Telegdi Ágnes író, természetfotós néprajzi hagyományokkal átszőtt természetismereti előadása volt tegnap este a Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárban Madarak, évszakok, ünnepek címmel. Témája a farsangi időszaktól az aratásig tartó időszak volt. A jó hangulatú, sokszor humoros történetekkel gazdagított, vetítéssel egybekötött prezentációra tucatnyian voltak kíváncsiak és nem kellett csalódniuk, sok érdekes információ hangzott el.
Ősszel, az állatok világnapján az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának részeként már járt a könyvtárban Telegdi Ágnes, akkor gyerekeknek szóló előadást tartott mókusokról, vidrákról. Ezúttal felnőtteknek szóló, a természettudományos ismereteken felül néprajzi érdekességekkel teletűzdelt prezentációval készült. Az előadás másfél óráig tartott, de nagyon érdekes volt, így repült az idő.
A Vízkereszttől, illetve a farsangi időszaktól kezdve vette sorra az előadó a jelesebb napokhoz köthető népi hagyományokat és a sorban megérkező vándormadarak és egyéb állatok életének érdekességeit. Elhangzott, hogy a keresztény kultúrkörben, ami körülvesz bennünket, hogyan alkalmazkodtak az ünnepek a mezőgazdasági munkákhoz és a természethez. Például régen az esküvőket nem nyáron tartották, a legnagyobb dologidőben és melegben, amikor a lakodalmi étel mind megromlana, hanem a farsangi, illetve a késő őszi időszakban, adventig bezárólag, amikor kevesebb volt a munka.
Az ünnepek és hagyományok mellett sok szó esett a madarakról is, mert Telegdi Ágnes elsősorban madarakat szeret fényképezni, többek között a kerti, mezőgazdasági munkák elkezdése is a madarakhoz köthető, hiszen a pacsirta dala is és a seregélyek felbukkanása is a tavasz közeledtét jelzi.
Egy-egy jeles nap mögött álló jelentéstartalom is szóba került, például Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én, karácsony előtt kilenc hónappal, Jézus fogantatását ünnepeljük.
Aktuálisan, a húsvéttal kapcsolatban elhangzott, hogy Nagyhét az Virágvasárnaptól (húsvét előtti vasárnap, idén április 10-én volt) Fehérvasárnapig (húsvét utáni vasárnap) tart. Virágvasárnap a mediterrán területeken pálmavasárnap, mert Jézus pálmaággal vonult be Jeruzsálembe szamárháton ezen a napon. Nálunk a barkavirág szimbolizálja ezt. Azután felköltözött Jézus az Olajfák hegyére, a Getszemáni-kertbe, és ott fogyasztotta el tanítványaival az utolsó vacsorát is Nagycsütörtökön, és akkor fogták el Pilátus katonái. Júdás szerepe nem minden forrás szerint negatív, hiszen az ő árulása kellett ahhoz, hogy Jézus beteljesítse az emberiség megváltását. Nagycsütörtökön a harangok elhallgatnak és szombat estig nem szólalnak meg. Nagypénteken volt a kihallgatás és a megfeszítés, szombaton pedig a feltámadás. A húsvéthoz is tartoznak tiltónapok, például Nagycsütörtök dologtiltó nap volt és Nagypéntek is. „Nehogy a szerencsét elseperjük!” Mindezek racionális magyarázata onnan ered, hogy addigra már a tavaszi munkálatok után szükség volt egy ki pihenésre. A húsvét hétfő viszont már egy pogány hagyományokkal bíró nap, mert termékenységjósló szokások ideje.
A hiedelmek és babonák közül néhánynak a valóságtartalmára is fény derült. Például az, hogy a kuvikot halálmadárnak hívják, az abból ered, hogy régen gyakran súlyos beteg melletti virrasztás esetén gyújtottak világosságot éjjel, amire a közelbe gyűltek a repülő rovarok, s ezért jöttek a közelbe a kuvikok, amelyek olyan bagolyfélék, amik szeretnek rovarokkal táplálkozni.
A szórakoztatóan érdekes és tartalmas előadás végeztével, amely a júliusi aratással és az új kenyér ünnepével záródott, a hallgatóság kifejezte igényét a folytatásra, az őszi-téli időszak hasonló ábrázolására.
