Üdv a budaörsi színházban Pán Péter!

0
766

„Halasi Dániel már többször bizonyította Egerben, hogy érti a bábszínház, és persze a Harlekin nyelvét. Mert merész lenni, és ebben igazi társakra talált. Éry-Kovács András direktorral közösen dolgozták át Szabó T. Anna munkáját.”  Örülünk, hogy találkoztunk veletek tegnap este Budaörsön, Harlekin! Üdv a színházunkban Pán Péter!

 

„Pán Péter, avagy a Sohasziget titka” című mesével nyitotta meg tegnap este a Budaörsi Latinovits Színház a 2018/’19-es évadot, aminek az eredeti bemutatója tavaly ősszel volt Egerben, ez ugyanis az egri Harlekin Bábszínház előadása. Jártak már nálunk korábban is, akkor a Dzsungel könyvével (erről ITT írtunk), és nagyon jó, hogy ismét itt vannak. A tegnapi ugyanis nem egyszeri vendégszereplés volt, a repülni tudó kisfiú bekerült a budaörsi repertoárba.

Ahogy tettem azt máskor is, ha gyerekdarabra kaptunk meghívót, a cikk megírásához segítségként magammal vittem 6 és 9 éves unokáimat. Az első negyven percben bontakozott ki Péter, a különös kisfiú szomorú története, akinek nincs sem apukája, sem anyukája, de annál nagyobb a fantáziája, ezért elképzel magának egy szigetet (unokáim szerint nemcsak képzeli), ahol a hozzá hasonló, árva gyerekekkel szabadon élhet, és ahova persze csak repülve lehet eljutni. Ezen a szigeten azonban rajtuk kívül még él egy kalóz, Huk kapitány, a kalóztársaival, és egy krokodil. Erre a szigetre viszi magával Péter újdonsült barátját Wendyt, aki történetesen lány (ez fontos, hiszen ezért lehet „pótanyuka”) és annak két öccsét. Együtt repülnek a szigetre, és az úton viharba kerülnek. Körülbelül itt ért véget az első rész, amikor váratlanul felkapcsolódott a villany, és az egyébként izgő-mozgó hatévesem, aki addig ámultan és odaadóan nézte, hogy mi történik a színpadon, felpattant és azt mondta: „Hú, nem semmi volt, jól megijedtem.” Kisfiú lévén alighanem nagyon azonosult Péterrel. A nővére pedig annyit jegyzett meg: “nagyon tetszik, jobb volt, mint a film.”

Nekem is nagyon tetszett. „Halasi Dániel már többször bizonyította Egerben, hogy érti a bábszínház, és persze a Harlekin nyelvét. Mert merész lenni, és ebben igazi társakra talált. Éry-Kovács András direktorral közösen dolgozták át Szabó T. Anna munkáját. Öröm látni és hallani, hogy a játékos szöveg valóban az, nem gyermekies, hanem ötletes” – írta az előadásról az egri bemutató után a Heves megyei hírportál. Egyetértek vele. A Budaörsön élő Szabó T. Anna (lám, még egy kapcsolódási pont a városunkhoz) szövege érthető a gyerekeknek és nem gügyögő a felnőttek számára sem. Továbbá nagyon jó az előadásban az is, hogy zenés, táncos, mozgalmas, tele van látványos elemekkel. Például kétszer is csak a fehér vonalak és tárgyak látszanak az egyébként tök sötétben, ahogy Wendy mamája takarítja a lakást, majd ahogy a szigeten a fiúk házat építenek Wendynek. A bonyolultabb helyszínváltásokat pedig árnyjáték alkalmazásával oldják meg. És bármilyen meglepő, az sem zavaros, hogy minden szereplőnek van egy felnőtt színész alakítója, aki nem bújik el a paravánok mögé (illetve csak ritkán és akkor okkal), és egy báb megfelelője. No és a díszlet: telitalálat a sok, virágos, vidám motívummal. Bár a kisebbik unokám szerint ijesztő volt, amikor viharba kerültek a gyerekek, a szünet utáni második részben (ez mintegy hatvan perces) még a kalózok sem igazán rémisztőek, és az a jelenet is teljesen elfogadható, amikor Hukot bekapja és elnyeli a krokodil.

Kinek, ajánljuk, hogy nézze meg? A színlap szerint (lásd itt alul) 4 éves kortól, én azonban kicsit feljebb tenném az alsó korhatárt, úgy hat-hét évesre. Hiszen nem interaktív, és egyszer 40 majd újabb 60 percet csendben végig kell tudni ülni. De nyugodtan magunkkal vihetjük a már kis kamasz 10-12 éveseket, mert garantáltan nem fogják unni. Az én kilencévesemet például folyamatosan elgondolkodtatta, hogy milyen egy jó szülő. Mi az, hogy anyuka rendszeresen elmegy este? És miért nincsenek Péternek és a fiúknak szülei? És egészen elérzékenyült, amikor Wendy lett a szigeten a pótmama, majd ahogy a kislány hazavágyott és visszatalált az anyukájához. Szóval, vigyék el erre a darabra a gyerekeket 6-7 évestől a kiskamaszokig nyugodtan! Legfeljebb, ahogy írtam azt tavaly a Dzsungel könyvénél, mondják azt a nagyobbaknak, hogy ők a kisebbek felnőtt kísérői.

A következő budaörsi előadás október 9-én lesz, de aznap mindjárt kettő is, délelőtt 11-kor és délután 3-kor.

Mindjárt kezdődik!

Még több kép itt a galériában: ITT.

 

A szereposztás:

Ha húz
a súly,
gondold, hogy könnyű vagy,
ma szárny
se kell,
felszállsz egy perc alatt.

Tégy te is úgy, ahogy mutatom én,
csak lazán, csak bátran, csak szép könnyedén,
lufi se üresebb,
pihe se ügyesebb,
feküdj a szélre, és máris repülsz.”