Az erdők kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet az erdészeti szakmát összefogó Országos Erdészeti Egyesület 152. vándorgyűlése. A Pilisi Parkerdő Zrt. főváros környéki erdőterületén zajló szakmai rendezvényen a megszólalók kiemelték az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket, melyek érdemi választ tudnak adni a klímaváltozás, az energia- és alapanyag ellátás, a biodiverzitás növelésének kérdéseire és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos igényekre. A rendezvényen átadták az Év erdésze elismerést, és az Országos Erdészeti Egyesület kitüntetéseit.
Magyarország egyik legrégebbi szakmai szervezete az 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület. A Kárpát-medencei magyar erdészeket összefogó egyesület minden évben vándorgyűlést szervez, idén sorban a 152-iket, mely az erdőkkel foglalkozó hazai szakemberek legfontosabb találkozója. A 2022. június 30-július 1. közötti kétnapos rendezvény házigazdája ebben az évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Az első nap ünnepi programjaira a gödöllői királyi kastélyban került sor. A második napon az összegyűlt közel 700 szakember kilenc terepi programon tekinti át a városi erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei ökoturisztika gyakorlati eredményeit.
Az ünnepi közgyűlésen tizenegyedik alkalommal adták át az Év erdésze elismerést, melyet idén a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kerületvezető erdésze, Gerner László nyert el.
Új utakon a hazai erdészet
A mostani vándorgyűlés újabb mérföldkő a magyarországi erdőgazdálkodásban zajló paradigmaváltásban. A hazai és európai erdészeknek minél gyorsabb választ kell találnia az olyan globális problémákra, mint az egyre súlyosabb következményekkel járó klímaváltozás vagy az idegenhonos és inváziós fajok elterjedése.
A globális környezeti kihívások mellett a fokozódó társadalmi elvárásokra is reagál a hazai erdőgazdálkodás. Ez elsősorban az erdők rekreációs funkcióinak erősítését, az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását jelenti. Így az erdészeti ágazat, mint a körforgásos gazdaság összetett rendszereket kezelő kulcsszereplője képes proaktívan hozzájárulni az ország és az Európai Unió által vállalt klímacélok eléréséhez, valamint a biodiverzitás megőrzéséhez.
„Az erdészet szerepe hangsúlyos az ország szénmegkötési kapacitásainak növelésében, és a fenntartható fahasznosítás révén a gazdaság és a társadalom energia- és alapanyag ellátásában is. Napjainkban emellett kiemelt szükség van az erdők kínálta rekreációs lehetőségekre, így a hazai erdésztársadalom munkája kiemelt jelentőségű” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki külön méltatta a nagy hagyományokkal rendelkező szervezet egész Kárpát-medencére kiterjedő működését, amely a mindennapokban egyesíti a magyar nemzethez tartozó szakembereket.
Nagy István agrárminiszter az állami erdőgazdaságokban végzett munka eredményét, a kormány törekvéseivel összhangban lévő közcélú feladatok ellátásának értékét emelte ki. „Az erdőgazdaságok éves szinten 100 milliárd forintos kiadásra termelik meg a fedezetet, amelyből fenntartható módon kezelik az erdőket, ökoturisztikai infrastruktúrát működtetnek, közfoglalkoztatási, szociális tüzelőanyag és fásítási kezdeményezésekben vesznek részt, természetvédelmi programokat valósítanak meg. Az állami erdőgazdaságok hálózata jól működő rendszer, amelynek alapjaiban történő megváltoztatását semmi sem indokolja” – fogalmazott a tárcavezető.
„Az erdőgazdálkodás Magyarországon nem problémaforrás, hanem a megoldás része” – mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen. „A 21. századi társadalom számára a hazai és az európai erdőgazdálkodás üzenete, sőt évszázados tapasztalata, hogy a természeti erőforrások közül az erdő az, amelyik fenntartható módon megújítható. Az erdei ökoszisztéma szolgáltatásai azok, amelyekről nem kell és nem szabad lemondania a társadalomnak” – fogalmazott Zambó Péter, aki mindennek érdekében az állami és magán erdőgazdálkodás más ágazatokkal együttműködésben történő megerősítését jelölte meg jövőbeli feladatként.
Az Országos Erdészeti Egyesület céljai
A Pilisi Parkerdőben zajló vándorgyűlésen az Országos Erdészeti Egyesület is megfogalmazta szakmai céljait, melyek összhangban vannak az erdők szerepének változásával. Az OEE eltökélt a szakmai és tudományos munka erősítésében, például az OEE Szaktudás Füzetsorozat elindításával, melynek a vándorgyűlés alkalmából megjelent első száma az egészséges erdők életében kulcsszerepet betöltő holtfák és habitat fák szerepét ismerteti. Ugyanilyen fontosnak tartja a szakmai kapcsolatrendszer erősítését például a Soproni Egyetemmel, a magánerdő-gazdálkodókkal, a természetvédelmi szakemberekkel, a külföldi szakmai szervezetekkel. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetközi erdőtanúsítási rendszerek hazai alkalmazásának.
A házigazda: a Pilisi Parkerdő Zrt.
A vándorgyűlés idei házigazdája, a főváros térségi erdőket több mint fél évszázada kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. kilenc egész napos szakmai tanulmányprogramon mutatja be tevékenységét az ország minden részéből érkezett szakembereknek.
A Budapesten és környékén 65 ezer hektárt kezelő Pilisi Parkerdő az ország legnagyobb ökoturisztikai hálózatát, ezen belül a főváros zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemét, 3500 hektár városi erdőt tart fenn. Területén évente több mint 32 millió látogatást tesz a fővárosban és a környező településeken élő közel 3 millió ember.
A Parkerdő kezelésében lévő területek 62 százaléka védett, 17 százaléka fokozottan védett – ezért nagy hagyományai vannak a természetkímélő gazdálkodási módoknak. A Visegrád melletti Erdőanya-völgyben valósult meg az országban először az „örökerdő-gazdálkodás”. A budapesti erdők mintegy háromnegyede már folyamatos erdőborítással kezelt terület. A városierdő-gazdálkodás a Pilisi Parkerdő Zrt. stratégiai jelentőségű tevékenysége, melyben a faanyag- vagy vadgazdálkodásnál jóval nagyobb szerepet játszik a városi klímavédelem, valamint a városlakók számára nyújtott mindennapi rekreációs környezet, tehát a komplex ökoszisztéma-szolgáltatások.
Mindezt Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója így foglalja össze: „A Pilisi Parkerdő alapítása óta progresszív erdőgazdálkodó vállalat volt: egy korábbi korszakban ez a progresszivitás a fenntartható erdőgazdálkodási módszerek, például az örökerdő-gazdálkodás alkalmazásában vagy a turisztikai fejlesztésekben jelent meg. Úgy gondolom, mostantól elsősorban abban, hogy zöld, erdőből álló, élő védműveket fejlesztünk és gondozunk az élhető budapesti és Budapest környéki jövő érdekében.”
A szakmai, terepi programok nagy része ezeket a tevékenységeket és gazdálkodási módokat mutatja be, például a városierdő-gazdálkodás kihívásait a pesti síkvidéki vagy a budai dombvidéki oldalon, illetve az örökerdő-gazdálkodás lehetőségeit, módszereit és az ezekhez kapcsolódó tudományos, erdőökológiai kutatásokat. A parkerdő jellegzetessége a természeti környezettől elválaszthatatlan, a területet átszövő gazdag kulturális hagyomány, melyet – például Visegrád környékét, a ráckevei vidéket vagy a vándorgyűlésnek otthont adó gödöllői királyi kastélyt – szintén szakmai programok mutatnak be.
