitató létrehozásával. Kerti tó is jellemzi még, amely a fajgazdagságot növeli, de esővíztárolóként is funkcionál.
A komposztkészítésről osztott meg részleteket hallgatóságával Markó Gergely, a Humusz Szövetség munkatársa. A legfontosabb tudnivalók közé tartozik, hogy alul nagyobb ágak kuszasága legyen, ami szellőzést biztosít, rétegezni kell a nedvesebb, zöld, nitrogéndús és a száraz, barna, széntöbbségű anyagokat egyenlően, és ha eltolódik ez az arány, akkor ki kell egyenlíteni, illetve nem szabad, hogy a komposzthalom kiszáradjon.
Végezetül Szabó Sándor projekt koordinátor, az önkormányzat munkatársa beszámolt a városházán öt éve megalakult tízfős Energiaközösség munkájáról. A csapat akkor jött létre, amikor a város három intézménye részt vett egy energiamegtakarítási versenyben. Annak lezárultával pedig nem szűnt meg, hanem továbbra is végzik azt a szemléletformáló munkát, amellyel a városházán dolgozókat terelik az energiaspóroló munkavégzés irányába. Ezt különböző figyelmeztető táblák kihelyezésével (például hogy ne hagyják égve a villanyt fölöslegesen vagy hogy a kétoldalas nyomtatást alkalmazzák), illetve példamutatással végzik. A cél az, hogy e szemléletformálással kialakuljon a városházán dolgozókban az a belső motiváció, amely a környezettudatos életformához szükséges.
