Ünnepi megemlékezés a Kossuth-szobornál

0
253

„A 12 pont alapelveinek tiszteletben tartása nélkül nincs jólét – csak keveseknek. És nincs szabadság sem. Ez az 1848. márciusi forradalom üzenete” – mondta Wittinghoff Tamás polgármester a ma délelőtt megrendezett március 15-i megemlékezésen, mely az önkormányzat a hivatalos városi ünnepsége volt. Az eseményen a Pro Musica kórus és a Latinovits színház művészeinek műsorát hallhatták a jelen lévők. Az ünnepség keretében a budaörsi önkormányzat, valamint a politikai és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a Kossuth-szobrot.

Budaörs Város Önkormányzata ma, 2019. március 15-én tartotta hivatalos megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából, a Kossuth-szobornál. A reggeli esőzés délelőtt 10 órára abbamaradt, a Nap is kisütött, csupán a szél okozott némi aggodalmat, amikor belekapaszkodott az esemény fényét közreműködésével emelő Budaörsi Fúvószenekar pavilonjába, nagyobb baj azonban nem történt.

Az ünnepségen beszédet mondott Wittinghoff Tamás polgármester, melyben a reformkor nagyjainak törekvéseiről, Magyarországnak a feudalizmusból a polgárosodásba vezető útjáról beszélt, melynek az 1848-as forradalom kezdőpontja és eldöntője. „A 12 pont és az áprilisi törvények a másfél éven át vívott, hol reménytelennek tűnő, hol dicsőséges szabadságharc visszavonhatatlanul megváltoztatták Magyarország történelmét. Egy egész nép ébredt öntudatra, hogy elindulhasson végre a polgárosodás útján” – mondta a polgármester, majd Bibó Istvánt idézte: „A forradalmiság mindenekelőtt annak a felismerését jelenti, hogy minden olyan társadalomban, amely hódítók uralma és hódítottak alávetődése útján jött létre (…), a demokráciának, a nép uralmának előfeltétele az, hogy az alávetettek megszabaduljanak a felettük kialakult hatalmi és uralmi szerkezetek társadalmi s ami talán ennél is fontosabb, lélektani nyomása alól. Meg kell tapasztalniok, hogy az úr és szolga viszonya nem szükségszerű és nem megdönthetetlen (…). Ha egyszer egy közösségben ez a forradalom lezajlott, akkor minden egyéb politikai, gazdasági és társadalmi változás létrejöhet többé-kevésbé fokozatos és megrázkódtatás nélküli módon is.” Az 1848-49-es szabadságharcot végül leverték ugyan, „de a dolgok már soha többé nem maradhattak úgy, mint előtte voltak. A forradalmak nem hiábavalóak, nem múlnak el nyomtalanul.”  Végül emlékeztetett a szabadságharcosok céljaira, melyek felelevenítése most is aktuális. „Mindig lesznek olyanok, akik rákérdeznek: hogyan is állunk ma a sajtószabadsággal, a törvény előtti egyenlőséggel, a közös teherviseléssel? Mennyire független a parlament vagy éppen a Nemzeti Bank? A 12 pont alapelveinek tiszteletben tartása nélkül nincs jólét – csak keveseknek. És nincs szabadság sem. Ez az 1848-as forradalom üzenete.” – ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét Wittinghoff Tamás.

Az ünnepség a Budaörsi Pro Musica Kórus énekével, illetve a Budaörsi Latinovits Színház irodalmi műsorával folytatódott, melyet Bohoczki Sára és Ilyés Róbert színművészek, valamint az Illyés Gyula gimnázium két tanulója, Hajdu Zsófia és Pintér Bálint adtak elő.

Végül sor került az ünnepi koszorúzásra, melyben a Szélrózsa Néptáncegyüttes tagjai segédkeztek. Koszorút helyezett el a Kossuth-szobornál a városvezetőség, politikai pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői.