Szinte biztos voltam benne, hogy nem egy hagyományos „Szentivánéji álom” lesz a Budaörsi Latinovits Színház legújabb bemutatója. De amit a fiatal rendező, Fehér Balázs Benő és munkatársai, köztük a frissdiplomás Komán Attila dramaturg létrehoztak, minden várakozásomat felülmúlta.
Ami nem egyértelműen dicséret, ugyanis volt, hogy a három óra alatt többször is kicsit elveszítettem a fonalat, hogy most Shakespeare ármányokkal megtréfált szerelmi történetei bontakoznak-e ki éppen előttem, vagy a színházban a színházcsinálók paródiája az, amire figyelnem kell. És értem én, hogy nekem, mint nézőnek az utóbbit nem is kell külön értelmeznem, sőt, komolyan venni sem, mert ebben az előadásban senki, semmit nem vesz komolyan. De azért valami oka biztosan van, hogy kiegészítették, átalakították az eredeti színdarabot, nem? Nos, azt gondolom, hogy ez az ok nem más, minthogy bármi áron, akár öniróniával, de szórakoztatni kell a nagyérdeműt, és ehhez minden lehetséges eszközt be kell és be is lehet vetni.
Például már a nyitóképben fel kell kelteni az érdeklődést, többek között a hagyományos, Shakespeare korabeli kosztümök helyett a szereplők neon színekbe és nejlonokba öltöztetésével, ami engem a nyolcvanas évek űrhajós ábrázolásaira, vagy a fantasy filmekre emlékeztet, de igen hatásos, el kell ismerni. Azután fenn is kell tartani ezt az érdeklődést, többek között a fények és hangeffektusok játékával, és persze végig a színészek együttes teljesítményével, illetve egyéni alakításaival.
Szinte a teljes budaörsi társulat megmutathatta magát – Böröndi Bence saját magát alakítva jutalomjáték lehetőséget is kapott -, ezúttal mégsem őket emelném ki. Hanem a szerelmi zűrzavart okozó, gonosz, ám mégis nagyon szerethető kis manót, Pukkot alakító meghívott vendéget, Fekete Ádámot. Róla tudni érdemes, hogy oxigénhiánnyal született, ezért mozgássérült és a hazai színházi életbe egy évvel ezelőtt a saját betegségének történetét feldolgozó előadással írta be magát. Nem hiszem, hogy lehetett volna nála alkalmasabb színészt találni erre a szerepre!
A bemutató előtt készítettünk interjút a budaörsi színház igazgatójával, Berzsenyi Bellaagh Ádámmal, aki ezt mondta: „Nagyon optimista vagyok, a produkcióval kapcsolatban és azért is, hogy egyáltalán játszhatunk. Évek óta nem mutattunk be Shakespeare-t, talán 2016-ban a Rómeó és Júliát, tehát éppen ideje volt.” A bemutató után: egyetértünk. Ahogy abban is, hogy aki december 18-án vagy 19-én nem látta, és nem tudja még, hogy mivel tölti a Szilveszter estét, annak ez az előadás jó program lehet!
Fotó: Borovi Dániel
