Bár nincs kimondva, Brüsszel lényegében az Európai Unió fővárosa. Ezzel számos külföldi lakos és magas szintű bürokrácia is jár. Ennek ellenére Brüsszelben is számos látnivaló, illetve ezekhez kapcsolódó különleges történetek várják a látogatókat.
Brüsszel névvel egyaránt illetik a belga fővárost és az ország egyik régióját, a Brüsszel fővárosi régiót. Ez azonban sok esetben csak papíron, de jure különül el. Ugyanis számos fővárosi funkció található a szigorúan vett Brüsszel város határain kívül. Például a NATO központi hivatala is, a fővárosi régió Evere kerületében található.
A legenda szerint a várost a 6. században alapították. A 7. századtól kezdve a Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt. 1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg tette fővárossá. Később örökösök hiányában a Habsburg Birodalom része lett.
Kalandos történelme során volt spanyol kézen, még egyszer visszakerült a Habsburgokhoz, egy időben Franciaországot gazdagította, majd 1830-ban, a független Belgium kikiáltása óta, annak fővárosa.
Ami a látványosságok mögött van
A város gyakran megkapja, hogy lelketlen, ennek ellenére számos látnivalóval rendelkezik. Természetesen jelentős a történelmi városmag, ahol középkori, illetve gót épületeket csodálhatunk. Emellett számos múzeum, szobor, templom és egyéb, modern látványosság is útba ejthető. Ezekről szedtünk össze pár érdekességet.
Brüsszel otthont ad egy képregény múzeumnak. A gyönyörű, szecessziós épületben található tárlat bemutatja a műfaj történetét, a képregények elkészítésének folyamatát és a híres belga alkotásokat. Mert ez utóbbiból nincs hiány, ezért is nyílt a múzeum. Belgiumból indult útjára Tintin, Asterix és Obelix, Spirou és Fantasio, Blake és Mortimer és a Hupikék Törpikék is.
A város nem hivatalos jelképe a Manneken Pis, a pisilő fiúcska szobra. A mindössze 61 cm magas alkotás iszonyatos kultusszal bír. 1695-ben a város lakói a Napkirály támadásánál is fordítottak energiát arra, hogy az ostrom során biztonságban legyen. Népszerűségének köszönheti azt a hagyományt, hogy felöltöztetik. Külön múzeumban lehet megtekinteni a fiúcska ruhatárát, ahol már több, mint 1000 viselet található. Szokás szerint, a kollekciót az országba látogató hírességek, politikusok is bővítik, Demszky Gábor János Vitéz egyenruháját vitte el neki.
A sort még lehetne folytatni. Itt van a világ egyik legjelentősebb hangszermúzeuma, vagy éppen Szent Erzsébet koponyája. Az ereklyét a hiedelem szerint a Szent Mihály és Gudula székesegyházában őrzik. Biztosat nem tud senki, a szent csontok ugyanis kalandos utat jártak be, egy időben el is tűntek a nyilvánosság szeme elől. Történészek egybehangzó véleménye szerint, azonban nem a valóságtól elrugaszkodott feltételezés, hogy itt vannak az eredeti darabok.
Kulturális különlegességek
Talán kevesen gondolják, de az ország kifejezetten érdekes kulturális különlegességeket tartogat. Az 1970-es évekig például az iskolai menzán, az ebéd mellé sör járt. Ugyan rendkívül alacsony, 1,5%-os alkoholtartalommal rendelkező italok voltak, az “asztali sörnek” nevezett ital teljes értékű sör volt. A szokást többször megpróbálták visszaállítani, a 2000-es évek elején a flamand sörbarátok klubja is intenzíven kampányolt mondva, hogy a sör a szénsavas üdítőknél sokkal egészségesebb.
Belgium híres a csokoládéról. Évi szinten több, mint 220 000 tonna csokoládé készül az országban, a legtöbbet pedig a brüsszeli repülőtéren értékesítik, átlagosan 1,6 kg-ot percenként. Kétféle belga gofri van. Egyik a brüsszeli, könnyedebb, robogósabbb, általában gyümölccsel és tejszínhabbal kínálják. A másik a liége-i, amit sütés előtt ropogós cukorgyöngyökbe forgatnak.
A Mikulást Sinterklaasnak nevezik és nem a lappföldön él, hanem Spanyolországban. Minden november közepén innen jön, gőzhajón. Segítői, a Fekete Péterek, rénszarvas helyett pedig fehér lovon közlekedik.
Brüsszel ad otthont a szövetségi kormánynak. Belgium azonban a múltba már többször bizonyította, hogy kormány nélkül is tökéletesen működik. A politikai helyzet kifejezetten megosztott és szövevényes. Ennek köszönhetően 2010-től 589 napig nem volt megfelelő kormány. Majd 2018 decemberétől kezdve, saját rekordjukat megdöntve két évig nem tudtak a belgák teljes funkcióval működő kormányt alapítani.
