Élő hagyományunk az úrnapi virágszőnyeg készítése a németek Budaörsre való betelepülése óta, tehát több mint 230 éve. A látványosság ma reggel is több ezer embert vonzott a templomhoz.
Amit nálunk Úrnapnak hívnak, az németül például „Frohnleichnamsfest”, vagyis a szent holttest ünnepe, a Trident városában, Tyrolban pedig Festum Corporis Christi, vagyis Krisztus Teste ünnepe az1545–1563 között III. Pál pápa által összehívott főzsinat óta. Időpontja a húsvéti időszakot lezáró Pünkösd vasárnap után két héttel van, ami idén, 2017-ben június 18-ára esett.
Általános szokás a szentmise után a körmenet és a sok virágdísz, hiszen erre a napra a természet virágdíszbe öltözik. Számos településen hagyomány a falusi virágsátrak felállítása illetve a virágokkal díszített oltárok képe, és ami Budaörsön a németek betelepülése óta, tehát mintegy 230 éve, mind a mai napig az egyik legfontosabb látványosság is, az úrnapi virágszőnyeg.
Az előkészületekben régen gyakorlatilag az egész település részt vett. Bonomi Jenő 1933-ban írta le, hogy a Wendler család 1780-as években, a Braun család 1869-ben, a Hauser család 1911 óta, a Csík család 1932 óta díszíti az úrnapi körmenet útján felállított kápolnát. És a budaörsi úrnapi virágszőnyegről már az 1920-as években azt írták az újságok, hogy olyan attrakció, amely egyre ismertebbé válik, „melynek megtekintésére ezren és ezren zarándokolnak” hozzánk, illetve „bámészkodók ezrei érkeznek Budapestről, hogy megnézzék ezt a megragadó drámát, … lángoló misztikát. Hű örökség ez, amit több generáció örökít át, két oszlopa van: a hit és a ragaszkodás az évszázados hagyományokhoz”. (1925. VI. 26. Vasárnapi Újság B. Schwabe)
Változás, de ennek is már fél évszázada, hogy a korábban több kilométeres virágszőnyeget már csak a templom körül terítik le. Amúgy napjainkban szinte ugyanúgy zajlik az eseménysor, mint hajdanán. Csoportok gyűjtik a szirmokat az ünnep előtt és pincékben vagy más hűvös helyen tárolják és gondozzák az ünnepig, majd vasárnap hajnalban előbb megrajzolják a motívumokat, és reggel 8 óráig elkészülnek a kompozíciók. A minták száma és változatossága mindig bővül, és a kész műveket a 9 órakor kezdődő nagymise végéig lehet megcsodálni. Ekkor kezdődik a körmenet, amelyen felvonulás sorrendje a hagyomány szerint: a kereszt után a katolikus iskola tanulói, majd a Mária-lányok jellegzetes fehér-kék viseletükben, az egyházközség képviselői, utánuk a baldachin alatt a plébános viszi az oltári szentséget, mögötte a ministránsok, majd a népviseletbe öltözött dalkörök tagjai, a zenekar és végül a hívek.
Régen az asszonyok és a lányok szorgalmasan készítették elő erre a napra a népviseletet, a csíkokban vasalt szoknyákat, hajtogatták a sötétkék kötényeket (Bug und Falten), de ma már csak néhány hagyományőrző csoport tagjai öltöznek fel népviseletbe.
