A színvonalas kultúra közvetítésének szándékával és figyelemreméltó küldetéstudattal folytatja tevékenységét a Budaörsi Latinovits Színház stábja az új évadban. Idén nagyobb hangsúlyt kapnak a klasszikus darabok, viszont először lesz csecsemőszínházi előadás. Berzsenyi Bellaagh Ádám színigazgató a színházhoz frissen csatlakozott új munkatársak és az évad új előadásainak bemutatása mellett a költséghatékony munka megszervezését és a nézőszám növelésének fontosságát hangsúlyozta az állam által alulfinanszírozott közegben, de úgy, hogy az ne menjen az eddig megszokott magas nívójú és értékes produktumok előállításának rovására.
Ma délelőtt volt a budaörsi Latinovits Színház évadnyitó ünnepsége a Jókai Mór Művelődési Ház színháztermében. A színház minden munkatársának jelenlétében az önkormányzatot, mint fenntartót képviselve Wittinghoff Tamás polgármester mondott köszöntőt, amelyben a mai magyar színjátszás elkeserítő helyzetéről beszélt. Ugyanis az állami pályázatok keretében nem, vagy alig kapnak támogatást a működésükre, ez különösen a független színházakra érvényes. Ahogy fogalmazott: „A független színházak kivégzése megkezdődött.” A budaörsi színház tavaly tárgyalt és egyezett meg az állami támogatásról az azóta lemondott Pataki András államtitkárral, de az utódjával megkötött szerződés már kisebb összegről (158 millió forint) szólt. Emellett Budaörs Város Önkormányzata is támogatja a Latinovits Színházat, hogy működni tudjon. „Lassacskán már az is siker, ha egy színház életben tud maradni” – fogalmazott keserűn. „Szerencsére a Latinovits Színház esetében a siker rangos díjakban is mérhető” – tette hozzá büszkén.
Ezt követően a színigazgató, Berzsenyi Bellaagh Ádám intézett szózatot a színház dolgozóihoz. Először is megemlékezett arról, hogy tíz éve nevezték át a színházat Budaörsi Játékszínről Budaörsi Latinovits Színháznak. Úgy fogalmazott, ez a névváltoztatás szimbolikus értelemben nagy lépés volt a színház életében, mert azt jelezte, felnőttkorba szeretne lépni, „színvonalas alkotóműhely kíván lenni, a minőségi színházcsinálásnak otthona, amely a városnak az egyik legjelentősebb kulturális intézménye” – mondta.
Igazából az alábbiak a belső kommunikációhoz tartoznak, de érdekes kívülállóként is bepillantani. A növekvő üzemeltetési kiadások és mindazok a költségek, amik szükségesek a színvonalcsökkenés nélküli további működéshez igénylik a nagyobb bevételt, amit elsősorban a jegypénztárakban kell tudni megtermelniük. De nem feltétlenül a jegyár növelésével, hanem a nézőszám gyarapításával. A színházigazgató közölte, hogy az elmúlt években budaörsiekből állt a közönség nagyobb része (ezt abból tudják, hogy a jegyvásárlásnál elkérik a vásárló irányítószámát), de szeretné, ha még több budaörsi látogatná az előadásokat. És egyre növekvő számban érkeznek nem csak a környéki településekről, hanem a fővárosból is. „Úgy tekintünk magunkra, mint olyan színházra, ami megérdemli a figyelmet a településhatárainkon kívül is” – mondta, majd ezt alátámasztotta azzal, hogy „úgy kell több nézőt vonzanunk, hogy a művészeti színvonalból nem adunk alább, sőt, tovább fogjuk emelni azt. Ehhez egyik eszközünk a repertoárunk, ami magáért beszél.”
A gazdaságosabb működést pedig úgy képzeli el, mint egy jól képzett projektvezető. „Át kell gondolnunk a belső folyamatainkat” – közölte. „Nem csak a világgal szemben kell szkeptikusnak lennünk, hanem saját magunkkal is, hogy mennyire hatékonyan tudjuk megszervezni itt a munkát napról napra, hogy költséghatékonyan és jól szervezetten tudjunk működni.”
De ugyanakkor még azt is fontosnak tartja és hangsúlyozta is, hogy az adott keretek között segítsék a független színházakat, amelyeket még jobban sújt a finanszírozási rendszer negatív változása. „A független színház – nem túlzás azt állítani -, hogy a magyarországi színművészet gyöngyszeme. Hihetetlenül nagy értéket képviselnek, ugyanis a független színházak az a műhely, ahol sokszor a leginnovatívabb ötletek születnek, amelyek aztán begyűrűznek a nagyobb színházi alkotóközösségek munkájába. Tehát mindenképpen egy olyan kincs, amit védelmeznünk kell, s ebben nekünk, kőszínházaknak is nagy felelősségünk van” – így beszélt a független színházakról a Latinovits színház vezetője.
Ezért igyekeznek olyan vendégművészeket foglalkoztatni, akik a független szcénából érkeznek, ez így volt az elmúlt években is, és például A vágy villamosa rendezője, Ördög Tamás is egy ilyenből érkezik.
A 2023/2024-es színházi évad hat új bemutatóját korábban már a Budaörsi Napló is leközölte. Ehhez képest annyi a változás, hogy A Gömb munkanévvel illetett babadarab végleges címe a Vacok lett. Ennek ismertetésekor Berzsenyi Bellaagh Ádám elmondta, újdonság Budaörsön, hogy a legeslegkisebbeknek is készítenek előadást. „Ez egy csecsemőszínházi előadás lesz, amit Szőts Orsi és Fröhlich Kristóf hoz létre” – majd hozzátette, ennek megtekintése hat hónapos kortól ajánlott. „Nagyon kritikus közönség ez a korosztály, talán a legkritikusabb. Azonnali reakciókra lehet számítani, hamar ki fog derülni, ha unalmas” – mondta viccesen.
A Médea gyermekeiről pedig megtudtuk, hogy ez a svéd feldolgozás, a Suzanne Osten által a ’70-es években írt, az ifjúságnak szánt darab a válásról és a válásnak a gyerekekre tett hatásáról szól.
Egyébként elhangzott az is, hogy a Latinovits Színház küldetésének tekinti azt is, hogy a gyerekek számára olyan színházi élményt nyújtson, amelyek nem csak megalapozzák színházlátogatási szokásaikat, hanem amelyekből úgy tanulnak, hogy értő közönség válik belőlük. „Mélyen hiszünk abban, hogy a gyerek-közönség a jövő közönsége. Amilyen gyerek-közönséget ma nevelünk, olyan felnőtt-közönségünk lesz 10-15 év múlva” – mondta a színigazgató. Az évadnyitó végén pedig így zárta beszédét: „Boldog, élményekben gazdag, sikeres évet kívánok mindenkinek!”
Kapcsolódó cikkek:
Annie Baker párkapcsolati drámájával nyitja az évadot a Latinovits színház
