Neil Wolstenholme keramikus kiállításának megnyitója volt tegnap a KözTér18-ban. A We Have Come So Far című tárlat annak a négyrészes mini sorozatnak a második darabja, melynek első része októberben a képregény kiállítás volt. A megnyitó beszédet Szabó Eszter Ágnes képzőművész mondta, aki a művészet egész világon átívelő, egymással keveredő kultúráival gazdagodó kifejezésmódját hangsúlyozta, mely az egyéni megnyilvánulást nem gátolja, hanem előrelendíti.
A KÖZTér18 garázs kiállító termében nyílt Neil Wolstenholme kerámiaművész kiállítása tegnap délután, ahol a kertben – bár nem novemberi, de már hűvös – szabad ég alatt hangzott el a megnyitó beszéd, azonban a házigazdák forralt bora és forró almaleve ellensúlyozta a hideget.
Szabó Eszter Ágnes képzőművész megnyitó beszéde a világtérképen és az emberiség történelmén repítve a hallgatóságot körbejárta az évezredes művészetek lényegét, míg végül eljutott a japán Hello Kittyig és így Neil Wolstenholme alkotásainak alapjához, amely bizonyíték arra, hogy a tömegkultúra az egyéni kifejezésmód eszközévé válhat.
Ahogyan több száz éve a porcelán távol-keleti hazájából világ körüli útra indult, és ahogy a világ felfedezésével és információs eszközeivel amennyire kitágult, úgy össze is ment a térkép, mely belső világunkat is szimbolizálja, aszerint, mi mit írunk rá, mit teszünk hozzá.
A Hello Kitty-t 1974-ben a japán Simizu Júko tervező rajzolta meg, és a figura valójában egy Kitty White nevű kislány. (A hetvenes években Japánban az angol elnevezés divatos volt.) „Ikonográfiájának jellegzetessége, hogy a bal fülén masnit visel, és hiányzik a szája. A száj nélküli figura látszólagos beszédképtelensége ebben az esetben nem korlátokat, hanem sokkal inkább a szabadságot jelenti, mentesülést a nyelvhasználat alól. A bárhol és bármikor való élet lehetőségét nyújtja. Ezt használja fel Neil Wolstenholme akkor, amikor kiterjeszti Kitty White figuráját térben és időben, amiben segíti a porcelán anyaga is. A porcelánt önmagában is olyan anyagként tiszteljük, ami minden korban különböző alakot ölt, és most éppen univerzális jelként működő Hello Kityvé változott. Egy olyan többrétegű, saját történelmi atlaszt látunk a kiállításon, ahol az alkotó a legszemélyesebb belső térképét rajzolta meg, amellyel mégis többmillió emberrel osztozik, a keleti és nyugati kultúra ikonjainak rajongótáborával, a Hello Kitty és a szuperhős mitológia egymásra vetített képével, mindezt porcelánba öntve” – mondta ki a lényeget Szabó Eszter Ágnes. „Ha erre a térképre tekintünk, már nemcsak az általánosan elfogadott és megváltoztathatatlan földrajzi elrendeződést láthatjuk, hanem éppen az ellenkezőjét: azt, hogy képesek vagyunk mindezeket a határokat totálisan átlépni és saját magunk felülírni és újra rajzolni” – zárta beszédét a képzőművész.
A kiállítás egy hónapig tekinthető meg. Hétfőn, szerdán és csütörtökön 10-16 óra között, egyéb időpontokban előre egyeztetett időpontban, elérhetőségek a www.kozter18.hu weboldalon találhatók.