Magyarország Európa egyik legelőítéletesebb országa, aminek nem az okait elemzi ez a cikk, hanem azt mutatja be, hogy a „Hősök Tere” program, amelynek egy lelkes budaörsi csoport is tevékeny részese, ezen a helyzeten miként igyekszik javítani.
Egy kampányfilmet indít most útjára online az előítélek ellen a Hősök Tere Kezdeményezés, amit a Young & Rubicam készített és a médiamunkát és terjesztést a MEC Reklámügynökség segíti. A film ötletét többek között a három hete lezajlott 3. HeroiKon konferencián elhangzottak adták. A négyperces videóban különböző korú, nemű és hátterű embereket kérdeznek arról, hogy ha egy szívátültetéssel járó műtét előtt lennének, a felmutatott cigány donort, vagy inkább azt a kékszemű, szőkésbarna férfit választanák, akiről lassan kiderül, saját neméhez vonzódik. A megszólalásokból tisztán vagy rejtve mutatkoznak meg a különböző „más” csoportokhoz való tartozás által előhívott előítéleteink, majd a személyek jobb megismerése után a szembesülés, egyrészt saját magunkkal, másrészt a skatulyák mögötti valósággal.
“A budaörsi Mi-1Másért Kortárssegítő Csoport hét ifjú tagjával mi is ott voltunk a nemzetközi konferencián” – mondta lapunknak Bakai Gyöngyi, a csoportot vezető tanácsadó, személyiségfejlesztő, a Hősök tere projekt egyik követe. Hozzátéve, hogy „nemcsak nézőkként voltunk jelen, hanem feladatunk is volt. A gyermekek büszkén viselik a kék pólót. A konferencia előtt kicsit aggódtam, hogy a 12 éves gyermekeknek vajon mennyire lesz ez a téma feldolgozható, és nem lesz-e megterhelő nekik. Ám feldolgozható volt és egy más fajta nézőpontot (is) nyújtott nekik. Nagyon jó volt az előadások után beszélgetni velük az előítéletességről, a megbélyegzésről. A gyerekek érzékenyek erre a témára is, és arra próbáltunk fókuszálni, hogy kicsiben, a saját portánkon – iskolában, családban – hogyan tudunk mi tenni az előítéletesség ellen. Hihetetlenül jó ötleteik vannak!” Bakai Gyöngyi arra készül, hogy a Hősör Tere programnak ezt a harmadik modulját (az előítélesség, a részletekre mindjárt visszatérünk)– is elsajátítja, és a korábbi másik kettővel (bámészkodó hatás, fejlődésfókuszú gondolkodásmód) együtt fogják népszerűsíteni Budaörs iskoláiban is. „Fontosnak tartom, hogy beszéljünk a gyerekekkel erről, hiszen a kirekesztést és az előítéletességet sokszor a saját bőrükön is megtapasztalják. A saját élményű történetek, a mesék segítenek ezeket feldolgozni és magyarázatot nyújtanak azokra a kérdésekre, amikkel sokszor nem tudnak mit kezdeni.” A következő lépés az lesz, hogy Gyöngyi az új ismereteket továbbadja a kortárssegítő csoportjaiba járó fiataloknak, és ezt követően már velük együtt igyekszik majd népszerűsíteni más gyermekközösségekben is.
Visszatérve a most induló kampányfilmhez: a felmérések szerint Magyarország Európa egyik legelőítéletesebb országa. Külső jegyek, különbözőnek tartott csoportokhoz való vélt vagy valós tartozás alapján bélyegzünk meg és maradunk tisztes távolságban gyakran, szinte mindannyian.
A Hősök Tere társalapítója, Philip Zimbardo professzor szerint az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól, mint idegentől való félelmet. Bár az evolúció során a csoportidentitás egyfajta pozitív funkcióval bír és segít minket eligazodni a világban, káros hozadéka mégis van: felmentjük magunkat a tőlünk látszólag különböző emberek megismerésével járó szellemi és érzelmi munkától. Ez az egyik olyan mechanizmus, amiről nincs tudomásunk, mégis eszerint működünk. És éppen ezek a tudattalan mechanizmusok vezetnek könnyen előítéletességhez. Ezért nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, amikor másokról vagy akár önmagunkról előítéletesen gondolkodunk, és megkérdőjelezzük ezeket a néha automatikus gondolatokat, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk társainkról és magunkról.
A Hősök Tere Kezdeményezés a kampányfilm mellett a három héttel ezelőtt, október 4-én szervezett HeroiKon konferencián is az előítéletesség témáját járta körül: a harmadszor megrendezett nemzetközi eseményen Zimbardo mellett előadtak külföldi és magyar vendégek, tudományos megközelítésben vagy saját életük drámáján keresztül beszélve az előítéletekről és a lehetséges kiutakról. Előadott például a szír Sarah Mardini, aki szintén úszó húgával együtt húzta partra a menekültekkel teli csónakot, vagy az arab-izraeli konfliktusban kislányaikat elveszítő és azóta a megértést és megbékélést hirdető arab és zsidó apa. Elmondta még történetét Oláh Attila, egykori elítélt, a Feldmár Intézet tapasztalati munkatársa, akit 4 éves korától arra neveltek, hogy lopjon, raboljon, 29 évesen mégis képes volt megfordítani az életét.
Ezen felül a Hősök Tere elsősorban középiskolai tanároknak szóló, elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmazó tréningje az előítéletesség csökkentéséről szóló modullal bővült. Az eddig a bámészkodóhatás pszichológiáját és a fix (fixed), illetve a növekvő (growth) mindset közötti különbségeket, valamint utóbbi elsajátításának módjait tanító egynapos oktatásokon eddig több mint 1500 pedagógus vett részt az ország számos pontjáról.
„Gyakran sztereotípiákat használunk, hogy dönthessünk és így sokszor előre ítélkezünk másokról, ami gyakran tévútra visz minket. Mi épp ezért szeretnénk megmutatni, milyen más kapaszkodóink vannak az életben az előítéletes érzések helyett. Ebben segít nekünk a Young & Rubicam és az MEC, két olyan szervezet, akik számára nem volt kérdés az együttműködésünk. Élmény velük együtt dolgozni” – mondta Orosz Györgyi, a Hősök Tere ügyvezetője.
„Nagyon inspiráló az a munka, amit a Hősök Tere önkéntesei végeznek. Amikor találkoztam velük és elmondták, hogy az előíteletesség ellen harcolnak, tudtam, hogy segítenünk kell valahogy. Le kell rombolnunk a sztereotípiákat, a falakat és a negatív prekoncepciókat, amik az emberek fejében élnek” – tette hozzá Aczél László, a Young & Rubicam Group vezetője.
„Az MEC-nél nemcsak a kollégák folyamatos fejlesztésében hiszünk, de abban is, hogy érdemes olyan ügyek mellé állnunk, amelyek próbálnak a társadalomba befektetni, és mindannyiunk gondolkodását figyelmesebbé, érzékenyebbé tenni. A Hősök Tere missziója nekem személyesen is fontos, általuk tehetek azért is, hogy például az öt gyerekem is egy jobb országban nőjön fel” – nyilatkozta Gulyás János, az MEC Hungary ügyvezetője.
A Hősök Tere számára szintén felajánlásban készített, reprezentatív GfK kutatásból az derül ki, van ellentmondás abban, hogyan gondolkozunk és cselekszünk: amikor másokról van szó, akkor 10-ből 8-an (78%) azt gondolják, hogy könnyen tévednek, akik elhamarkodottan ítélnek. Viszont, amikor az első benyomásokról van szó, akkor 10-ből 4 (42%) válaszadó szerint nem csal az első benyomásunk. Tehát miközben azt gondoljuk, hogy az elhamarkodott ítélkezés téves, mégis így cselekszünk. A Hősök Tere szerint ilyenkor érdemes benyomni egy pillanatra a „stop” gombot, és átgondolni, mi alapján alakítottuk ki a benyomásainkat és kicsit jobban utánajárni további információknak. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a válaszadók háromnegyede (74%) szerint az emberek képesek megváltozni és jó irányban fejlődni. „Szeretnénk a pozitív tendenciákat hangsúlyozni és tudatosítani, hogy ha előbb ítélünk, mint megvizsgálnánk az elérhető információkat, akkor könnyen tévedhetünk. Emellett szeretnénk ráerősíteni arra a tendenciára, amit a válaszadók többsége képvisel: az emberek igenis képesek a pozitív változásra és fejlődésre. Az eddigi eredmenyeink azt mutatjak, hogy akik azt gondoljak, hogy képesek a változasra, azok változnak is” – mondta Orosz Gábor, a Hősök Tere társalapítója, az ELTE kutatója.
Forrás: EE és sajtóanyag, fotók: Petőházi Emese és Szabó Ivett (ebben.hu)
