Áll az új Szőlős Madonna képoszlop

0
203

Tegnap, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napján felállították az új Szőlős Madonna képoszlopot az Alma utcában, melynek létrehozását a Magyar Történelmi Szalon kezdeményezte a betelepített, szorgalmáról híres német lakosság tiszteletére. A helyszínen egyházi áldásra is sor került.

Március 25-ét, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony napját tűzte ki a Szőlős Madonna képoszlop felállítására a Magyar Történelmi Szalon, mely jó alkalom a földművelésben jeleskedő svábok életének megemlékezésére, akiknek a település felvirágzását köszönhette az elmúlt századokban. A régi világban, mikor naponta kijártak dolgozni a hegyoldalba a szőlőhöz, barackfákhoz, ilyen képoszlopok álltak a dűlők szélén – a keresztekhez hasonlóan -, melyek a német nyelvterületekre jellemzők az ország más tájain is. Ezek egy részét határjelzőként állították, másokat fogadalomból vagy hálaadásképpen, néha járványok vagy halállal végződő szerencsétlenségek emlékére állították. A Szőlős Madonna képoszlop eredetileg a Liliom utcában állt, de oda most nem lehetett kihelyezni. A képoszlop fülkéjében Petrás Mária alkotása látható, mely Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázolja egy szőlőfürttel, a kőmunkát Városi Zoltán kőszobrász készítette. Az oszlopot a Sóskúti Kőbánya Kft. bocsátotta rendelkezésre, de létrejöttét az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Jakob Bleyer Heimatmuseum és a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség is támogatta.

Az avató ünnepségen a Magyar Történelmi Szalon elnöke, Polgár Marianne köszöntötte az érdeklődőket. Majd Gajdos-Frank Katalin, a Heimatmuseum igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyben e képoszlopok jelentőségéről beszélt, amik a kitelepítés után ugyanúgy elenyésztek, mint a virágzó gazdaságok. Ez az újra elkészített Bildstock állít emléket számukra.

Az esemény díszvendégei, a Promotorium Borlovagrend tagjai leplezték le az oszlopot, majd a koszorúzást követően Varga János plébános áldotta meg a képoszlopot. Az esemény fényét emelte a Lyra Dalkör, Német Mária énekekkel, Kis István verssel, Vadas Hanga Napsugár pedig énekkel.

Este fél hét órakor pedig a Városi Ifjúsági Klubban folytatódott a program, a „Képoszlop születik” című fotókiállítással egybekötött ünnepi műsor. Vadas Csenge fényképei a képoszlop születésének körülményeit dokumentálják, művészi igénnyel.

Az ünnepségen elsőként az alkotó maga, Petrás Mária beszélt a csángók életéről, Mária kultuszáról. Szót ejtett a Mária harangszóról, mely a nap kezdetét s végét is jelzi, és beszélt arról, milyen mélységekben járta át a csángók életének minden napjait a hitük, s az asszonyokét leginkább Szűz Mária, akinek legalább huszonhat ünnepe van egy évben, és aki mindenben támaszuk volt, s „ahova várják, oda jön” – jellemezte találóan. De elénekelt néhány Mária éneket is.

 

Ezt követően Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselő mesélt arról, hogyan vett még gyermekkorában részt édesapjával a szőlő- és gyümölcstermesztésben, az Odvas-hegy oldalában, ahová szekérrel vittek fel termőföldet, amit a sziklába csákányozott gödörbe hordtak, s abba ültették a barackfát. A kitermelt kővel vízgyűjtőket raktak ki. „Ezek a Bildstockok olyan közösségben születtek, ahol a munka, a család és a hit mindent körbeölelt” – fogalmazta meg a helybéli dolgos emberek életformáját.

Végül Szabó András előadóművész többek között a XI. századi Ómagyar Mária siralmat és Szabó Lőrinc “Hazám, kertesztény Európa” című versét adta elő és a Sapszon Ferenc Kórus színvonalas előadását Krasznai Gáspár vezényelte.

Az állófogadáson már estébe nyúlóan házi süteménnyel és borral kínálták a megjelenteket.