Május 26-án lesznek az európai parlamenti választások, a kampány nálunk is megkezdődött. Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester szerint, akivel az alábbi interjút készítettük, „az Európai Unióban ugyan rengeteg párt és pártcsalád képviseli az országokat, egymástól egészen eltérő nézetrendszerekkel, de az Unió ettől függetlenül stabil.”
Ön szerint mi az idei uniós választások valódi tétje? Az illegális bevándorlás kezelése vagy maga az európai közösség fennmaradása?
Egy mondatban válaszolva egyik sem. Az illegális bevándorlás kérdésének középpontba állítása a szélsőséges pártok érdeke, mert ez a kérdés sokakban kelthet félelmet, ezért ezeket az érzelmeket meglovagolva igyekeznek a saját táborukat növelni. Mellesleg a félelem azokban az országokban a legerősebb, ahol alig vannak, vagy egyáltalán nincsenek menekültek, például Lengyelország és Magyarország. Az pedig természetesen fel sem merül, hogy a tét az Unió fennmaradása lenne. Még a legelvakultabb politikai vezetők sem akarják országukat kivezetni az Unióból, hiszen a pénz, ami az EU-ból áramlik, jól jön nekik. Az Európai Unióban ugyan rengeteg párt és pártcsalád képviseli az országokat, egymástól egészen eltérő nézetrendszerekkel, de az Unió ettől függetlenül stabil. Hiszen az Európai Parlament elsöprő többségét a konszolidált, szélsőségektől mentes keresztény konzervatív és a szociáldemokrata pártok adják. De ide sorolhatók a zöldek és a liberálisok is. A többieknek nagy a hangjuk, de nincs érdemi befolyásuk. Az Uniót fennállása óta folyamatosan érték kihívások, de az erejét éppen az adja és adta meg, hogy ezekre mindig képes volt, ha lassan is, de jól reagálni. A migrációt sikeresen kezeli az Unió. 2015-höz képest 10 százalékra szorította vissza a bevándorlást! Ez óriási siker. Ehhez képest döbbenetes Orbán kampánya a bevándorlást segítő Európáról. Ezért is keltett Európa szerte olyan nagy indulatokat egy ekkora hazugság.
Egy ideig úgy tűnt, hogy veszélyesen megerősödhetnek a szélsőségesek (Trump, brexit, Orbán-jelenség)…
De ma már minden mérés azt mutatja, hogy ez nem így lesz. A mostani tét tehát részben az, hogy tényleg ne erősödjenek a szélsőségek, és az Unió vezetése olyan kezekbe kerüljön, amelyik gyorsabban képes reagálni az aktuális kihívásokra. A Fideszhez hasonló szélsőséges erők visszaszorítása az igazi tét, és ugyanez a hazai választás tétje is, hogy a populisták ne megerősödve kerüljenek ki belőle.
Mit ért Európai Egyesült Államok alatt? A nacionalisták mint rettegett dolgot emlegetik, míg az uniós egység pártolói célként tűzik ki? De miről is van szó?
Európa mind lakosságszámban, mind gazdasági teljesítményben, mind innovációban, szellemi tőkében vetekszik Amerikával, Oroszországot messze lekörözi. A széttagoltsága miatt azonban ez az erő nem érvényesül. A feltörekvő Kína mellett az átrendeződő világban Európa nem rúg labdába. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a jövőben neki „nem osztanak lapot”. Mert most sem katonailag, sem gazdaságilag nem tud egységesen fellépni. Az Európai Egyesült Államok egy távoli vízió, közel és közép távon az erősödő integrációt, az egységesebb fellépést, a hatékonyabb gazdasági együttműködést értjük rajta. A szélsőséges pártok jelszava, az erősebb nemzetek vagy nemzetállamok Európája olyan szlogen, mely leginkább arra irányul, hogy az ezt hangoztató politikai vezetők a saját hatalmukat erősíthessék a hazájukban. Egy egységesebb és erősebb Európában például minden országban nyomozhatna az Európai Ügyészség. A tagállamok néhány kivétellel csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Mi nem. Kinek az érdeke, hogy Magyarországon ellenőrizetlenül lehessen kezelni az unióból érkező ezermilliárdokat?
Van-e jelentősége Ön szerint annak, hogy a jelek szerint az uniós választásokon az ellenzéki pártok külön-külön indulnak a Fidesz ellen?
Ellentmondásosak a mérések és kalkulációk. A 2018-as ellenzéki választási kudarc nyomán sokan evidensnek sokan gondolják, hogy most együtt kellene indulni. Mert a hazai tét Orbán legyőzése. Mivel az 5 százalékot el nem érő pártokra leadott szavazatok elvesznek, így a külön indulás a Fidesz esélyeit növeli. Az ellenzéki pártok egyrészt meg akarják mérni magukat az őszi önkormányzati választások előtt. Másrészt azt állítják, hogy ha együtt indulnának, akkor az egyes pártokat nagyon utáló szavazók távol maradnának a választástól. Erre is vannak hihetőnek tűnő adatok, mérések. Az a hatás természetesen nem mérhető, hogy a remény a Fidesz legyőzésére nem mobilizálná-e még a passzív szavazókat is. Hozzátéve, hogy egy olyan markáns és egységes fellépés, amely a lengyel ellenzék részéről tapasztalható, hitet is adhatna a változást remélő polgároknak. Elvileg külön indulás esetén is legyőzhető a Fidesz, de ahhoz mindenkinek el kellene menni szavazni, aki elégedetlen Orbán Európa ellenes politikájával.
Mivel járhat Magyarország számára, ha a Fideszt kizárja – egyelőre ugye csak felfüggesztette – a saját pártcsaládja?
Az Európai Parlamentet ugyanúgy kell elképzelni, mint a magyart. Ott is különböző pártcsaládok ülnek, és amelyiknek a legtöbb tagja van, az adja az unió vezetését, azok töltik be a legfontosabb posztokat. Ezért, aki ebbe a pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozik, az többet tud segíteni a saját hazájának. Amikor EU ellenes, valótlan állításaival azt kockáztatja Orbán Viktor, hogy kidobják innen, akkor nem marad majd más neki, mint az Európa ellenes jelentéktelen szélsőséges pártok közé beülni, akiknek semmilyen hatásuk nincsen a döntésekre. Ezzel természetesen gyengíti Magyarország pozícióit is.
Mivel járhat – egyáltalán van-e ilyen valós veszély -, hogy Magyarország kerül az unión kívülre?
Magyarországot senki nem akarja kitenni az Unióból és ez nehéz is lenne. A nagyobb veszély az lenne, ha esetleg Orbán akarná kivezetni hazánkat a közösségből. Szerintem ez sem reális veszély. Egyrészt hatalmas összegeket kapunk az Unióból. Pont annyit, amennyi a magyar gazdasági növekedés. Vagyis ezen pénzek nélkül gazdasági hanyatlás indulna be. Orbán hintapolitikájának Putyin és az Unió között csak addig van értelme – Putyin számára csak addig fontos ő – ameddig bent vagyunk az Unióban. Mellesleg mindenféle unió ellenes propaganda hadjárat ellenére, a magyarok 80 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságunkat. A fideszes szavazók is. Ezzel nehéz lenne szembemenni. Orbán mondása volt, hogy az Unión kívül is van élet. Van tényleg, de az olyan, mint Erdogan Törökországa, vagy Putyin Oroszországa. Paradox módon a brexit kudarca is az uniós eszmét erősítette, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a kiválás még egy olyan gazdasági nagyhatalom számára, mint Anglia is súlyos veszteségekkel jár.
Végül is miért menjünk el május 26-án választani?
Van egy mondás, ami szerint a választás a demokrácia ünnepe. Most mi magyarok is beleszólhatunk Európa jövőjébe. Ahol az a tét, hogy a felelőtlen, maguk hasznát kereső szélsőségesek erősödnek vagy a józan politika győzedelmeskedik. Most üzenhetünk Európának, hogy a magyarok többsége nem helyesli Orbán unió ellenes politikáját.
