Szerkesztőségünk vendége volt Vágó Csaba

0
548

„Elképesztő fortélyok halmazát kényszerül alkalmazni, aki megpróbálja Budaörs működését az eddigi színvonalon biztosítani” – Az idei városi költségvetésről és Budaörs egyéb bújáról-bajáról kérdezgettük Vágó Csabát, a polgármesteri kabinet vezetőjét, akiről az is kiderült, hogy saját magát „csak” hivatalnoknak tartja, de valljuk be, a munkaidejét és a vállát nyomó felelősség tekintetében a hivatalnokok között az egyike az elsőknek.

A pénzügyi bizottság üléséről érkezett ide a szerkesztőségünkbe, ahol az idei költségvetésről volt szó. Mire a cikkünk megjelenik, már el is fogadja majd a képviselőtestület. De hogyan készül?

Általában bázis szinten szoktunk tervezni, tehát minden olyan 2016. évi kiadást, amelynek indokoltnak tartható a fenntartása, körülbelül azonos összegben tervezzük be a következő, 2017. évben is. Ami pedig a forrásainkból a megszokott színvonalú feladatok ellátásán felül marad, azt fordíthatjuk beruházásokra és felújításokra. Hogy mit újítunk fel, azt úgy döntjük el, hogy városrészenként mérlegeljük a lakossági igényeket, de az erősorrend nem az egyes érdekek mentén politizálók vehemenciájától függ, hanem az ésszerűségtől, azaz, hogy egy-egy problémára mi az ideális megoldás, például egy útjavítás esetén teljes felújítás szükséges-e vagy elég egy felszíni kátyúzás. Végül különböző szempontok alapján összeáll egy bizonyos összértékű kívánság-csomag, s ezt össze kell vetni azzal, hogy a bevételi terv alapján mire van reális lehetőség. Sajnos a kettő között az eltérés évről évre nagyobb, vagyis a helyzet egyre rosszabb.

Kifejtené ezt bővebben, hogy miért egyre rosszabb a helyzet?

Az önkormányzatoknak országosan egyre kevesebb forrásuk van évről-évre beruházásokra, ezért 2001-ben az állam valamilyen kiegyenlítő elv szerint a települések helyi adó erőképességéhez kötötte, hogy mennyi támogatást ad illetve von el a korábbiakból az állam által számunkra kötelezően előírt feladatokra. Majd 2013-ban ez még úgy változott, hogy az állam nem a valós kiadásokból indult ki, hanem előre kiszámolta, hogy szerinte egy feladatot mennyiből lehet megvalósítani (természetesen a helyi sajátosság figyelembe vétele nélkül), és annyit adott rá. Az ilyen részfinanszírozott feladatok megvalósulásához a forrást tehát az önkormányzat pótolja ki. Idén különösen megnehezítette a dolgunkat egy új, szerintem minden ízében jogszerűtlen elvonás, amelyet az állam a saját bevételeinkből vesz el az iskolák teljes államosításához kapcsolt 2,1 milliárd forint, úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás”. Ez az összeg, amit Budaörsnek kell befizetni, az országból az állam által összesen beszedni kívánt összeg 10 százaléka. Így az idén 2,1 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodnunk, mint tavaly, és ebben a krízishelyzetben azt volt a kérdés, hogy mi a jobb: ha megtartjuk az eddigi szolgáltatási színvonalat, de kevesebb marad beruházásokra, vagy fordítva. Az egyik álláspont az volt és én is ezt képviseltem, hogy az elért működtetési színvonalból nem szabad visszavenni. A beruházásokhoz és felújításokhoz pedig, ha nem elegendő a múlt évről átjövő szabad pénzmaradvány, akkor ki kell pótolni hitellel. Illetve nem tervezhetünk olyan nagyságrendű beruházásokat, mint amilyenek az elmúlt években voltak. A legnagyobb beruházásunk az idén a Kamaraerdei Idősek Otthonának a bővítése lesz, mert az már halaszthatatlan. Ez nagyságrendileg félmilliárd forintot igényel.

A hitel évek óta pártpolitikai vitatéma is városban. Ezek szerint most az engedélyt is megkaptuk hozzá az államtól?

Megkaptuk rá az engedélyt, de ezzel kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy amikor az előző ciklusban az állam konszolidálta országosan az önkormányzati hiteleket, és utána kötötték az újabb hitelfelvételt állami engedélyhez, számunkra ez nem volt létkérdés, abszolút ki tudtuk volna fizetni a törlesztő részleteket, minimális problémát sem okozott volna. A budaörsi önkormányzat banki megítélése évek óta nagyon kedvező, és ezért kedvező konstrukciójú hitelajánlatokat is kapunk. Ezzel együtt óvatosak vagyunk, ami most például abban mutatkozik meg, hogy bár 2,8 milliárd forint hitel felvételére kértünk állami engedélyt, mi „csak” 1,7 milliárdot terveztünk be a költségvetésbe, és azt is, mint lehetőséget, tehát csak akkor hívjuk le a hitelt, ha majd tényleg indokolt lesz.

Kell-e a civilszervezeteknek, sportszakosztályoknak, kulturális intézményeknek stb. számítaniuk, hogy a 2,1 milliárd forint elvonása miatt idén kevesebb önkormányzati pénzre pályázhatnak, mint korábban?

Említettem, hogy bázisszinten terveztünk, ezért a tavaly biztosított forráshoz idén is hozzá lehet jutni.

Mivel ön koordinálja egyes szempontokból a költségvetést, sokan önnel azonosítják, mintha ön döntené el, hogy melyik sorban mi legyen. Valójában mi az ön szerepe ebben a munkafolyamatban?

Olyan régen hallottam már ezt, hogy én döntöm el a költségvetést, hogy van már egy napja is. Valójában ez egy nagyon nehéz és időigényes csapatmunka. Egyeztetnünk kell többek között az intézményekkel, a polgármesteri hivatal szakirodáival. Talán azért azonosítják velem, mert ha bármilyen pozitív vagy negatív elmozdulás van az előző évhez képest, ezek indoklását általában a pénzügyi iroda vezetője mellett és a jegyzővel a bizottsági üléseken én képviselem, és magyarázom el a szükségességüket. A költségvetési javaslatot a képviselő-testületi ülés elé a jegyző javaslata alapján a polgármester terjeszti be.

Korábbi nyilatkozataiból kiderült, hogy az eredeti foglalkozása régész. Hogyan lett mégis kabinetvezető?

Gyerekkoromtól kezdve régész és jogász szerettem volna lenni és végül mindkettővel foglalkozhattam. A régészetet azért hagytam el, mert volt egy olyan időszak, amikor a szakmával járó utazásokat nem tudtam volna összeegyeztetni az akkori családi életemmel. Akkor már a jogi egyetemen is tanultam, és egy alkalommal, amikor beszélgettünk a polgármesterrel, megkérdezte tőlem, mint régi ismerősétől, hogy volna-e kedvem nála sajtósként dolgozni. Nem gondoltam magamról soha, hogy hivatalnok létre születtem volna, de ez mégis tetszett.

Nem volt nehéz a váltás?

Tulajdonképpen nem. Egy régésznek is széles rendszereket kell átlátnia, ami hasonlatos ahhoz, ahogyan egy város működésével kapcsolatban kell gondolkozni. Ami azért gondot okozott, hogy 2002-ben hamarabb kellett kiállnom a nyilvánosság elé, mint ahogy megismertem a várost, hiszen még a 11. kerületben laktam, csak 2010-ben költöztem Budaörsre. Úgy másfél év után éreztem, hogy kezdem átlátni a város életét, látom a problémákat, ismerem a lakossági visszajelzéseket, tehát valamifajta szorosabb kapcsolatba kerültem Budaörssel, és akkor kerültem a hivatal vezetői körébe is.

Melyek a polgármesteri kabinet feladatai, azon túl persze, amit az önkormányzat honlapján erről olvashatunk?

Alapvetően a koordináció, a hivatal különböző egységeinek a munkáját összehangoló ügyek tartoznak hozzánk, azok, amelyek nincsenek közvetlenül jegyzői hatáskörében. Továbbá a polgármester és az alpolgármesterek számára készítünk elő döntéseket, világos alternatívákat fölmutatva. Illetve az önkormányzat által készített stratégiai dokumentumokért is általában mi vagyunk a felelősek, és kifejezett kérés volt, hogy az uniós pályázati ügyek koordinálása is hozzánk tartozhasson.

Apropó, milyen aktuális uniós pályázatokat adott be Budaörs?

Idén ér megvalósítási szakaszba a fővárosi önkormányzattal közösen megpályázott Budapest-Budaörs integrált komplex szennyvízelvezetési projekt, így a nálunk összegyűjtött szennyvíz a csepeli szennyvíztisztítóba jut majd és onnan a Dunába. Ez nagyon fontos pályázat volt. Friss és jó hír, hogy három intézményünk napelemes korszerűsítésére benyújtott negyedmilliárdos nagyságrendű pályázatunk a nyertesek között van, és erős a remény, hogy az egyik óvodánk kertjének, udvarának felújítására beadott pályázatunk is sikeres lehet.

Már csaknem tizenöt éve él, ahogy ön fogalmazott, a várossal „szoros kapcsolatban”, ami nem kevés idő. Azóta soha nem érezte úgy, hogy ismét váltania kellene? Szereti ezt a munkát?

Sajnos ez a munka is részben a családi élet rovására megy, mert esti óráknál előbb nem gyakran jutok haza. A fiaim azonban közben felnőttek, ketten már egyetemre járnak, a legkisebb jövőre érettségizik, és bár több időt kellene velük töltenem, most már megértik, hogy egy város életének a szervezésében részt venni rendkívül érdekes feladat. Napi szinten több tucat problémával kell szembesülni, ezekre megoldást találni vagy legalább olyan kompromisszumos irányt kitapintani, ami mentén el lehet indulni a megoldás felé. S van ebben egy olyan típusú lendület, felfokozottság, amiről egyszerűen nem tudok lemondani, mert kezdetben inspirált később pedig a saját ritmusommá vált. A normális tempójú hétvégeken szinte még hiányzik is ez a pörgés.

Mi az alapvető különbség a polgármester és az ön munkája között? Mi az, amiben segíti a polgármestert?

Nekem csak annyi közöm van ahhoz, amit a polgármester csinál, hogy általában megbeszéljük a problémákat. Az viszont csak rajta múlik, hogy mennyiben akarja velem megosztani egy-egy döntés előtt, hogy ő mit tart jó iránynak; illetve ha meg is kérdezi a véleményemet, akkor is ő hozza meg a döntést, ő írja alá, minden felelősség az övé. Én csupán egy köztisztviselő vagyok, hivatalnok, abszolút pártpolitika mentes, ami elvárás is velem szemben. Ő pedig a polgármester, politikus, városvezető.

Úgy tűnik, hogy az országos pártpolitika egyre nagyobb mértékben van jelen a város életében is, sok támadás éri önöket a helyi kormánypárti politikusok részéről. Hogyan tudják ezt kezelni, mennyire befolyásolja a szakmai közigazgatási munkát?

Én – csak a magam nevében nyilatkozhatok – nem szívesen veszek részt a pártok közötti küzdelemben. Sajnos azonban ezt egyre nehezebb elkerülni, mert a szakpolitika is egyre inkább pártpolitikai köntösben tűnik fel és ha szakpolitikai kritikát fogalmazok meg, azt is pártpolitikai alapon támadják. Szakpolitikai kérdés például az, hogy egy oktatási intézmény esetén jó-e, ha egy távoli állami központból határozzák meg, hogy ott mi történhet. Szerintem nem, mert helyi szinten a helyi igényeket érzik, és a helyi igényekre helyben gyorsabban tudnának reagálni a helyi önkormányzatok. S az oktatás példájánál maradva, annak idején is voltak vitáink a korábbi oktatási kormányzattal, bármilyen színű is volt, de sosem hatalompolitikai vagy pártpolitikai szempontok mentén. Szakpolitikai kérdés az autópálya budaörsi, bevezető szakaszának fizetőssé tétele is, és nagyon nem jó, hogy nekünk lett igazunk és valóban megnőtt miatta a város belső forgalma, de ennek minden vonatkozása itt helyben sajnos pártpolitikai témává vált. Vagy említhetném a most legaktuálisabb témát, a hulladékgazdálkodást. Ez is szakpolitikai ügy, hogy miért is kell központosítani a közüzemi szolgáltatást, ha a BTG jó ellátja a feladatát, de mégis pártpolitikai válaszokat kapunk a feltett kérdéseinkre.

Említette a hulladékgazdálkodási ügyet. Tényleg megszűnik a BTG ilyen jellegű szolgáltatása?

Azért említettem, mert bizony a szemétszállítást is államosítják, ami megváltoztathatja a nálunk eddigi jól bevált szolgáltatást. Eddig a költségeket a BTG-nek részben a lakosság által fizetett hulladékszállítási díj, részben az önkormányzat fedezte. Tavaly azonban az állam létrehozott egy nonprofit óriáscéget (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.- a szerk.), amelyik beékelődik a szolgáltató és a fogyasztó közé és a számlákat állítja ki, vagy ezt is inkább csak csinálná, hiszen tavaly tavasz helyett most kapjuk kézhez visszamenőleg az első számlákat. Ezen kívül az állam azt is megmondja, hogy mennyi lehet a szemétszállítási szolgáltatás ára. A hatósági ár és a BTG korábbi árai pedig nem esnek egybe, ahogyan a helyben biztosított szolgáltatás is magasabb szintű, mint az országosan elvárt, és a kettő közötti differenciát az állam nem téríti meg a BTG-nek, sőt, azt se veszi figyelembe, hogy a város kiknek – például a nyugdíjasoknak – adott fizetési mentességet. A következő állami lépés ezzel kapcsolatban, ha lehet, még aggályosabb, mert a kormányzat huszonegy régióra osztotta az országot és mindegyikben csak egyetlen szolgáltató lehet. A települések tehát belekényszerülnek valamilyen társulási formába. Jelenleg formálódik többek között Érd és Budaörs együttműködéséből egy konzorcium, ami a régió 22 települését szolgálja majd ki, de a korrekt megállapodást nehezíti, hogy nagyon gyorsan kell lépni, mert a BTG önállóan már csak március 31-ig végezheti a szemétszállítást, csak ennek az érdi konzorciumnak az alvállalkozójaként nyílik arra remény, hogy végezhet hulladékgazdálkodói tevékenységet a továbbiakban.

vágóMindegyik fenti témáról nagyon sokat kell még írnunk a közeljövőben. Az ön személyére visszatérve, mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

Amennyire lehet, próbálok eljutni moziba, színházba, kiállításokra. Ráadásul rendszeresen kerülök abba a helyzetbe, hogy bizottsági ülésről esem ki és rohanok egy színházi előadásra, de ez nem túl jó, mert nem tudom a figyelmemet olyan gyorsan átállítani. A koncert jobb ebből a szempontból, ha több részből áll, mert ott azt tapasztaltam, hogy az első felében még az agyamban kering mindenféle munkahelyi ügy, de ahogy a muzsika áthatja az elmémet a második felében már képes vagyok a zenére koncentrálni. Igyekszem minél több időt tölteni a gyerekeimmel, hétvégeken pedig behozom azt az alvásmennyiséget, ami a hétköznapokon kimarad.