Vajon tehet-e valamit egyetlen ember a globális klímaváltozás ellen? De mennyire! Különösen, ha összefog a körülötte élőkkel, iskolájával, munkahelyével, településével.
Ha tudod, mekkora a lábnyomod, azt is megtudod, hogyan lehet a legegyszerűbben csökkenteni. Nyomozz velünk!
Nyomozással folytatódik a Föld Napja Alapítvány budaörsi környezeti programja. Ökológiai lábnyomozással. Szénlábnyom, vízlábnyom, ökolábnyom… Mindennapi életvitelünk – étrendünk, energiafogyasztásunk, lakhelyünk, munkahelyünk, közlekedésünk, nyaralásunk, a kényelmünket szolgáló gépek, ruhák, használati tárgyak és mindennek hulladéka – nyomot hagy a Földön. Nagy lábon élünk.
Az ökolábnyom jelzi, hogy életvitelünknek mekkora a területigénye. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 12,6 milliárd hektár biológiailag termékeny föld- és tengerfelület van és már több mint 7,4 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,7 hektár jut.
Ennyi elég is lenne, ha a gazdasági-technikai fejlődés, a korlátlan lehetőségek világa nem változtatná meg szinte észrevétlenül életünket. Csábító a túlkínálat. Ám miközben a fogyasztói társadalom növekedési igénye végtelen, Földünk véges. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,6 Földre lenne szükségünk. Márpedig Föld csak egy van. Túlfogyasztunk, és ezt jelzi egyre nagyobb lábnyomunk.
Magyarország terület-lakosság arányban jobban áll a világátlagnál, ám lábnyoma a lehetséges 2,2 helyett már 3,2 hektár, azaz közel 45%-kal túllépjük lehetőségeinket!
Budaörs is túlfogyaszt, ökolábnyoma 38-szor nagyobb a rendelkezésére álló produktív területénél (viszonyításként pl. Győré 23-szor, Budapesté viszont 107-szer nagyobb). A számok jelzik, hogy változtatni kell fogyasztási szokásainkon, hogy lassuljon a klíma globális változása.
A klímaváltozás csak tünet, túlfogyasztásunk következménye. Ezt a legjobban néhány számadat példázza – míg a világ népessége az utóbbi 100 évben a négyszeresére, addig a termelés (és annak hulladéka) a hússzorosára nőtt, márpedig a termelés és a hulladékkezelés üvegházgáz-kibocsátása melegíti a légkört. Például a túlzott húsfogyasztás miatt „állati nagy” a szénlábnyomunk. Energiából is túlfogyasztunk, közlekedésünk lábnyoma is nagyobb a fenntarthatónál, csak szemétből 4 millió tonnát termelünk naponta, és mindezzel a természet regenerálódó képessége már nem képes lépést tartani.
Tapasztalatból tudjuk, hogy nem könnyű változtatni szokásainkon, de nem is lehetetlen. Sokat segít a változtatásban a lábnyomozás, ezért elsőként a diákokkal együtt követjük lépésről lépésre a nyomokat, hogy kiderüljön, ki a tettes növekvő lábunkért. Nyomozunk a szekrényben, a szobánkban, a lakásban, a tányérunkon, a kosarunkban, megvizsgáljuk a kukát, a lámpákat, a kazánt, a suliban is körülnézünk… Már van vagy 40 gyanúsítottunk!
Ha már minden tettest számba vettünk, jöhet a túlkapások lefaragása. Sok kicsi sokra megy.
Tartsuk kézben a lábunkat! A nyomozásban segítenek a lábnyommérők: http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom
Kvíz
Hány százalékkal nagyobb hazánk ökolábnyoma a lehetséges méreténél?
a) 1,7%-kal.
b) 38%-kal.
c) 45%-kal.
d) 3,2%-kal.
Mennyivel nagyobb Budaörs ökolábnyoma a rendelkezésére álló területénél?
a) 23-szor.
b) 38-szor.
c) 107-szer.
d) 18-szor.
{gallery}fold napja 5{/gallery}
