Az őshonos budaörsi barackok már bekerültek a Pest megyei Értéktárba, a Zsámbéki-medencében létrehoztak egy közösségi kertet, ahova őshonos fajtákat ültettek és Budaörsön harmadik éve folyik a fák visszatelepítése – egyebek között ezeket hallhattuk tegnap délután a III. Őszibarack Napon, ahol a feldolgozott gyümölcsökből volt kóstoló is.
„Emlékszem még, amikor kislány koromban láttam a sváb néniket, hátukon a kosárral, bekötve fehér kendővel, kapával mentek föl a kertekbe, és nagyon sokat dolgoztak. Aztán amikor megtermett az őszibarack begyűjtötték, a mai Ádler panzió mellett lévő épületben volt az átvevő helye, ahol méretek szerint osztályozták és vitték utána a piacokra. A gazdakörnek az a feltett szándéka, hogy ezt a napjainkban már lealkonyuló kultúrát felemelje, népszerűsítse és Budaörsöt az őszibarack fővárosává szeretnénk tenni. Ehhez igen sok munka kell, nagyon sok vállalkozó, aki hajlandó lesz a kertjében elültetni egy-egy facsemetét. A szakmai útmutatást, hogy ha kell, mikor és hogyan kell metszeni, permetezni, mert az őszibarack elég kényes dolog, azt majd a Gazdakör fogja felvállalni. Ültessük be Budaörsöt őszibarack fákkal!” – ezekkel a szavakkal vezette be Major Edit tegnap délután a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör valamint az Őszibarack Budakörnyéki Szövetkezet által közösen szervezett III. Őszibarack Napot, ezúttal a lakótelepi Közösségi Házban.
Majd a műsorvezető átadta a szót Kisberk Balázsnak, a budaörsi gazdakör elnökének, hogy is gondolják ezt megvalósítani. Ő arról beszélt, hogy tavaly az őshonos budaörsi barackok bekerültek a Pest megyei Értéktárba, továbbá, hogy a Zsámbéki-medencében létrehoztak egy közösségi kertet, ahova őshonos fajtákat ültettek. Budaörsön harmadik éve folyik a fák visszatelepítése, más szervezetekkel közösen, amiben a budaörsi önkormányzat is partner. Ennek keretében ingyenesen lehet igényelni facsemetéket, az idén ötven darabot osztanak ki. S ha többlet keletkezik barackból, működik egy termelői piac, ahol értékesíthető – tette hozzá. „Ez a mai nap pedig nemcsak kulturális, hanem gasztronómia program is, hiszen a barackból készítettünk kompótot, lekvárt, pálinkát is, kóstolják meg és vigyék hírét, milyen finom!” Beszéde végén örömmel jelentette be, hogy Zsámbék önkormányzata felajánlott egy területet, több mint két hektárt a gazdakörnek, hogy oda, közcélra, telepítsenek vissza őszibarackfákat.
Az eseményen jelen volt Obreczán Ferenc is, a MAGOSZ főtitkára, aki röviden méltatta a helyi gazdakör munkáját és kiemelte, hogy az agrárkamara is támogatja azt a célt, hogy Budaörs legyen az őszibarack fővárosa.
A budaörsi őszibarack eredetvédelme folyamatban van – ezt már az esemény fővédnökétől, Gál Péter földművelésügyi államtitkár-helyettestől tudtuk meg.
Csenger Zalán Zsolt országgyűlési képviselőtől pedig azt, hogy a múltról gyerekkora „fehérhúsú, igazi, édes, őszibarackja” jut eszébe, aminek az elfogyasztásához külön át kellett öltözni. „Önök pedig a jelen, akik megpróbálják ezt a múltat újraéleszteni”, és akiknek köszönetet mondott, hogy tesznek azért, hogy egyszer a múlt a jövő is lehessen.
A műsort a nyolc testvérből álló (közülük most hárman jöttek el) zsámbéki Koncz család Kapisztrál zenekara adta.
Később (ha jól értettük a nevét) Rozsi Hajnalka énekelte el többek között az „adriai jeges tenger hányja-veti a hullámot” kezdetű népdalt, és 
Cselettei Alexandra Gárdonyi Géza a „Bor legendája” című művét mondta el.
