Alázat, magabiztosság és kitartás. Három olyan érték, amelyek a mai világban egyre ritkábban fellelhetőek, de a mester és tanítványai életének mindennapos részévé, feltételévé váltak. Novemberben Straub Katalin a BSC egyik legsikeresebb, karate szakosztályának az elnöke volt szerkesztőségünk vendége, így ötünktől záporoztak felé a kérdések.
Névjegy
Straub Katalin gyógytornászként végzett, majd az ORFI-ban dolgozott. Három és fél eves kora óta sportol, balettal kezdte, a karatét mégis húsz éves korában találta. Ezt követően végezte el a Testnevelési Főiskolán az edző szakot. 1985-től négy évet Görögországban töltött a családjával, majd hazatérve 1995-ben saját egyesületet alapított Újbudai Sportklub néven és 1998-ban felkérést kapott a Budaörsi Sportklub elnökétől egy szakosztály megalakítására. Budaörsön él, fia és férje mellette dolgozik edzőként. A karate az élete része, ennek köszönhetően “tudom, hogy amikor dolgozom, akkor arra kell maximálisan odafigyelnem, de érzem azt is, amikor eljön a lazítás ideje.” Mellette imád táncolni, teniszezni, úszni, szaunázni, sőt az idén nyáron először a mélybúvárkodással is megismerkedett. S hogy hány éves korig lehet űzni ezt a sportot? “Szerintem akár nyolcvanöt éves korig, hiszen ha jólesik, miért is kellene abbahagyni? Én soha nem fogom abbahagyni. A formagyakorlatok, az úgynevezett katák, amelyeknek célja az izmok mozgásának és a légzésnek az összehangolása, idősebb korban is nagyon jó kikapcsolódás, mert mindenki a maga szintjén képes elvégezni a gyakorlatokat. Miközben elfelejtek minden gondot és problémát, és csak magamra koncentrálok”.
„20 évesen, gyógytornászi végzettséggel hallottam először arról, hogy létezik a karate sportág. Lementem egy edzésre és az volt az érzésem, hogy nincs számukra lehetetlen, mert amit kitűztek célul, pontról pontra végigvitték. Éreztem, hogy ez az, amit az életben is kamatoztathatok, hiszen sokkal több dolgot tudok elvégezni, ha nem párhuzamosan végzem őket, hanem csak egy dologra koncentrálok egyszerre. Ezt próbálom ma már átadni a tanítványaimnak, hogy sokkal sikeresebbek, ha a jelent megélik és a céljaikra koncentrálnak. Minden gyakorlás, akarat és elszántság kérdése, és ha a cselekvés és az akarat megvan, akkor jöhet a megvalósítás. A pályamódosításomhoz az is kellett, hogy mindig érdekelt a pszichológia és a személyiségfejlődés, ezért jelentkeztem a Testnevelési Egyetemre (akkor még főiskola), és végeztem el az edzői szakot. Ettől kezdve minden napomat a karate tölti ki” – mondja kérdéseinkre válaszolva Straub Katalin.
A kezdeti versenyzést követően tehát hamarosan edzőként kezdett el dolgozni. S bár minden eredmény folytonosságot követel, néhány hónapos kiesés még nem jelenti egy reményteli pályafutás végét. Katalin 1985 és 1989 között Görögországban élt a családjával. kiküldetésben. Az akkori rendszer ma már hihetetlen tilalma – hogy a magyarok ne érintkezzenek a helyiekkel – miatt fél évig nem lépett tatamira. Végül sikerült elintéznie a külön engedélyt a konzulátusnál. Majd hazatérését követően 1989-ben, akkori mesterétől Kisgéczi Jenőtől átvette saját első csoportját. Néhány évvel később, 1995-ben pedig megalapította önálló egyesületét Újbudai Sportklub néven, és elsősorban Gazdagréten és Őrmezőn tartott edzéseket. (Érdekesség, hogy a kerület csak később kezdte használni az ÚjBuda nevet.) S egy véletlen szomszédságnak köszönhetően, 1998-ban megalakulhatott a Budaörsi SC karate szakosztálya. Kezdetben kisebb csoportokkal és szerényebb eredményekkel, de mára az egyik legsikeresebb sportág lett a városban, amire még visszatérünk. Az elmúlt évek alatt az akkor kezdő kisgyerekekből sikeres versenyzők, sőt többjükből edző vált.
Tradicionális vagy verseny
„Már akkoriban elvárás volt a BSC-ben, hogy saját versenyeket is rendezzünk, amit magam is a gyakorlatban tanultam meg, így minden évben megtartjuk a Budaörs Kupát és mi szervezzük a Hungarian Open – Saman Kupát, amelyre az idén ősszel több mint hatszáz gyermekversenyző érkezett a világ számos országából” – mondja Katalin. Hozzátéve: „Már a tanulás folyamatában kettéválik, hogy valakit versenyre készítünk-e fel vagy tradicionális karatét oktatunk számára.” A versenytechnikák a tradicionális karate edzésen végrehajtott technikáknak egy leszűkített része, amelyet nagyon precízen, a szabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Ez másfajta mentalitást igényel, sokkal célirányosabb, sikerorientált tanulóknak való. Ezzel szemben a tradicionális karate elsősorban a mozgáskultúrát fejleszti és az önbizalmat növeli.
Az elvégzett munka jutalmaként – igen, jutalom és nem stressz – a tanulók évente három alkalommal vizsgán vehetnek részt, hogy előrébb lépjenek a hierarchiában. Vizsgázni azonban nem kötelező – hangsúlyozza a szakosztály vezetője -, és csak azoknak javasolják, akik elérik a megfelelő tudásszintet.Így bukás nincs, a vizsgák nyilvánosak és a gyerekek és a szülők együtt örülnek a sikernek.
A hierarchiát a karatéban a tanulóknál az övek színe (fehértől a barnán át a feketéig), majd a tanároknál dan fokozatokban mérik. Az 1. és a 2. dan már karatemester, ez az úgynevezett senpai fokozat, aminek a megszerzésekor a gyorsaság, a technikai tudás és az erőnlét számít. A 3.,4. és 5. dan, vagyis a sensei fokozat megszerzéséhez már tanítványokat is vinni kell a vizsgára, és a mesternek meg kell mutatnia, hogy képes átadni a tudását, és a tanítvány szintén képes levizsgázni. A 6. dan a shihan fokozat, vagyis a tanárok tanítója, ami egy egyetemi diplomával ér fel a karatéban. „Nekem például a hatodik dan megszerzésekor egy esszét kellett írnom a karate pszichológiájáról, és ezt kellett előadnom” – meséli a BSC karate szakosztályának a vezetője.
Tények és tévhitek
A köztudatban a mai napig számos tévhit kering a karatét illetően. Sokan úgy vélik például, hogy agresszív lesz tőle a gyerek. „Ez nem így van. Ha a gyereknek tetszik valami, például a küzdelem, akkor azt engedni kell, és a szülőnek és az edzőnek az a dolga, hogy mederbe terelje. Ne össze-vissza ütögessen és rúgjon a gyerek, hanem akkor, amikor kell, és annyira, amennyire szükséges. Az edzés a megfelelő helye és ideje annak, hogy ezt meg tudja valósítani. Időnként mindenkiben van agresszió, düh vagy harag, szerintem ezt nem lefojtani, hanem szabályozni kell, az edzéseken a gyerekek megtanulják levezetni” – állítja Straub Katalin.
Szintén gyakori tévhit, az önvédelem kérdése. „Dr. Gulyás Péter, az első mesterem fogalmazta meg: a karatés abban különbözik a többi embertől, hogy ha sétál az úton és előtte van egy lyuk, akkor azt időben átlépi, és nem esik bele. A karatéssal nem szoktak kötözködni, nem kerül ilyen élethelyzetbe, így nincs szüksége az önvédelemre. Eleinte a tanítványok sokszor úgy érzik, hogy bizonyítaniuk kell, de utána észreveszik önmagukon, hogy a karate tartást és magabiztosságot ad.”
Kinek való a verseny és kinek nem? Egy verseny nemcsak sikerekből áll, hanem kudarcokból is. Fontos kérdés tehát, hogy egy adott kudarc képes-e további munkára sarkallni valakit vagy inkább letöri. „Ha a karate az életem része, máskor is tudom, mikor kell feszíteni és mikor lazítani.”
Fizikailag a karate azért jó sport, mert minden testrészt egyformán mozgat meg. Folyamatos és sok mozgással jár, de soha nem monoton. Egy időben mind a négy végtag dolgozik, sokszor ellentétesen és közben előírt feladatokat kell végrehajtani. Felmérések bizonyítják, hogy a karate alatt a jobb és a bal agyfélteke egyaránt dolgozik, és míg a bal a figyelmet, a racionális tevékenységet, a jobb a mozgáskoordinációt fejleszti. Katalin szerint 7-8 éves korban optimális elkezdeni ezt a sportágat, de játékosan már lehet korábban, így Budaörsön is van óvodásoknak edzés, az Esze Tamás utcai iskolában. „De vannak tanfolyamaink a Hársfa utcai iskolában is, kezdő és haladó egyaránt, és a lakótelepen a Bleyerben és Hermanban, illetve a Hársfa utcában a sportcsarnokban edzenek a kis- és nagyversenyzőink, akik tehát már versenytechnikákat tanulnak és versenyeken indulnak.
Visszatérve a szakosztály versenyeredményeihez: soha nem jönnek el hazai és nemzetközi versenyekről sem érmek nélkül. Az idei Diákolimpián például öt aranyat, három ezüstöt és öt bronzot szereztek.
„Bízom benne, hogy Magyarországon is tovább tudjuk mélyíteni a karate hagyományát, mivel 2020-tól olimpiai sportágként kvalifikálták Tokióban. Erre mi is készülünk, és persze nagyon szívesen látnám ott a budaörsi tanítványaimat, de már úgy, hogy edzőként a fiam ülne mellettük. Reális-e? A nemzetközi versenyeken látom, hogy a környező országokban jóval több támogatást kap a karate, mint nálunk. Jó hír azonban, hogy 2017. szeptembertől az iskolai tanterv része lett, vagyis a testnevelési óra keretében is választható lesz. Már előrehaladtak a tárgyalásaink a Bleyer Jakab Általános Iskola igazgatónőjével, hogy miként tudnánk az edzéseinket az oktatásukba beépíteni.”
„Sok segítőm volt a pályám során, akinek köszönettel tartozom és ne haragudjanak, hogy őket név szerint most nem említem meg. A férjemet Andrást, azonban mindenképpen szeretném kiemelni, aki 20 éve támogat és segít az álmaim megvalósításában” – tette még hozzá Katalin.
